Az utóbbi években hagyománnyá vált, hogy nem a Szociáldemokrata Párt és a jobboldali pártok között zajlanak a legintenzívebb csaták, hanem éppenséggel a jobboldali pártok között.
Jelen szöveg a Revista 22 oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
A Dăncilă-kormány történelem. A Szociáldemokrata Párt (PSD) nem. Az indítvány lezajlását élőben figyelőket nem kerülhette el az izgalom. Görcsbe rándult arcok, feszültség és fenyegetőzések, melyek nemcsak a címzettek füléig jutottak el, de a nézőközönség is hallhatta őket, az utolsó percig tartó telefonhívogatások, mindezek egy késhegyen táncoló harc összetevői voltak. A derűlátó nyilatkozatok és várakozások dacára a golyók effektív megszámolásáig senki sem volt biztos abban, hogy az indítvány átmegy. Amúgy joggal. Ne feledjük, hogy bár 244 parlamenti képviselő szavazott rá (az elutasítók, elméletileg, a helyükön maradtak), 238 szavazattal ment át. Nehéz megmondani, mi lehetett annak a 6 parlamenti képviselőnek a fejében, akik úgy tettek, mintha támogatnák, de valójában érvénytelenítették a voksukat. Mindezt annak ellenére, hogy a frakcióvezetők effektív módon az urnák mellett álltak, hogy minden egyes szavazatot felügyeljenek.
Az új kormány és az ő esélyei. A tárgyalások megkezdődtek és – előrelátható módon – a liberálisok vállalták a főszerepet, megpróbálva maximálisan ki- és felhasználni a kedvező lehetőséget. De nagyon nehéz lesz. Sőt, kockázatos. A PSD-t nem győzték le és bárki számára csüggesztő lenne az a tudat, hogy minden parlamenti lépése Pontától függ. A többi párt céljairól nem is beszélve. Az RMDSZ és a Népi Mozgalom Párt (PMP) támogatta az indítványt, de ennyi. Egyáltalán nincs semmilyen biztosíték arra, hogy feltétlenül támogatnának egy PNL-s (Nemzeti Liberális Párt – a szerk.) kormányt. Ha pedig ezt feltételekhez fogják kötni, akkor kényes tárgyalások lesznek. Az USR–PLUS szövetség (Mentsétek meg Romániát Szövetség és Szabadság, Egyenlőség és Szolidaritás Párt; de a két szervezet közül csak az USR-nek van parlamenti képviselete – a szerk.) már bejelentette a feltételeit, valójában a fő feltételét: előrehozott választás. Ezzel nyilvánvalóvá válik, hogy az USR–PLUS stratégiája nem tartalmazza a jelenlegi kormányzati szerepvállalást, csak a kormány támogatását egy szigorúan meghatározott mandátum alapján.
Vagy a „nemzeti érdek” versus „választási számítás” szemüvegen keresztül. Vagy megítélhetjük a küszöbön álló elnökválasztás szemszögéből is. És felületesen nézve megállapítható, hogy nyilvánvalóvá kezd válni egy Dan Barna és Klaus Iohannis közötti összecsapás a második fordulóban. Vagyis a PNL és az USR-PLUS között. A két párt között, melyek most abban a helyzetben vannak, hogy így vagy úgy együtt kellene működniük a kormányzás érdekében.
Ha az azonnali tétek fontosak, akkor el tudjuk képzelni, mennyire fontosak a jövőbeliek. A helyhatósági és a parlamenti választás. Melyek sokkal fontosabbak az elnökválasztásnál, hiszen ezek biztosítják a hatalom alapját és szavatolják (vagy sem) egy kormányzat szilárdságát és azt, hogy a programja nem marad csak papíron. E szemszögből nézve mi a helyzet?
Az utóbbi években hagyománnyá vált, hogy nem a PSD és a jobboldali pártok között zajlanak a legintenzívebb csaták, hanem pont a jobboldali pártok között. Vagy, tágabban értelmezve, a PSD ellen harcolók között. Ironikus dolog azt látni, hogy bár a Nemzeti Megmentési Front (FSN) utódja képtelen a szavazok 35 százalékánál többet szerezni, legfeljebb csak kivételes esetekben,
Ebből az következik, hogy nem a PSD erős, hanem a vele szembeni ellenzék gyenge. És azért gyenge, mert megosztott. Az „egyesült ellenzék” egy absztrakt fogalom, amely nem bír ki semmilyen valódi próbát. Apropó, a kormány azért bukott meg, mert a PSD egyes parlamenti képviselői „elárulták”, hogy a szerencsétlen Dăncilă kifejezését használjam.
Ilyen körülmények között nem az az aggasztó, hogy az előrelátható PNL-s kormánynak kevés esélye van a jelenlegi parlamenti konfigurációban vagy az, hogy ki nyeri meg az elnökválasztást. Sokkal aggasztóbb, hogy a jobboldali szavazói réteg egyre széttöredezettebb és nehezebben mozgósítható. Ehhez az elnökválasztás is kétségtelenül hozzá fog járulni, amikor – mint mondtam – elsősorban a jobboldal jelöltjei fognak összecsapni. Ha ehhez a kormányzás nyomását is hozzávesszük, akkor elég bonyolult összképet kapunk. Miként fogja kezelni a helyzetet a két fő párt, a PNL és az USR-PLUS? Folytatják a kölcsönös támadásokat? Kimarad a kormányból az USR-PLUS, ahogy azt egyes vezetői tervezik, a PNL elkerülhetetlen megkopásának kihasználására várva és a kezüket dörzsölgetve, amikor majd a liberálisoknak meg kell tenniük az őket kompromittáló engedményeket? Vállalni akarják majd a liberálisok az előrehozott választás kockázatait, ahogy azt az USR-PLUS követeli tőlük? Talán.
Talán végre felfogják, hogy nem az elégedettség a fő cél, hogy legyőzzék a PSD-t a tévében és megtalálják a közvéleménynek kedves mondatokat, vagy a címoldalra alkalmas kifejezéseket. Talán felfogják, hogy
Csak a helyhatósági és a parlamenti választáson lehet legyőzni. Ezek nélkül nincs győzelem. És ezt a győzelmet nagyon nehéz lesz elérni, a jobboldali választók mozgósítása nélkül pedig éppenséggel lehetetlen.
Ha nem fogják fel, akkor egy újabb alkalmat fogunk elkönyvelni, amikor az ellenzék ballal rúgta ki maga alól a jobbot.
Mennyiben romlott ténylegesen a romániai iskolások mentális állapota? És mi az, amire tényleg fokozottan érdemes odafigyelni, mert korunk egyik legnagyobb általános kihívása?
Az ember olvassa a híreket, aztán hirtelen úgy érzi, most azonnal mindent abba kéne hagyni… vagy fizetni havi 15 000 lejt egy politikusnak csak azért, hogy többet a büdös életben ne politizáljon.
Pamfletünk előző részében a facebookos tartalomtrollok öt kategóriáját vettük sorra, a második, befejező részben öt másik jellegzetes típust nézünk meg közelebbről.
Sok millió kelet-európai dolgozik nyugat-európai országokban, ahol kizsákmányolják őket. Ugyanezek az emberek más lelki csomagokat is cipelnek magukkal. Lina Vdovîi moldovai, jelenleg Kolozsváron élő filmrendező dokumentumfilmje pontos látlelet erről.
Hogy szerettük Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnököt. És milyen elegánsan nem szeretett viszont. Most ezt a Nicușor Dan nevűt szeretjük. De vajon lehet benne bízni?
Életveszélyes állapotban fekszik a Bihar Megyei Kórház intenzív osztályán Flavia Groșan orvos, aki a koronavírus-világjárvány (Covid-19) idején több vitatott kezelési módszert népszerűsített.
Besztercén is gázrobbanás történt vasárnap reggel. A rahovai tömbháztragédiával kapcsolatban új részletek derültek ki. Az erdélyi megyékben pedig elég sokat lopják a gázt, ami rendkívül veszélyes.
Mínusz 9,2 Celsius-fokot mértek hétfőre virradóan Csíkszeredában; ez volt a leghidegebb október 20-i reggel a meteorológiai mérések kezdete óta.
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
A bukaresti tömbházrobbanás után összesen 324 személy részesült tanácsadásban, és 82 személynek biztosítottak szállást hat hotelben – tájékoztatott vasárnap a Facebook-oldalán a főpolgármesteri hivatal.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Mennyiben romlott ténylegesen a romániai iskolások mentális állapota? És mi az, amire tényleg fokozottan érdemes odafigyelni, mert korunk egyik legnagyobb általános kihívása?
Az ember olvassa a híreket, aztán hirtelen úgy érzi, most azonnal mindent abba kéne hagyni… vagy fizetni havi 15 000 lejt egy politikusnak csak azért, hogy többet a büdös életben ne politizáljon.
Pamfletünk előző részében a facebookos tartalomtrollok öt kategóriáját vettük sorra, a második, befejező részben öt másik jellegzetes típust nézünk meg közelebbről.
Sok millió kelet-európai dolgozik nyugat-európai országokban, ahol kizsákmányolják őket. Ugyanezek az emberek más lelki csomagokat is cipelnek magukkal. Lina Vdovîi moldovai, jelenleg Kolozsváron élő filmrendező dokumentumfilmje pontos látlelet erről.