Az elit a magántulajdonának tekinti Romániát.
Meglehet, hogy a Nagy Egyesülés Centenáriumának megünneplésével kapcsolatos ünnepségek egyben annak az államnak a végét is jelzik majd, amelyet önfeláldozással, bátorsággal és intelligenciával hozott létre a száz évvel ezelőtti nemzedék. Az állam intézményei és működése éppen összeomlóban vannak egy korrupció, alkalmatlanság és nyakló nélküli mohóság által aláaknázott vezető „elit” csapásai alatt.
Olyan területté, ahol a hatalommal rendelkezők úgy alakítják a törvényt, hogy mindig büntetlenséget kapjanak a közpénzek vad kiaknázása miatt.
Korábban is volt már korrupció Romániában, méghozzá magas szinten. Most az az újdonság, hogy politikai programmá változtatták az alkalmatlanság kulcsfontosságú döntéshozói tisztségekbe emelését.
Eddig nem volt példa ilyesmire, ilyen léptékben. Ma csak a PSD vezetője, Liviu Dragnea iránti hűség elve számít. Akármennyire is műveletlen, akármennyire felkészületlen lennél, a legfőbb vezér iránti hűségeskü zsíros állami állást biztosít. A közigazgatási alkalmazottak maradéktalan hűségének elnyerése a kormányprogram egyik – talán egyetlen – sikeresen teljesített programja. A polgármesterek és a tanácsosok óriási fizetéseket kaptak. Visszavonulásuk után pedig különleges nyugdíjak tömik majd degeszre a zsebüket. Robbanásszerű növekedést mutat a tisztviselők bére. Az állam átlagosan kétszer jobban fizet, mint a magánszektor.
Egyetlen példa. Az afrikai sertéspestis. Miután világossá vált, hogy az illetékes intézmények képtelenek megfékezni azt a kórt, ami miatt Románia disznóhús nélkül maradhat, a mezőgazdasági miniszter kijelenti, hogy nincsenek szakembereink!
Nyilvánvaló, hogy nincsenek egy írástudatlanok által uralt közigazgatásban! Ahelyett, hogy a megtett lépések következményeként csökkent volna az afrikai sertéspestis által sújtott területek nagysága, a fertőzési gócok száma megkétszereződik egyik hónapról a másikra. Ki vállalja majd a felelősséget, amikor a sertésfaj eltűnik Romániából? Senki. A lakosság élelmiszerbiztonságának veszélyeztetése nem jelent gondot a Romániát vezetők számára. Aki eladta a disznóját, az megszabadult a gondoktól, de nem lehet tudni, hogy ki viseli a károkat.
Az élelmiszerbiztonság után a társadalmi kohéziót rombolják majd le Romániában. Katasztrofálisak a PSD által a Rudy Giuliani levelén keresztül bejelentett szándékok. Itt nem a vitatott megállapodások felszámolásáról van szó, hanem az igazságszolgáltatási aktus relativizálásáról. Akár közkegyelemre és amnesztiára kerül majd sor, akár a már kimondott ítéletek felülvizsgálatára, olyan lökéshullám éri majd el a társadalmat, amely alapjaiban fogja azt megrendíteni. Ki bízik majd meg még ezek után az igazságszolgáltatásban? És miért? Ki fog ezek után ügyeket felgöngyölíteni, ha azokat politikai döntésekkel semmisítik majd meg?
Azoknak, akik hisznek az adóikból fenntartott intézmények működésében, semmilyen okuk nem lesz többé szolidaritást érezni ezen állam iránt. A politikum megindította a végső rohamot a román állam ellen. A jelenlegi vezető politikai osztály erkölcsi korrupciója nem vezethet más végkifejlet felé. Meglehet, hogy sikerrel fog járni az állam lerombolására irányuló akció. A Centenárium alkalmából.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Gyergyószéki keresztaljához csatlakozva, gyalogosan érkezik a szombati csíksomlyói búcsúba Sulyok Tamás köztársasági elnök, akiről előre lehetett tudni, hogy idén is részt vesz a százezreket megmozgató székelyföldi eseményen.
Medve tört be egy szállodába, egy másik medve embert sebesített Gyergyóban. A politikusok rohantak gratulálni Cristian Mungiu Aranypálmájához, de rendező kollégája kiosztotta őket: talán közhelyek helyett jobb lenne támogatni a filmipart. Hírek vasárnap.
Felháborító jelenetet örökített meg egy névtelen felhasználó a csíksomlyói nyeregben a pünkösdi búcsút követően.
Gyimesbükknél, az egykori magyar–román határnál provokálta szombaton a csíksomlyói búcsúba érkező magyarokat Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja nevű szélsőséges román szervezet vezetője.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.