Egyszerűen lejárt a mandátuma.
1989. december 22-én ezekkel a Mircea Dinescu által a Román Televízióban elmondott szavakkal kezdődött el a szabadságunk:
2014. december 22-én új elnökünk lesz: megkezdődik Klaus Johannis mandátuma, aki – a lehető legbékésebb módon – átveszi az elnöki hatásköröket a „diktátor” Traian Băsescutól.
A még hivatalban lévő elnök egyelőre teszi a dolgát. Megtekintette, meghatottan, a december 1-i felvonulást, elmondott, szintén meghatottan, egy románoknak szánt üzenetet a nemzeti ünnepi fogadáson. (Melyen, állítólag, kb. 2.000-en gyűltek össze a Cotroceni-i Egyesülés Termében, többen, mint ahányan egy nyilvános rendezvényen meg szoktak jelenni, bármiről is lenne szó.)
Folytatódni fog a vita arról, amit maga után hagy: mit tett jól, mit rosszul, mit sikerült elérnie, miben vallott kudarcot. „A történelem ítélkezni fog felette” – szokták mondani. Valójában az emberek fognak ítélkezni, mert ez a történelem nem valami abszolút istenség, emberek írják ugyanis. De Traian Băsescu elnök nyomában – írásban, vagy felvételeken – több tonnányi szó marad majd az általa bevezetett „diktatúráról”, amitől az elnökválasztással kellett volna „megszabadulnunk”. A PSD és Victor Ponta néhány éve ezzel harcoltak: az Antena 3-on estéről estére megbélyegzett „Băsescu-rezsim”-mel. Ezt ígérte nekünk a jelölt Victor Ponta: hogy
és visszavezeti azt a demokrácia útjára.
Nem így lett. Az Antena 3 – primitív és suta – propagandája nem volt képes megnyerni a választást. De nyomokat hagyott hátra. Sok jóhiszemű polgár mára tényleg elhiszi, hogy Traian Băsescu Romániájában diktatúra van. Korábban leírtam, hogy egy diktátor nem a politikai ellenfelét nevezi ki kormányfőnek. És hogy nem tekinthető diktátornak egy olyan elnök, akit a televíziók mindennek elmondanak, nap, mint nap. Néhány olvasó megrótt, hogy semmit sem fogtam fel, hogy a mai diktatúrák „kifinomultabbak”. Meglehet, nem mondom, hogy nem. De egyelőre azt tudom megállapítani, hogy „Băsescu diktatúrája” olyan választással ér véget, melyről senki sem mondta, hogy ne lett volna szabad és tisztességes.
Meglehetősen sok „független” kommentátor vette át és görgette tovább a băsişta diktatúra tézisét. Sok értelmiségi pazarolt óriási energiákat annak bizonyítására, a lehető legkifinomultabb módon (néha elmenve az elemi logika megerőszakolásáig), hogy Románia egy zsarnok karmai közé került. Emlékeznek még a neves értelmiségiek által 2012 nyarán az Európai Bizottságnak elküldött levélre, melyben megpróbálták megindokolni Traian Băsescu felfüggesztését? Érdemes újraolvasni. De mondjuk azt, hogy akkor felfokozott volt a hangulat, túl nagy volt az érzelmi töltet.
Elég sok olyan írástudó van – nem feltétlenül „lefizetett”, egyesek saját akaratukból tették –, akiknek néhány éve egyetlen, mániákusan követett célja volt, Băsescu „diktatúrájának” leleplezése. Sőt, még forradalomra is biztattak. Egyesek – olvassák el a sajtót, a blogokat, a honlapokat – már elkezdték a „magyarázkodást”, a visszakozást, a diszkrét irányváltást. Mások – Victor Ponta szavaival élve – hallgatnak, egy időre. De az összes, mértéktelenül és felelőtlenül kimondott tonnányi szó megmarad. Az ezeket leírók és elmondók pedig, december 22-től, elvesztik munkájuk tárgyát. Nagy lehet a szomorúság azok bepállott elméjében, akik ennyi véleményt termeltek „Băsescu diktatúrájáról”. Vagyis a semmiről. Vajon mit fognak tenni, szegények, a „diktátor” nélkül? Irányt kell majd váltaniuk, új „célpontot” kell keresniük.
