A kártyák a kezekben. Kérdés, ki mit fog kijátszani? Persze, ott van az RMDSZ is, mint Budapest-függő, autonomista és Dragnea-támogató, ahogy kell.
Nehéz politikai év lesz, két választással: európai parlamenti májusban és elnökválasztás decemberben. Az első nagy választási tesztre kevesebb mint fél év múlva kerül sor és közben Romániát egy másik felelősség is terheli: az Európai Unió elnöksége, melyet január 1-től hat hónapig gyakorol. Most annyit tudunk biztosan, hogy olyan háborúnak leszünk a tanúi, melyben nem ejtenek foglyokat. Már körvonalazódtak a fő kampánytémák: igazságszolgáltatás, korrupcióellenes harc és Románia nyugati irányultsága az egyik oldalon, a másikon pedig a multik, az idegenek és az úgynevezett párhuzamos állam. Következésképpen a nagy csata az EU-párti és -ellenes, az igazságszolgáltatás-párti és –ellenes erők, a nyugatosság és a nacionalizmus között zajlik majd. De az a legérdekesebb rész, amit e pillanatban még nem tudunk.
* A Szociáldemokrata Párt (PSD) egységes marad, vagy elmélyülnek az utóbbi két évben megjelent repedések? A párt folytatja lejtmenetét a felmérésekben, vagy az új agresszívan nacionalista irányvonala ismét lendületbe hozza, és elfoglalja a néhai Nagy-Románia Párt (PRM) után szabadon maradt pályát?
* A PSD-ből és ALDE-ból (Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.) álló koalíció külön-külön vagy közös jelölttel vág neki az elnökválasztásnak? Liviu Dragnea, Călin Popescu-Tăriceanu indul, vagy mindketten átadják a lehetőséget egy meglepetésjelöltnek?
* Milyen listával indul a Nemzeti Liberális Párt (PNL) az európai parlamenti választáson? Antonescuval vagy nélküle, Blagával és más múltbéli alakokkal? Ludovic Orban meg tud-e maradni a liberálisok vezetői posztján?
* Az Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és Dacian Cioloş pártja közös listával vagy külön indulnak az európai parlamenti választáson? Cioloş elindul Klaus Iohannis-szal szemben az elnökválasztáson?
* Milyen kártyákat fog kijátszani Iohannis elnök, hogy visszaszerezze az első mandátuma alatti passzivitása miatt csalódott választók egy részét?
Liviu Dragnea az Európai Bizottság ellen indított perrel újabb hozzávalót kevert a Molotov-koktélba, melyet az idegenek felé dobál, hogy elvonja a közvélemény figyelmét a nagy belső gondról: a jogállamiságot, a gazdaságot módszeresen eltorzító, alkalmatlanságtól duzzadó kormányzatról. Ezt a valóságot a házi tévék által gerjesztett sűrű füstfüggönyökkel fedik el szisztematikusan.
Ám kívülről nézve a valóság valamivel világosabban látszik. A nemzetközi sajtó néhány olyan kulcsmegjegyzéssel fogadta az EU-elnökség Románia általi átvételét, melyek a korruptak kormányáról, a Brüsszel-ellenes retorikáról szólnak és hízelgő képeket festenek az autokrata vezetőről, egy mini Orbánról, ahogy a Der Spiegel nevezte.
Következésképpen megpróbál azon kívül túlélni. Mint ahogy az európai néppártiak sem áldozták fel Orbán Viktort, úgy – valószínűleg – a szocialisták sem sietnek majd lemondani azon kevés pártjaik egyikéről, melyek jelenleg kormányon vannak az EU-ban. De a PSD de facto egy másik politikai családban tevékenykedik, Salvinivel, Le Pennel, Orbánnal együtt. Az ő helye ott van az összes populista és operett-hazafi mellett, akik Brüsszelt, a migránsokat, a multikat gyalázva, röviden, külső ellenséget kitalálva szereztek könnyen szavazatokat.
Ez már klasszikus recept, melyet sikerrel alkalmaztak több EU-n belüli vagy kívüli országban. Lényegében a globalizálással és egyik járulékos hatásával, a migrációval szembeni identitárius reakcióval van dolgunk. Romániában kevésbé szofisztikált magyarázata van a szuveranista diskurzus felerősödésének. Az állam egyszerűen zsebmetszők kezére került, akik a képükre és hasonlatosságukra szabott saját szabályok alapján akarják azt vezetni.
várható, hogy a bizalmatlansági indítvány kudarca után elhallgattatott puccsisták csoportja újabb támadással próbálkozik majd a PSD vezetője ellen. Egy gyenge, 25 százalék körüli eredmény az európai parlamenti választáson elkerülhetetlenül felveti majd a pártvezetés kérdését, de Dragnea kezében vannak azok a vezetőségi struktúrák, melyekkel megbuktatható.
