// 2026. június 3., szerda // Klotild

// Nagyítás

// Archívum

A „vamzerkedés” hivatalos európai tankönyve

roMánia

Szerző: Cristian Unteanu
2016. július 25., 11:22

Megjelent az intézményi feljelentés hivatalos, európai útmutatója. Így védd meg a besúgódat.

Hölgyek és urak, esküszöm, ez nem egy szenzációhajhász cím. Nem hiszem, hogy bármelyik bulvárlap – akármennyire merész vagy élénk képzelőerejű lenne is – kitalálhatna egy ilyen címet egy tényleg szuperérdekes kérdésnek. Ez a tankönyv tényleg létezik, múlt héten mutatta be az Európai Adatvédelmi Felügyelő (EDPS).

Két dokumentumról van szó: a sajtóközlemény és maga a nagyon komoly és nagyon gondosan összeállított tankönyv, sok európai tisztviselő elhivatott munkájának eredménye, akiknek – végre – sikerült megalkotniuk az európai intézményi bürokráciának azt a régóta vágyott eszközt, mellyel törvényesíthetik, megvédhetik és bátoríthatják azt, ami itt, Brüsszelben már régóta vébé szintű gyakorlat. (A cikk végén böngészhető.)

A hallgatóság engedélyével és örömére behatolunk a nagy intézményi filozófia területére: mikor számít a „vamzerkedés” az emberi mocsokságra jellemző bűnnek, és mikortól számít ennek ellenkezőjének, nemcsak megengedettnek, de egyenesen egy intézmény iránti szent kötelesség végrehajtásának, egy magas szintű európai öntudat jelének? Nos, lássuk, mit mond erről Wojciech Wiewiórowski (helyettes adatvédelmi felügyelő – szerk. megj.):

„Ezeknek az eljárásoknak az a feladatuk, hogy biztonságos csatornákat nyújtsanak a személyzetnek és más informátoroknak ahhoz, hogy szervezeti szintű csalásokról, korrupcióról és más szabálysértésekről jelentsenek. Tekintettel arra, hogy a feljelentési eljárás során feldolgozott információ kényes természetű, és az információk kiszivárgásának vagy engedély nélküli közzétételének súlyos következményei lehetnek úgy a kérdéses személyekre, mint ahogy a megvádoltakra nézve, ezt az információt nagy gondossággal kell kezelni. Az EDPS útmutatója a kockázatok csökkentésében segítheti a közösségi intézményeket és szerveket”.

Ez az „intézményi feljelentőre”, whistleblowerre („feddhetetlenségi figyelmeztető”) vonatkozó ügy különösen komoly dolog. Az ügyészek által az egész világon a vizsgálatokhoz és vádiratokhoz szükséges szilárd érvek megalapozásához felhasznált

feljelentők klasszikus kategóriájával szemben a most szóban forgók külön kategóriát képviselnek.

A rendszerben dolgoznak, nagyon gyakran a hierarchia alsó vagy középső szintjén, általában hozzáférhetnek magas biztonsági fokozatú dokumentumokhoz, vagy olyan tisztségeket töltenek be, melyek legalább ezek áttekintését lehetővé teszik számukra. Sohasem „navigálnak” a külvilággal kapcsolatban álló, látható területen. Tökéletesen névtelenek, akikben ilyen-olyan okból, általában hirtelen megnő a polgári öntudat szintje, és jelenteni akarják a szabálytalanságokat.

Az európai intézményeknek eddig nem voltak egységes és kötelező szabályozásaik a feljelentők kilétének védelme terén, de a vizsgálatok lefolytatására vonatkozó intézményi szabályaik sem.

Mennyire fontos egy ilyen „intézményi feljelentő”? A Paul van Buitenen-ügy

Ez egy Európa szerte híres ügy. Paul van Buitenen 1988-ban az Európai Bizottság pénzügyi ellenőrző igazgatóságán volt helyettes auditor, és ő volt az első, aki felhívta az Európai Parlament egyik tagjának a figyelmét a legmagasabb szinten zajló szabálytalanságokra, csalásokra és rossz vezetésre.

Az általa biztosított bizonyítékok óriási botrányt robbantottak ki, mely végül kiváltotta Edith Cresson európai biztos, majd az akkor Jacques Santer volt luxemburgi miniszterelnök által vezetett egész Európai Bizottság lemondását.

De azonnal viselnie kellett lépései következményeit: kirúgták. Újabb botrány következett, és az illetőt visszafogadták az intézménybe, de más, ugyancsak beosztotti tisztségbe. Ennek ellenére, kevéssel utána „fizetés nélküli szabadságot” vett ki, hogy politikai karriert építsen, melynek révén bekerült az Európai Parlamentbe.

