A Dragnea-rezsim: pangás és demagóg offenzíva

Bár nem annyira hangosan és pezsgő módon, mint elődje, Victor Ponta, Liviu Dragnea mégis minden kétséget kizáróan csodálója az Erdoğan-rezsimnek. A PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) elnöke más körülmények között nem habozott volna felkarolni Törökország elnökének nyílt módszereit. Végső soron mindkét politikusnak közös jellemzője az abszolút hatalom iránti vágy és a jogállamiság formáinak semmibe vétele. Románia, Dragnea úrra nézve sajnálatos módon – még – nem Törökország, a nyugati nyomás pedig – viszonylag sikeresen – akadályozza meg a teljes hatalom megszerzésére irányuló erőfeszítéseit. Ami nem jelenti azt, hogy a Dragnea úr által követett terv ne maradna ugyanaz – egy helyi szultánizmus bevezetése, mely lehetővé tenné egy uralma alatt álló Románia totális és végleges dominálását. A globális demokratikus visszafejlődés olyan elem, mely csak tovább erősíti hegemón törekvését.

Hiszen ha figyelmesebben megnézzük, a tavaly decemberi választás nyomán beiktatott kormánynak egyetlen látható és agresszív napirendje van:

a kiváltságok megszilárdítása és azoknak az akadályoknak a kiiktatása,

melyek veszélyeztethetik Dragnea úr feltörekvését. A mai Romániában minden ennek az alapvető célnak van alárendelve. A bérpolitikától kezdve (klasszikus általános megvesztegetési eszköz) a beruházási logikáig és a helyi kormányzásig. Románia egy olyan rezsim foglya, melynek nincs más célja, mint saját ellenőrzésének kiterjesztése.

Grindeanu kormányfő és kabinettársai ennek a tökéletesen kidolgozott, folyamatos cenzúrát biztosító rendszernek a rabjai. Folyamatosan megerősítik Dragnea úr gyámkodását az általa létrehozott rezsim felett. A miniszterelnök esetenkénti kitörései csak ezt a középszerű dramaturgiát akarják valamennyire valóságszerűvé tenni. Grindeanu úr annak az embernek a – szolgalelkű – meghosszabbított keze, aki megalkotta és a jelenlegi tisztségébe ültette őt. Dragnea úr kitűnő szóvivője.

Ebben a szereposztásban a miniszterelnökre hárul az a – kényes – feladat, hogy lecsillapítsa a külföldi partnerek félelmeit. Az elegáns és nyájas Grindeanu úr biztosítja arról az amerikai és európai hivatalosságokat, hogy Románia elkötelezettsége határozott és vitathatatlan, ami a törvény uralmának megvédését illeti. Ami pedig Liviu Dragneát illeti, az ő hangja ettől eltérő hangzású.

Egy olyan demagógia hangja,

mely nem habozik a néhai RSZK-t (Románia Szocialista Köztársaság – a szerk.) idéző módon hivatkozni a nemzeti szuverenitásra. E rezsim lényegéhez tartozik a – folyamatos – kétszínűség. A Győzelem-palotában (a kormány székhelye – a szerk.) elhangzó ígéreteket a többségi parlamenti képviselőknek azok az erőfeszítései egészítik ki, melyekkel – a közkegyelemről szóló jogszabály révén – törvénybe akarják foglalni a törvény előtti egyenlőtlenséget. Az új USL (a PSD és a Nemzeti Liberális Pártból, a PNL által létrehozott, 2011 és 2014 működött Szociál-Liberális Szövetség – a szerk.), Traian Băsescu – lelkes – cinkosságával más úton-módon valósítja meg azt, amit nem tudott a 13. sz. sürgősségi kormányrendelettel elérni.

Ez olyan, mintha a román államnak ezekben a hónapokban nem lenne más politikája, mint annak a pangásnak a megszilárdítása, mely elriasztja az egyéni kezdeményezést és elfojt bármiféle hiteles energiát. Bérnövelési délibábok helyettesítenek konkrét és óvatos számításokat. Liviu Dragnea pénzügyminiszterhez intézett dorgálásai a demagógiának ehhez a pedagógiájához tartoznak. Mindent a soron következő választásnak rendelnek alá. Mégpedig azért, mert

Dragneának az államfői tisztség megszerzése a bevallatlan álma. 

Ez a tisztség, melyből végleg megszelídítheti a magisztrátusok testületét. Ez egy nehezen megvalósítható terv? Liviu Dragnea alábecsülése végzetes lehet a román demokrácia számára. Liviu Dragnea eléggé eltökélt és a szükséges párt- és állami apparátussal is rendelkezik. Az abszolút uralom nem egy elképzelhetetlen álom.

A strómanokon keresztül zajló kormányzás lehetővé teszi számára, hogy elhatárolódhasson mindattól, ami kilép a vállaltan hirdetett demagógiája keretei közül. Grindeanu úr és kollégái a Liviu Dragnea karrierjének oltárán feláldozható áldozatok szerepét töltik be. A Románián elhatalmasodó pangás az a környezet, melyből a PSD-elnök hatalma táplálkozik. A változás minden áron való elkerülése, a személyes hegemónia megerősítése útján: ez a receptet, melyet Dragnea úr módszeresen követ. Felemelkedése az aprólékos munka és a türelem gyakorlata. A Dragnea-rezsim azért erősödik, hogy tartós lehessen. Románia ledermedése az a jövő, mely felé törekszik.

Az alcímeket a szerkesztőség adta.