// 2024. október 22., kedd // Elod
Románia

A Dragnea-rezsim: pangás és demagóg offenzíva

Liviu Dragnea román szultán akar lenni. És mindent meg is tesz ennek érdekében.

Bár nem annyira hangosan és pezsgő módon, mint elődje, Victor Ponta, Liviu Dragnea mégis minden kétséget kizáróan csodálója az Erdoğan-rezsimnek. A PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) elnöke más körülmények között nem habozott volna felkarolni Törökország elnökének nyílt módszereit. Végső soron mindkét politikusnak közös jellemzője az abszolút hatalom iránti vágy és a jogállamiság formáinak semmibe vétele. Románia, Dragnea úrra nézve sajnálatos módon – még – nem Törökország, a nyugati nyomás pedig – viszonylag sikeresen – akadályozza meg a teljes hatalom megszerzésére irányuló erőfeszítéseit. Ami nem jelenti azt, hogy a Dragnea úr által követett terv ne maradna ugyanaz – egy helyi szultánizmus bevezetése, mely lehetővé tenné egy uralma alatt álló Románia totális és végleges dominálását. A globális demokratikus visszafejlődés olyan elem, mely csak tovább erősíti hegemón törekvését.

Hiszen ha figyelmesebben megnézzük, a tavaly decemberi választás nyomán beiktatott kormánynak egyetlen látható és agresszív napirendje van:

a kiváltságok megszilárdítása és azoknak az akadályoknak a kiiktatása,

melyek veszélyeztethetik Dragnea úr feltörekvését. A mai Romániában minden ennek az alapvető célnak van alárendelve. A bérpolitikától kezdve (klasszikus általános megvesztegetési eszköz) a beruházási logikáig és a helyi kormányzásig. Románia egy olyan rezsim foglya, melynek nincs más célja, mint saját ellenőrzésének kiterjesztése.

Grindeanu kormányfő és kabinettársai ennek a tökéletesen kidolgozott, folyamatos cenzúrát biztosító rendszernek a rabjai. Folyamatosan megerősítik Dragnea úr gyámkodását az általa létrehozott rezsim felett. A miniszterelnök esetenkénti kitörései csak ezt a középszerű dramaturgiát akarják valamennyire valóságszerűvé tenni. Grindeanu úr annak az embernek a – szolgalelkű – meghosszabbított keze, aki megalkotta és a jelenlegi tisztségébe ültette őt. Dragnea úr kitűnő szóvivője.

Ebben a szereposztásban a miniszterelnökre hárul az a – kényes – feladat, hogy lecsillapítsa a külföldi partnerek félelmeit. Az elegáns és nyájas Grindeanu úr biztosítja arról az amerikai és európai hivatalosságokat, hogy Románia elkötelezettsége határozott és vitathatatlan, ami a törvény uralmának megvédését illeti. Ami pedig Liviu Dragneát illeti, az ő hangja ettől eltérő hangzású.

Egy olyan demagógia hangja,

mely nem habozik a néhai RSZK-t (Románia Szocialista Köztársaság – a szerk.) idéző módon hivatkozni a nemzeti szuverenitásra. E rezsim lényegéhez tartozik a – folyamatos – kétszínűség. A Győzelem-palotában (a kormány székhelye – a szerk.) elhangzó ígéreteket a többségi parlamenti képviselőknek azok az erőfeszítései egészítik ki, melyekkel – a közkegyelemről szóló jogszabály révén – törvénybe akarják foglalni a törvény előtti egyenlőtlenséget. Az új USL (a PSD és a Nemzeti Liberális Pártból, a PNL által létrehozott, 2011 és 2014 működött Szociál-Liberális Szövetség – a szerk.), Traian Băsescu – lelkes – cinkosságával más úton-módon valósítja meg azt, amit nem tudott a 13. sz. sürgősségi kormányrendelettel elérni.

Ez olyan, mintha a román államnak ezekben a hónapokban nem lenne más politikája, mint annak a pangásnak a megszilárdítása, mely elriasztja az egyéni kezdeményezést és elfojt bármiféle hiteles energiát. Bérnövelési délibábok helyettesítenek konkrét és óvatos számításokat. Liviu Dragnea pénzügyminiszterhez intézett dorgálásai a demagógiának ehhez a pedagógiájához tartoznak. Mindent a soron következő választásnak rendelnek alá. Mégpedig azért, mert

Dragneának az államfői tisztség megszerzése a bevallatlan álma. 

Ez a tisztség, melyből végleg megszelídítheti a magisztrátusok testületét. Ez egy nehezen megvalósítható terv? Liviu Dragnea alábecsülése végzetes lehet a román demokrácia számára. Liviu Dragnea eléggé eltökélt és a szükséges párt- és állami apparátussal is rendelkezik. Az abszolút uralom nem egy elképzelhetetlen álom.

A strómanokon keresztül zajló kormányzás lehetővé teszi számára, hogy elhatárolódhasson mindattól, ami kilép a vállaltan hirdetett demagógiája keretei közül. Grindeanu úr és kollégái a Liviu Dragnea karrierjének oltárán feláldozható áldozatok szerepét töltik be. A Románián elhatalmasodó pangás az a környezet, melyből a PSD-elnök hatalma táplálkozik. A változás minden áron való elkerülése, a személyes hegemónia megerősítése útján: ez a receptet, melyet Dragnea úr módszeresen követ. Felemelkedése az aprólékos munka és a türelem gyakorlata. A Dragnea-rezsim azért erősödik, hogy tartós lehessen. Románia ledermedése az a jövő, mely felé törekszik.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.

// ez is érdekelheti
Doboka, avagy a csausiszta történelem-átírás egyik… fellegvára
Főtér

Doboka, avagy a csausiszta történelem-átírás egyik… fellegvára

A kommunista rezsim nemzeti korszakában sokan és sokat dolgoztak azon, hogy Doboka várába valahogy beültessenek egy bizonyos (román) Gelut. Össze is jött az elvtársaknak. Megnéztük, mi van ott ma.

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”
Krónika

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”

Óránként 210 kilométeres sebességgel száguldott egy autós vasárnap az A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán – közölte a rendőrség.

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon
Főtér

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon

Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.

Két autó ütközött Kézdivásárhely közelében – frissítve
Székelyhon

Két autó ütközött Kézdivásárhely közelében – frissítve

Két személygépkocsi ütközött össze vasárnap este Kézdivásárhely közelében. Három személy megsérült, egy közülük a roncsok közé szorult.

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült
Krónika

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült

Koltai Róbert színművész, a magyar színházi és filmes szakma kiemelkedő, jól ismert alakja a 24. Filmtettfeszt alkalmából érkezett Kolozsvárra élet- és alkotótársával, Gaál Ildikóval.

Az idei ősz leghidegebb reggelére ébredt Székelyföld
Székelyhon

Az idei ősz leghidegebb reggelére ébredt Székelyföld

Székelyföld-szerte fagypont alá csökkent a hőmérséklet vasárnapra virradóan, a leghidegebbet – mínusz 8,2 Celsius-fokot – ezúttal is Csíkszeredában mérték – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat adataiból.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.