A Centenárium alkalmából szétverjük az államot?

Meglehet, hogy a Nagy Egyesülés Centenáriumának megünneplésével kapcsolatos ünnepségek egyben annak az államnak a végét is jelzik majd, amelyet önfeláldozással, bátorsággal és intelligenciával hozott létre a száz évvel ezelőtti nemzedék. Az állam intézményei és működése éppen összeomlóban vannak egy korrupció, alkalmatlanság és nyakló nélküli mohóság által aláaknázott vezető „elit” csapásai alatt.

Mivé vált ezen „elit” számára az állam? A vagyonát létrehozó kimeríthetetlen forrássá. Magántulajdonná.

Olyan területté, ahol a hatalommal rendelkezők úgy alakítják a törvényt, hogy mindig büntetlenséget kapjanak a közpénzek vad kiaknázása miatt.

Korábban is volt már korrupció Romániában, méghozzá magas szinten. Most az az újdonság, hogy politikai programmá változtatták az alkalmatlanság kulcsfontosságú döntéshozói tisztségekbe emelését.

Eddig nem volt példa ilyesmire, ilyen léptékben. Ma csak a PSD vezetője, Liviu Dragnea iránti hűség elve számít. Akármennyire is műveletlen, akármennyire felkészületlen lennél, a legfőbb vezér iránti hűségeskü zsíros állami állást biztosít. A közigazgatási alkalmazottak maradéktalan hűségének elnyerése a kormányprogram egyik – talán egyetlen – sikeresen teljesített programja. A polgármesterek és a tanácsosok óriási fizetéseket kaptak. Visszavonulásuk után pedig különleges nyugdíjak tömik majd degeszre a zsebüket. Robbanásszerű növekedést mutat a tisztviselők bére. Az állam átlagosan kétszer jobban fizet, mint a magánszektor.

Milyen eredményekkel?

Egyetlen példa. Az afrikai sertéspestis. Miután világossá vált, hogy az illetékes intézmények képtelenek megfékezni azt a kórt, ami miatt Románia disznóhús nélkül maradhat, a mezőgazdasági miniszter kijelenti, hogy nincsenek szakembereink!

Nyilvánvaló, hogy nincsenek egy írástudatlanok által uralt közigazgatásban! Ahelyett, hogy a megtett lépések következményeként csökkent volna az afrikai sertéspestis által sújtott területek nagysága, a fertőzési gócok száma megkétszereződik egyik hónapról a másikra. Ki vállalja majd a felelősséget, amikor a sertésfaj eltűnik Romániából? Senki. A lakosság élelmiszerbiztonságának veszélyeztetése nem jelent gondot a Romániát vezetők számára. Aki eladta a disznóját, az megszabadult a gondoktól, de nem lehet tudni, hogy ki viseli a károkat.

A PSD által az igazságszolgáltatásban végrehajtott tisztogatás végül a társadalmi biztonságot fogja hátrányosan érinteni.

Az élelmiszerbiztonság után a társadalmi kohéziót rombolják majd le Romániában. Katasztrofálisak a PSD által a Rudy Giuliani levelén keresztül bejelentett szándékok. Itt nem a vitatott megállapodások felszámolásáról van szó, hanem az igazságszolgáltatási aktus relativizálásáról. Akár közkegyelemre és amnesztiára kerül majd sor, akár a már kimondott ítéletek felülvizsgálatára, olyan lökéshullám éri majd el a társadalmat, amely alapjaiban fogja azt megrendíteni. Ki bízik majd meg még ezek után az igazságszolgáltatásban? És miért? Ki fog ezek után ügyeket felgöngyölíteni, ha azokat politikai döntésekkel semmisítik majd meg?

Mit fog még jelenteni az állam az adókat és járulékokat fizető polgárok számára?

Azoknak, akik hisznek az adóikból fenntartott intézmények működésében, semmilyen okuk nem lesz többé szolidaritást érezni ezen állam iránt. A politikum megindította a végső rohamot a román állam ellen. A jelenlegi vezető politikai osztály erkölcsi korrupciója nem vezethet más végkifejlet felé. Meglehet, hogy sikerrel fog járni az állam lerombolására irányuló akció. A Centenárium alkalmából.