Persze, van még egy lehetőség: Traian Băsescu letartóztathatja Klaus Johannist és életfogytiglani elnökké nyilváníthatja magát. Fogadok, hogy a „Băsescu diktátor” elleni nagy harcosok között vannak, akik az utolsó pillanatig ebben reménykednek, hogy aztán – boldogan – kihirdethessék, hogy igazuk volt. De egy ilyen abszurditás nem valószínű.
A lehető legbanálisabb módon fejezi be a mandátumát, átadva az új elnöknek a hatásköröket. Ez van: a demokrácia – szerencsére – unalmas.
Mennyiben romlott ténylegesen a romániai iskolások mentális állapota? És mi az, amire tényleg fokozottan érdemes odafigyelni, mert korunk egyik legnagyobb általános kihívása?
Az ember olvassa a híreket, aztán hirtelen úgy érzi, most azonnal mindent abba kéne hagyni… vagy fizetni havi 15 000 lejt egy politikusnak csak azért, hogy többet a büdös életben ne politizáljon.
Pamfletünk előző részében a facebookos tartalomtrollok öt kategóriáját vettük sorra, a második, befejező részben öt másik jellegzetes típust nézünk meg közelebbről.
Sok millió kelet-európai dolgozik nyugat-európai országokban, ahol kizsákmányolják őket. Ugyanezek az emberek más lelki csomagokat is cipelnek magukkal. Lina Vdovîi moldovai, jelenleg Kolozsváron élő filmrendező dokumentumfilmje pontos látlelet erről.
Hogy szerettük Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnököt. És milyen elegánsan nem szeretett viszont. Most ezt a Nicușor Dan nevűt szeretjük. De vajon lehet benne bízni?
A pénteki gázrobbanás után szombat reggel újabb katasztrófa történt egy másik bukaresti tömbházban: tűz ütött ki az alagsorában, több tucat embert evakuáltak.
Besztercén is gázrobbanás történt vasárnap reggel. A rahovai tömbháztragédiával kapcsolatban új részletek derültek ki. Az erdélyi megyékben pedig elég sokat lopják a gázt, ami rendkívül veszélyes.
Mínusz 9,2 Celsius-fokot mértek hétfőre virradóan Csíkszeredában; ez volt a leghidegebb október 20-i reggel a meteorológiai mérések kezdete óta.
Életveszélyes állapotban fekszik a Bihar Megyei Kórház intenzív osztályán Flavia Groșan orvos, aki a koronavírus-világjárvány (Covid-19) idején több vitatott kezelési módszert népszerűsített.
Több mint 5000 szövetséges katona és 1200 harci jármű részvételével megkezdődik hétfőn Romániában és Bulgáriában a NATO Dacian Fall 2025 (DAFA 25) fedőnevű hadgyakorlata – közölte a román hadsereg vezérkara.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Mennyiben romlott ténylegesen a romániai iskolások mentális állapota? És mi az, amire tényleg fokozottan érdemes odafigyelni, mert korunk egyik legnagyobb általános kihívása?
Az ember olvassa a híreket, aztán hirtelen úgy érzi, most azonnal mindent abba kéne hagyni… vagy fizetni havi 15 000 lejt egy politikusnak csak azért, hogy többet a büdös életben ne politizáljon.
Pamfletünk előző részében a facebookos tartalomtrollok öt kategóriáját vettük sorra, a második, befejező részben öt másik jellegzetes típust nézünk meg közelebbről.
Sok millió kelet-európai dolgozik nyugat-európai országokban, ahol kizsákmányolják őket. Ugyanezek az emberek más lelki csomagokat is cipelnek magukkal. Lina Vdovîi moldovai, jelenleg Kolozsváron élő filmrendező dokumentumfilmje pontos látlelet erről.