Ahogy azt az utóbbi két évben láttuk, kvázi teljes ellenőrzést gyakorol a CEX-et (Végrehajtó Bizottság – a szerk.) nagyjából 60 tagja felett. Egy választási katasztrófa esetén radikálisan megváltozik a helyzet. A túlélési ösztön dezertálási hullámot és új belső törésvonalakat generálhat. Megtörténhet, hogy csak a párt kemény magja tart ki Dragnea mellett, a többi pedig Ponta felé áramlik.
Ha elfogadható, 30 százaléknál nagyobb eredményt ér el az európai parlamenti választáson,
tekintettel arra, hogy a választók igazolták a stratégiáját.
A PSD vezetője úgy vág neki a választási évnek, hogy már elítélték a népszavazás ügyében és első fokon a fiktív alkalmazások miatt is – ami megmagyarázza a Legfelsőbb Bíróság öttagú bírói testületei elleni totális háborúját, melyeknek a jogerős döntést kellene meghozniuk –, valamint az Országos Korrupcióellenes Igazgatóságnál (DNA) is van egy ügye, melyben európai pénzek elcsalásával vádolják a Tel Drum-aktában. Nem kizárt, hogy egy újabb ügy is felmerülhet ellene, ahogy azt maga a PSD vezetője engedte értetni.
Mindezek miatt továbbra is küzdeni fog az amnesztiáért és közkegyelemért, amit legalább kétszer nem sikerült elérnie 2018-ban. Úgy tűnik, az igazságszolgáltatás 2019 első hat hónapjában védettebb lesz a támadásokkal szemben, tekintettel arra, hogy Románia tölti be az EU-elnöki tisztséget. Ráadásul a Dăncilă-kormány eddig ellenállt a nyomásoknak és egyre több jelét adja az autonómiának.
Minden azt mutatja, hogy az elnök könnyű versenyben bízik a második cotroceni-i mandátumért és neki egy Liviu Dragneához hasonló ellenfél felelne meg a legjobban a második fordulóban. Ha a PSD vezetője lenne a fő ellenfele, akkor nem lenne nehéz mozgósítania az első mandátuma miatt csalódott választókat. Ha Tăriceanu közös jelöltként indul, akkor a helyzet bonyolódik, de nem nagyon.
A PSD sohasem fog egy párton kívüliért dolgozni. Aztán miért járulna hozzá Dragnea a megerősödéséhez? Miért helyezné a legmagasabb közjogi méltóságba? Băsescu 2005-ben kinevezte kormányfőnek, Tăriceanu pedig két évvel később kiszorította a kormányzásból.
De akár egy meglepetésjelölt is lehetséges lehetne. A PSD vezetője ellen indított totális háború után Gabriela Firea nem jöhet számításba. Egyesek máris egy külső emberről beszélnek, mint például Ioan Aurel Pop, a Román Akadémia elnöke. A sajtó diszkréten építgette, alattomosan alakította lehetséges jelölti profilját.
Következésképpen a PSD–ALDE legfeljebb egy Pop, vagy más hasonló nyúl-jelöltet vethetne be a versenybe, akinek az lenne az egyetlen feladata, hogy a második fordulóba való bekerüléshez a liberálisoktól szedjen el szavazatokat. Dragnea és Tăriceanu túl erőteljes elnöki törekvéseket mutatnak, így nagyon kevéssé valószínű, hogy egy kívülálló kedvéért lemondanának ezekről. Ráadásul az elindulás mindkettőjüknek segítene késleltetni azokat a nyomozásokat és pereket, melyekben érintettek.
Dacian Cioloş elnökválasztási elindulásának eredményét valamivel nehezebb megjósolni. A legutóbbi IMAS-felmérés szerint az USR-nek és a PLUS-nak összesen nagyjából 20 százaléka lenne, miközben a liberálisok is megközelítették a 26 százalékot, nagyjából egy százalékkal előzve meg a PSD-t. Így néz ki az év végi pillanatkép. A két új pártnak elméletileg nagyobb növekedési lehetősége van, mint a PNL-nek.
A felmérések szerint
mint Klaus Iohannis, de a PLUS vezetője hivatalosan még nem jelentette be indulását, és van még egy év az elnökválasztásig. Majd meglátjuk, milyen kártyákat vet be Iohannis elnök, mozgósítani fogja-e választóit egy igazságszolgáltatással kapcsolatos népszavazással, esetleg az európai parlamenti választással összekapcsolva, és Cioloş tényleg akarja-e magának az elnöki tisztséget.
Bár nem remélt módon jól állnak a felmérésekben, úgy tűnik, a liberálisok a PSD visszaesése révén erősödnek, a pészédés választók egy részének csalódottságát használva ki. Nehezen hihető, hogy sikerült új szavazókat szerezniük. Ez veszélyes helyzet, hiszen a kormányzó párt bármilyen, új kampányalamizsnák által generált talpra állása újra a 20 százalékos küszöb alá küldheti őket.
Aztán annak is óriási szerepe lesz, hogy kivel indulnak az európai parlamenti választáson: Crin Antonescu lesz a listavezető, Vasile Blaga és a régi gárda más alakjai is befutó helyeket kapnak, vagy egy emészthetőbb politikusi garnitúrával állnak elő? Egy szerény, 20 százalék körüli eredmény végzetes lenne Ludovic Orban számára.