Euroképviselőként az OLAF vizsgálati módszereinek egyik legkíméletlenebb bírálója lett, és 2005 májusában hivatalosan azt kérte az Európai Bizottságtól, indítson mélyreható vizsgálatot. Tette ezt azután, hogy bizottsági forrásokból megtudta, hogy Frits Bolkenstein (a nevét viselő és annak idején jelentős vitákat keltő, több százezer szakszervezetist utcára vivő Direktíváról híres) a (Mihail Hodorkovszkij tulajdonában lévő) orosz MENATEP bank nemzetközi tanácsadói testületének volt a tagja, és a Shell két cégének is dolgozott, mely cégek a Clearstream befektetéskezelőben „rendelkeztek titkos számlákkal”.

Az Európai Bizottság akkori elnöke, José Manuel Barosso válasza is híres, mert azt állította, hogy a van Buitenen által feltárt dolgok „nem vetnek fel új kérdést”, és azt sem tudja pontosan, hogy „a MENATEP akkor kereste-e meg Bolkensteint, amikor az hivatalban volt”. Ezt nem követte semmilyen vizsgálat. Sőt, maga Bolkenstein állt elő azzal a bejelentéssel, hogy nem indul majd vizsgálat Clearstream-témában.

A mostani európai dokumentumban az az újdonság,

hogy intézményesen biztosít nagyon nagy fokú védelmet az informátoroknak éppen azért, hogy amennyire lehetséges, elkerüljék a hierarchia bosszúját, de – és ez nagyon érdekes – nagyon komoly fokú bizalmasságot is az elsődleges forrás számára.

A mostani lépés hatásainak értelmezéséhez itt megtekintethetnek egy (egyáltalán nem kimerítő) listát az ilyenfajta „intézményi feljelentőkről”, melyet krimiként is olvashatnak. Látni fogják, hogy a kérdéses személyek közül szinte mindenki a polgári tudatból fakadó lelkiismereti kötelességből tett feljelentés és az intézményi titkok elárulása, vagy a hazaárulás közötti vörös és rendkívül cseppfolyós vonalon helyezkedett el. A Snowden-ügy nagyon is jól ábrázolja ezt.

Eléri célját ez az új európai útmutató?

Arra bátorítja majd az informátorokat, hogy az újonnan létrehozott és az ígéretek szerint biztonságos csatornákat használják, és nem az eddigi kétségbeesett megoldásokat, vagyis azt, hogy bizalmas adatokat továbbítottak az Európai Parlament különböző tagjainak és / vagy ezzel párhuzamosan, „forrásokként” a brüsszeli sajtótudósítóknak?

Ezt nagyon nehéz megjósolni, legalábbis addig, amíg az új csatornák nem bizonyítják, hogy az ígért paraméterek szerint működnek. De ha ez megtörténik, akkor jelentős meglepetésekre és rendkívül fontos leleplezésekre számíthatunk, miközben egyre erősebbek a pletykák arról, hogy a jövőben csökkenteni fogják a túlburjánzottnak és ezért a közvélemény szintjén valódi sebezhetőségnek tartott európai adminisztrációt.

Figyelem, az útmutatóban ezzel kapcsolatosan az áll, hogy az informátorok külsők is lehetnek, tehát olyan volt tisztviselők is, akiknek lenne mit elárulniuk a múltbéli tapasztalataikból.

A dokumentum kezdeményezői azt remélik, hogy ez a megfelelő eljárások egyfajta európai tankönyvévé válik. Ebben az esetben Románia számára is érdekes lehet egy többé vagy kevésbé közeli jövőben. Olvassák el a dokumentumokat, érdekesek, nagyon sokat elárulnak az általános hangulatról, nevezetesen a jogos bizalmatlanságról.

Ez lenne a megoldás? Mit gondolnak?

Manualul oficial european de „dat în gât“ by Alina Vasile on Scribd

Különvélemény

Így élünk mi: virtuális gyalázkodásaink, a véleménydemokrácia és a populizmus

Fall Sándor

Kommentelünk, tehát szarban vagyunk. Elmagyarázom, miért.

Emlékek az aranykorszakból aranyáron: hogyan lett kétszáz lej egy kiló fosókaszilva?

Sánta Miriám

Ro-Mánia a köbön! Ha valakinek van felesleges pénze, így dobhatja ki, avagy hogy nyert új értelmet a hazai szakkifejezés, miszerint viața bate filmul (az élet még a filmet is lekörözi).

Nagyítás

A „gondolkodó” mesterséges intelligencia és a lusta matematikusok

Sánta Miriám

Dr. Farkas Csaba matematikus korunk legizgalmasabb kérdéseinek egyikét járta körül a Sapientia EMTE-n tartott plenáris előadásán.

Mit adtak nekünk a rómaiak, avagy a porolissumi rejtély

Szántai János

Revelatív felfedezésről nem számolhatok be, ami a Szilágy megyei, korrektül rekonstruált-feltárt-óvott római municipiumot illeti. Viszont segített abban, hogy elengedjem a kommunista diktatúra által belém vert reflexeket.

// ez is érdekelheti

Főtér

Most már ne csodálkozzunk, ha valaki baltát ragad, mert jön a medve

Ilyen országot, mint a mioritikus haza, nem látott vén Európa. Ja, de.

Krónika

Kölcsönadna az államnak? Mutatjuk, hol dolgozik jobban a megtakarított pénz

Aki ma megtakarított pénzzel rendelkezik, könnyen szembesül a kérdéssel: bankban tartsa, állampapírba tegye, euróban őrizze, vagy hosszabb távú befektetésben gondolkodjon.

Főtér

A hírhedt Tate-testvérek megvennék a kolozsvári Continental-szállót – a városháza szerint ez nem ilyen egyszerű

További hírek csütörtökön: elárasztják a 112-t a medveriasztások, Székelyföldön mindennaposak a jelzések. Az EU-ban pedig Romániában él a legtöbb nem dolgozó, nem is tanuló fiatal.

Székelyhon

Elhunyt Kurkó Árpád vállalkozó

77 évesen elhunyt Kurkó Árpád a Hargita Gyöngye (Perla Harghitei) ásványvíz-palackozó korábbi vezérigazgatója.

Krónika

Búcsú az erdélyi magyar orvostársadalom és értelmiségi elit jeles képviselőjétől

A marosvásárhelyi orvosképzés meghatározó egyéniségétől, dr. Brassai Zoltán belgyógyász professzortól búcsúzunk, aki tartalmas életének 92. évében a lelki és szellemi folytatás bizonyosságával távozott közülünk.

Székelyhon

Csődbe ment egy textilipari cég, hetvenen veszítik el állásukat Székelykeresztúron

Az utóbbi évek sokadik tömeges textilipari leépítésére kerül sor egy hónapon belül Hargita megyében. Egy csődeljárás alatt álló székelykeresztúri vállalat teljes személyzetét elbocsátják.

// még több főtér.ro

2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

2023. május 22., hétfő

Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?

Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.

2023. május 22., hétfő

Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?

Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.

Különvélemény

Így élünk mi: virtuális gyalázkodásaink, a véleménydemokrácia és a populizmus

Fall Sándor

Kommentelünk, tehát szarban vagyunk. Elmagyarázom, miért.

Emlékek az aranykorszakból aranyáron: hogyan lett kétszáz lej egy kiló fosókaszilva?

Sánta Miriám

Nagyítás

A „gondolkodó” mesterséges intelligencia és a lusta matematikusok

Sánta Miriám

Dr. Farkas Csaba matematikus korunk legizgalmasabb kérdéseinek egyikét járta körül a Sapientia EMTE-n tartott plenáris előadásán.

A „vamzerkedés” hivatalos európai tankönyve

feljelentők klasszikus kategóriájával szemben a most szóban forgók külön kategóriát képviselnek.

Mennyire fontos egy ilyen „intézményi feljelentő”? A Paul van Buitenen-ügy

A mostani európai dokumentumban az az újdonság,

Eléri célját ez az új európai útmutató?

Így élünk mi: virtuális gyalázkodásaink, a véleménydemokrácia és a populizmus

Fall Sándor

Emlékek az aranykorszakból aranyáron: hogyan lett kétszáz lej egy kiló fosókaszilva?

Sánta Miriám

A „gondolkodó” mesterséges intelligencia és a lusta matematikusok

Sánta Miriám

Mit adtak nekünk a rómaiak, avagy a porolissumi rejtély

Szántai János

Most már ne csodálkozzunk, ha valaki baltát ragad, mert jön a medve

Kölcsönadna az államnak? Mutatjuk, hol dolgozik jobban a megtakarított pénz

A hírhedt Tate-testvérek megvennék a kolozsvári Continental-szállót – a városháza szerint ez nem ilyen egyszerű

Elhunyt Kurkó Árpád vállalkozó

Búcsú az erdélyi magyar orvostársadalom és értelmiségi elit jeles képviselőjétől

Csődbe ment egy textilipari cég, hetvenen veszítik el állásukat Székelykeresztúron

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?

Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?

Így élünk mi: virtuális gyalázkodásaink, a véleménydemokrácia és a populizmus

Fall Sándor

Emlékek az aranykorszakból aranyáron: hogyan lett kétszáz lej egy kiló fosókaszilva?

Sánta Miriám

A „gondolkodó” mesterséges intelligencia és a lusta matematikusok

Sánta Miriám

Mit adtak nekünk a rómaiak, avagy a porolissumi rejtély

Szántai János

Itt járt mátyás

Figyelem!