// 2026. november 18., szerda // Jenő

A forradalmi Dragnea-rezsim

// HIRDETÉS

A büntetőügyi akták, ítéletek nem jelentenek mást, mint bandatagságot. A jelenlegi hatalmi rendszer ijesztő látlelete.

A Romániában 1945 után hatalomra jutott szocialista rezsimnek volt egy mániája. A forradalom. A szocialistáknak terveik megvalósításához félre kellett állítaniuk, vagy legalábbis semlegesíteniük kellett a „burzsoá” állam intézményeit.

Ahhoz, hogy némi legitimitásra tegyenek szert, a szocialistáknak el kellett torzítaniuk a kulturális értékeket.

Hatalma megszilárdítása érdekében a szocialista pártnak kötelező módon alapjaiban

el kellett szabotálnia a pártrendszert, sőt a civil társadalmat is.

Mindezek, összefoglalva, egy forradalmi cselekvési tervet feltételeznek.

Engedelmükkel, az első a hivatalosan 1947. december 30-án beiktatott rendszer volt. Nevezzük „Ana Pauker”-rezsimnek. A vezetés valójában testületi volt és szovjet ügynökök biztosították. Célja kettős volt: Románia kirablása a Szovjetunió javára és az elitek likvidálása.

A közvetlenül Moszkvából meghatározott feladatot néhány év alatt teljesítették. A Pauker-rezsim fokozatosan átengedte a helyet a Gheorghiu-Dej-rezsimnek. A 60-as évek elejére az átalakulás teljessé vált.

Ez a rezsim szintén forradalmi volt. Kollektivizálta a mezőgazdaságot, központosította a gazdaságot, alapjaiban változtatta meg az oktatást. Egy „népi demokrácia” megszilárdítása volt a célja, a Szovjetunió kliensállamaként. Általában véve ezt a feladatot is teljesítették.

A szocializmus 1965-től új szakaszba lépett. A Ceauşescu-rezsim – főleg a 70-es évek elejétől kezdve – forradalminak nevezte. És az is volt. Egy új,

nemzetikommunista változat létrehozása volt a célja,

mely a történelem teljes eltorzítását feltételezte. Egy asszír személyi kultusz kialakítása. A román falu újrafogalmazása, ha nem éppen teljes lerombolása. A bukaresti vezetés új, bolygószintű szerepe.

A ceauşizmusnak is sikerült teljesítenie céljai többségét. Egyetlen kivétel volt: a dinasztikus rezsimmé válás.

1989 végén a hatalmat, egy népi felkelés eltérítésével egy, Ion Iliescu, a PCR (Román Kommunista Párt – a szerk.) egyik volt megyei titkára által vezetett csoport vette át. Ez a rezsim is „forradalminak” nevezte magát. Annyira, hogy még egy közpénzből fenntartott Forradalom Intézetet is létrehozott. Ion Iliescu pedig megjelentetett egy Forradalom és reform című könyvet.

Az Iliescu-rezsim tekintélyelvű volt. Alapvető terve a „sógorkomasági kapitalizmus”, egy

pártaktivisták által irányított piacszocializmus létrehozása volt, a titkosszolgálatok felügyelete alatt.

Az ellenzéket megtűrték, amíg ártalmatlan maradt. Még a kormány élére is juthatott, amennyiben előzetesen megszűrték és megfosztották azoktól az eszközöktől, melyekkel alternatív cselekvési tervet valósíthatott volna meg. (Az Alkotmánybíróság – CCR – gyakran betöltötte ezt a demokratikus reformokat akadályozó szerepet. Emlékezzenek a CCR régebbi döntéseire, melyekkel – például – az ANI, vagyis az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség tevékenységét akadályozta, vagy a Securitate besúgóit mosta tisztára).

A Ponta-rezsim csak az Iliescu-rezsim egyik szakasza volt. A VV Ponta (Victor Viorel – a szerk.) szocializmusa által bevezetett új elem a demokratikus jobboldal képviselői elleni „kulturális háború” (Kulturkampf) volt. Akiket üldöztek, intézetekből szorítottak ki és cenzúráztak.

Helyükbe olyan siralmas alakokat neveztek ki, mint Kalorifer-Marga (Andrei Marga – a szerk.). A rendőrség, a hadsereg és a titkosszolgálatok „egyetemei” futószalagon kezdték gyártani a „dottorat”-i okleveleket. Az ultranacionalista propagandát bátorították és finanszírozták.

A tényleges szakítás a Dragnea-rezsimmel következett be.

Ez nem egyik napról a másikra került hatalomra. Az átmenet fokozatos volt. A pártaktivistákat és a titkosszolgálati ügynököket az alvilág képviselői egészítették ki.

A büntetőügyi akták vagy ítéletek mára olyan szerepet töltenek be, mint a börtöntetoválások: bandatagsági tanúsítvány, vizuális kód, mely lehetővé teszi az elvtársak tiszteletének adagolását és a riválisok megfélemlítését.

A Dragnea-rezsim ideológiai képlete – ha van neki egyáltalán – ugyanaz, mint az Iliescu-rezsim alatti: hibrid, „állami szerződéses” szocializmus, féktelen nacionalizmus, elbutulás.

De három különbség arról árulkodik, hogy a Dragnea-rezsim radikálisabb.

1. A törvény teljes semmibe vétele.

A romániai szocialisták Vasile Lucától Adrian Năstaséig mindig a Párt érdekeinek eszközeként kezelték a törvényt. Nicolae Ceauşescu mindig a „szocialista jogrendről” beszélt. De egyikük sem ment el odáig, hogy magát a társadalmi rend alapját képező törvényt támadja. Egyikük sem vitt be köztörvényes bűnözőket a törvényhozásba vagy a kormányba. Egyikük sem hirdetett „szabadrablást” a büntetőtörvénykönyvek kiherélésével és a kiterjesztett mentelmi joggal. Az az igazán forradalmi, amit most a Dragnea-rezsim csinál.

2. Az intézményi eljárások teljes semmibe vétele.

A Dragnea-rezsim nem folytat semmilyen párbeszédet a civil társadalommal. Az ülésekről kidobják az újságírókat. Az ellenzéket eltávolították egyes parlamenti bizottságok éléről. Pofátlanul hazudnak, „egy tollvonással” semmisítenek meg adminisztratív eljárásokat. Még a szocialista pártot is belülről szabotálták, amikor azt „magántulajdonba” vette a főtitkár, egy teleormani bűnöző.

3. Az Állammal szembeni érdektelenség.

A szocializmus eredetileg az anarchizmus egyik fajtája volt. Az első kommunisták és szocialisták azt hitték, hogy az állam eltűnik, melyet spontán szerveződési formák váltanak fel.

De a XX. században, főleg azután, hogy egyes államokban átvették a hatalmat, a szocialisták módosították refrénjüket. Részben a saját rezsimjük túlélése érdekében. „Koba” Sztálin megértette, hogy ha nincs erős Államod, akkor jön egy másik és elveszi tőled…

De „Livache” Dragnea és társai számára az Állam már nem jelent elsődlegességet, ellenkezőleg, akadályt képez. Meggyengítése vagy lebontása hasznot hajtó üzletté vált. Az állami intézményeket biológiai rokonságok kritériumai által meghatározott helyi klánok váltották fel.

Bűnözői anarchia, szabadrablás, zavaros eljárások, viselkedési cselek, rokonsági hálózatok.

Ez nem az eddigi értelmezésnek megfelelő Állam. Ez visszafejlődés a szocializmus mély gyökerei felé, amikor a Törvényt csak akadálynak tekintették a saját vágyak kielégítése útjában, és amikor a bűnözést – szükséges és természetes – többletszabadságnak tartották.

Ez a bazárban a szájukat tátó európai turistákat kirabló indiai makákókból álló csoport alkotmányos képlete. Elválik, hogy meddig megy ez majd nekik.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix
Főtér

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix

Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is
Székelyhon

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért
Székelyhon

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS