// 2024. november 26., kedd // Virág
felsőoktatás

A „pamblikát” még meg lehetne bocsájtani

// HIRDETÉS

Azt az irányt kevésbé, amit az új oktatási miniszter, Valentin Popa úr képvisel. Ugyanis nem oktatási minőségről, hanem bevételekről szól.

A jövendőbeli (azóta már beiktatták – a szerk.) oktatási miniszternek nem az a fő hibája, hogy képtelen szép irodalmi nyelven kifejezni magát. Ki tagadhatná, hogy a nyelv fejezi ki a legjobban a gondolkodás minőségét? De

az az igazság, hogy a botrány csak elfedte a lényeget. 

A jövendőbeli miniszter megkapta az ország 30 egyetemi rektorának támogatását, akik együtt aláírtak egy levelet, melyben röviden felsorolják a jövendőbeli miniszter releváns érdemeit. És csak így, (a később további 15 rektor által aláírt) levél elolvasása után értettem meg, hogy mi az oka ennek a támogatásnak. Hiszen íme, mi áll a támogatólevélben: „A dinamikus, harcos személyiségű Popa rektor úrnak – az egész akadémiai közösséggel egyetemben – sikerült azzá változtatni a suceavai Ştefan cel Mare Tudományegyetemet, amivé mára lett: kétszer több hallgatója van, négyszer több tanulmányi program, jelentős mértékben megnőtt a kutatási tevékenységekből származó bevétel és gyors ütemben fejlődik az egyetemi infrastruktúra.”

De melyek a román egyetemi rendszer gondjai?

Egyesek szerint a minőség hiánya, az akadémiai fedezet nélküli karok inflációja, az országos léptékre kiterjesztett imposztorság a fő hiba, hogy a doktoranduszgyárakról már ne is beszéljünk, melyek leromboltak minden igazi intellektuális viszonyítási pontot. Az már nem is számít, hogy az állam szinte összes tisztségviselője csalással szerzett doktori cím birtokosa, hacsak egyszerűen a tisztesség maradéka nem akadályozta meg őket abban, hogy doktori címet szerezzenek, ugyanis az az igazán súlyos dolog, hogy úgy tűnik, maga az akadémiai világ vesztette el a teljesítmény fogalmát, ehelyett egyszerű és hasznot hozó megoldásokat keres. Röviden,

a román egyetemek kontraszelektívek, zömmel a mennyiségre alapoznak.

Persze, minden bizonnyal találhatunk itt-ott elég kivételt, de éppen azért nem beszélünk most ezekről, mert kivételek.

Most elemezzük a fentebb idézett mondatot. Popa rektort azért dicsőítik, mert sikerült „megkétszereznie a hallgatók számát”. Első látásra ez siker, annál is inkább, mert Romániában csökken az egyetemi hallgatók száma és amúgy is az egyetemi átlag alatt van. De ez a statisztika értelmetlen, tekintettel arra, hogy a képzések minősége legalábbis kétséges. Az egyetemi életet bensőségesen ismerők két évtizede szüntelenül arra panaszkodnak (főleg magánbeszélgetések során, hiszen ez egy nyilvánvalóan kényes téma), hogy a hallgatók valóságos inflációja tapasztalható, akik csak azért kerültek be az egyetemi padsorokba, mert nem volt jobb dolguk, vagy azért, mert egy titulus értékes lehet a bérjövedelmek későbbi hierarchiájában. Bár a román hallgatók száma túl kicsi az európai „standardhoz” képest,

valójában túl sokan vannak a valós intellektuális erőfeszítésükhöz képest.

Sajnos, ezekről a dolgokról nem igazán esik szó a közbeszédben (figyelemre méltó kivételt képeznek Mihai Maci cikkei a Nagyváradi Tudományegyetemről), és érthető az oka. A hagyománnyal rendelkező egyetemek képviselői nem szívesen bírálják a kis egyetemeket és általában senki sem szeret bírálni, mert voltaképpen mindnyájan ezekből az „inflációt okozó” oktatási politikákból élnek, melyek a finanszírozás megtöbbszörözése érdekében növelik a hallgatói létszámot. És annak ellenére, hogy mindennap arra a siralmas állapotra panaszkodnak, amibe az akadémiai élet kerül,

ők is elveszítenék a megélhetésüket, ha elveszítenék az utolsó hallgatóikat is.

Ez tényleg iszonyatos helyzet, amit még azok is állandóan óvatosan elkerülnek, akik tovább vihetnék az intellektuális élet fényét.

De az akadémiai teljesítmény önzetlen perspektívájából nézve ezeket a gondokat lehet azonosítani, a területen lévő, amúgy is elégtelen finanszírozási forrásoktól függő emberek hajlamosak másképp látni a dolgokat, ahogy az a fentebb idézett levélből kiderül.

De hallott bárki is valamilyen suceavai kutatási projektről?

Olyanról, amit komolyan vennének széles e világon? A hazai egyetemi káderek többsége számára Valentin Popa mégis sikeres ember marad, természetesen a külsődleges kritériumok (hallgatói létszám, bevételek, infrastruktúra és hasonlók) alapján, sőt, ígérete annak, hogy a dolgok nem vesznek majd veszélyes fordulatot. Például, ha olyan minisztert javasoltak volna, aki a hallgatók szigorúbb megválogatása mellett érvelt volna, ha a doktori iskolák felülvizsgálatát kérte volna, ahogy azt törvényben megígérték és még nem tettek meg, ha elvárta volna az egyetemek komoly rangsorolását, akkor nem örvendett volna túl nagy népszerűségnek.

Ezzel szemben a suceavai rektor a garancia arra, hogy mindezekből egyáltalán semmi sem történik majd meg. A „pamblika” (az új oktatási miniszter fejére leggyakrabban ráolvasott hiba, a bevett „panglică” helyett használta – a szerk.) igazán bocsánatos bűnnek számít.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS