Kis román szélsőséges heraldika Hans Hedrich kommentárjával. Sokan ismerik ezeket a furcsa jelképeket, így együtt mégis ijesztően idegenül hatnak.
Úgy tűnik, a kelet-európai etnonacionalizmus több „életszakaszon” ment át bő 150 éves zaklatott karrierje során: a XIX. századi „vén” abszolutista, birodalmi-autokratikus rezsimek elnyomásával szembeni ifjonti (de nagyon is jogos) követelésektől az „érett”, etatista, intézményesült, a XX. századra szintén abszolutistává és birodalmi-autokratikussá vált nacionalizmus győzedelmeskedésén keresztül az 1989 utáni posztmodern, mániákus-depressziós válságon át a jelenlegi aggkori szenilitásig, amit egy (újra)infantilizálódás egészít ki, amely az irányvesztett elitek válasza „az európai integráció (és dezintegráció) új kontextusára”. Ennek megfelelően
Következésképpen Románia tucatnyi szerződést, megállapodást, chartát és hasonlókat írt alá, többek között a nemzeti kisebbségek védelméről – melyeket viszont szelektíven, következetlenül és inkább csak fogcsikorgatva ültetett át a gyakorlatba –, ezzel párhuzamosan megerősítette nacionalista erődjét, ahol népe jelentős részét fogva tartja. Lásd például Cluj/Kolozsvár/Klausenburg hosszú „funarióta” és (posztfunarióta) korszakát, mely éppen abban a 90-es évekbeli korszakban kezdődött, amikor Románia a Nyugat felé „nyitott”, csatlakozva – nagy nehezen – az Európa Tanácshoz, melynek alkalmából nem többet és nem kevesebbet, mint
a nemzeti kisebbségek számára (ld. az ET 1201/1993. sz. Ajánlásának 5., 7., 11., 12. cikkelyeit).
Véletlenül vagy sem, Kolozsvár polgármestere, a nemzeti-kommunista múltú Gheorghe Funar pont akkor erőltetett a városra – a törvénnyel és a címertani elvekkel ellentétes, de láthatóan a választói akaratnak megfelelő módon – egy új városi címert, melyben csak román, illetve dáko-román etnicista jelképek találhatók. Mindezt egy szászok által alapított, majd az 1947-es román betelepítésekig magyar többségűvé vált városban. Az ügyben járatosak tudják, hogy a kérdéses címert egy… középiskolai diák készítette. Ezzel el is érkezem a bejegyzés témájához: az 1989 után az állami intézmények kulcspozícióiba tömörült nacionalisták – vagy magukat nacionalistáknak nevező imposztorok – kétségbeesésükben vagy alkotmányos/törvényes fedezet hiányában nemcsak mondanak ostoba dolgokat, de tesznek is. Például szorgosan és pátosszal telten mindenféle heraldikai jelképeket és feliratokat, címereket és emblémákat készítenek – látszólag az úttörőházi rajzkörben megtanult szabályok szerint –, melyeket aztán
Az alábbiakban bemutatok néhány – többé-kevésbé ismert – példát, melyek – szerintem – finoman, de kétségek nélkül bizonyítják szerzőik (és megrendelőik vagy a velük „azonosulók”) éretlenségét. Ennek megállapításához még csak nem is kell címertani szakértőnek lenni… És igen, azt hiszem, ezekben a rajzokban megnyilvánuló címertani infantilizmus a romániai nemzeti-kommunista ihletésű nacionalizmus elaggásának és intellektuális romlásának jele.
U. i.: A (Romániában/Erdélyben vállaltan a más etnikumok és őshonos csoportok léte ellen irányuló) nacionalizmus NEM összetévesztendő a hazafisággal (az ország/szülőhely konstruktív jellegű szeretetével)!
1995–1999. Kolozsvár (illegálisan használt) címere.
A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem kevésbé „fájdalmas” kivitelezésű, de hamis… és tartalmában infantilis jelképe. Egy XVI. századi múltat magának követelő egyetem nem lehet „napocensis”, legfeljebb „clusiensis”, az „1581”-es évszám „Romániá”-val társítása pedig szintén nyilvánvaló történelemhamisítás.
2017. No comment – ld. a Facebook-bejegyzéseket… (A Kutatási és Fejlesztési Minisztérium jelképéről van szó – a szerk.)
2018. „Hála”, vagy „ZÉRÓ Hála” a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalnál? A (poszt)ceauşiszta időszakban kívülről megtanult és magukévá tett magyarellenes reflexekből kiindulva az etnogyarmatosító ihletettségű helyi közigazgatás egy hazafias üzenetnek pont az ellenkezőjét közvetíti a közvélemény felé.
2018. Mit jelképez a fenti embléma? a) egy asztalosműhelyt; b) egy temetkezési vállalkozást; 3) a Román Nemzet(ség) Pártja.
1980-as évek? A iaşi-i Római Katolikus Püspökség címere, nyilvánvaló román, illetve „románosított” utalásokkal (miközben a hívők többsége a XIX. századdal kezdődően egy – többek között a római katolikus egyház segítségével végrehajtott – szisztematikus elrománosítási folyamatnak alávetett Bacău–Vrancea megyei magyarajkú csángók utódai).
2015: A PRU – Egységes Románia Párt jelképei több színkombinációval, melyeken egy romániai, moldovai, ukrajnai (és bulgáriai) területekből álló „Románia” és egy olyan történelmi alak (III. – Karóbahúzó – Vlad/Vlad Ţepeş, Havasalföld fejedelme) látható, akit SOHA sem társítottak e területek „egységének” eszméjével.
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
Országszerte egyre több kiskorú szenved balesetet elektromos rollerrel. Szatmár megyében az elmúlt hétvégén három 10 és 12 év közötti gyereket kellett sérülésekkel kórházba szállítani.
Van ez a tervezett második deficitcsökkentő csomag, amiben a különleges nyugdíjak problémáját is megoldják állítólag. Na ja. Hogyne. Persze. Naná…
Nem szokványos látvány ami egy jégeső után maradt július 12-én a Neamț megyei Vânători-Neamț faluban és környékén.
Tavaly öt év után először fordult elő, hogy több romániai távozott Németországból, mint ahányan odaérkeztek.
A rendőrség közlekedési tájékoztató központja (Infotrafic) szerint a 7B jelzésű országút Arad és Tornya közötti szakaszán történt balesetben két autó volt érintett.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.