A párt működése nem különbözik alapvető módon a PSD-étől, néhány vezető és polgármester említésre méltó kivételétől eltekintve. Amúgy a liberálisok egy szervezetlen PSD-hez hasonlítanak, de ugyanúgy megvannak a kiskirályaik, elég sok vizsgálat alatt álló és elítélt polgármesterrel rendelkeznek, valamint egy csomó vezetővel, akik megjárták a DNA-t és pontosan ugyanazt gondolják a korrupcióellenes harcról, mint a tősgyökeres pészédések.
Ennek ellenére a liberálisok sohasem lépték át a pészédések által az utóbbi két évben megsértett vörös vonalakat és sohasem használtak erőszakosan nyugatellenes retorikát. A két nagy párt között alapvető különbségek vannak, még akkor is, ha szervezeti szempontból és a bizonyos témákkal kapcsolatos diskurzus terén hasonlítanak egymásra.
Bár a felmérésekben a szavazási szándékot illetően meghaladja a 8 százalékot, egyáltalán nem biztos, hogy egy alig létrehozott, területi szervezetekkel és struktúrákkal nem rendelkező párt a májusi választáson képes egyedül átlépni az 5 százalékos küszöböt. Egy dolog a szavazási szándék és más dolog a valóság.
Két októberben készült felmérés azt mutatta, hogy a megkérdezettek több mint 70 százaléka azt szeretné, ha a két párt közös listákon indulna a választásokon. Dan Barna és Dacian Cioloş megkezdték a tárgyalásokat a közös jelöltekről, de ezek egyáltalán nem egyszerű dolgok. Az USR sohasem mutatott túl nagy lelkesedést aziránt, hogy a kevés befutó helyét megossza Cioloş embereivel.
Majd meglátjuk, hogy miként végződnek a tárgyalások és főleg azt, hogy a létrehozott politikai szövetség saját jelöltet is indít-e az elnökválasztáson.
Az RMDSZ esetében a román választók általában gyenge európai parlamenti választási részvételét a magyar választók jó mozgósítása egészíti ki, ami biztosítja bejutásukat az Európai Parlamentbe.
De Kelemen Hunor pártjának még így is el kell majd határolódnia az általa a Parlamentben támogatott PSD-s kormányzattól, hogy ne kockáztasson drasztikus büntetést a választók részéről. Következésképpen várhatóan már nem fogja megújítani a parlamenti megállapodást. Ez nem fogja azt jelenti, hogy az RMDSZ már nem támogatja a PSD–ALDE koalíciót, de valamivel agresszívebb módon mímelik majd az ellenzékiséget.
A Szövetség, akárcsak a 2016-os parlamenti választás idején, egyre jobban függ Budapesttől és Orbán Viktortól, mind a média-, mind a pénzügyi támogatás tekintetében. Ez
amibe egyre többet fektet be az RMDSZ anélkül, hogy túl nagy sikert érne el vele a magyarságon belül.
A volt kormányfő Victor Ponta által vezetett Pro Románia Pártnak elméletileg van esélye. A legutóbbi felmérésben támogatottsága meghaladta a 6 százalékot, de ez inkább csak a zavarnak tulajdonítható. Ponta a PSD-től lop szavazatokat, mert továbbra is ezzel a párttal azonosítják, melyet több mint öt éven keresztül vezetett. Most nehéz megmondani, hogy sikerül-e bejutnia az EP-be, nagyrészt a PSD helyzetének alakulásától függ a jövője.
A Népi Mozgalom (PMP) sorsa attól függ, hogy Traian Băsescu szerepelni fog-e a párt listáján. Ha a volt államfő nem indul, akkor szinte nulla esélye van bekerülni az EP-be. De a párt még így is sok parlamenti képviselőt vesztett és a szétesés szélére került.
Zárszó. 2019-ben kiderül, hogy a populista-nacionalista diskurzus mennyire jön be egy olyan országban, mint a manipulálásokkal és irracionális üzenetekkel szemben sebezhető Románia. Eltávolodunk majd az EU-tól, vagy visszakerülünk a pályájára?
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
Jövő héten jelenti be a kormány a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot. Két hónapos kiskutyát dobott ki az ablakon egy pașcani férfi.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
További híreink: elhunyt Kincses Előd, a marosvásárhelyi fekete március nagy tanúja, leégett a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás, és van ahol idén már másodszor virágzik a cseresznye…
Az egészségügyi minisztérium sürgősségi rendeletet készít elő, amelyik lehetővé tenné az állami intézményeknél alkalmazott orvosok munkaszerződésének felbontását, ha munkaidejükben a magánegészségügyben dolgoznak.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Két fiatal vesztette életét egy közlekedési balesetben vasárnapra virradóan Râmnicu Vâlceában. A rendőrség üldözte őket, miután nagy sebességgel közlekedtek, és nem álltak meg a jelzésre – közölte vasárnap a Vâlcea megyei rendőrség.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.