Mioritikus hazánk derék vezetői afféle téttelen edzésnek tekintik az európai parlamenti választásokat, a közelgő hazai választási háború előtt.
Jelen szöveg az Adevărul oldalon közölt cikk fordítása. A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.
Legyünk őszinték: politikai pártjainkat és a választókat (amennyire specifikus eszközökkel meggyőzhető, hogy elmenjen szavazni) az európai parlamenti választás csak annak a tesztnek a szemszögéből nézve érdekli, melyet a jövőbeni összecsapásokra nézve jelenthet.
Csak ezzel és semmi egyébbel kapcsolatosan: nézzék meg a pártemberek vagy a jelöltek nyilvános megszólalásait és néhány elhanyagolható, sőt, azt mondhatnám, hogy teljesen irreleváns kivételtől eltekintve minden témának a belpolitikai ügyekkel kapcsolatos viták jelentik a közvetlen és egyetlen motivációját, melyeknek semmi relevanciájuk nincs arra a Romániára nézve, melynek európainak és az európai projekten belüli politikai, gazdasági és biztonsági játékok szereplőjének kellene lennie.
Egész egyszerűen senkit sem érdekel, amiről a (néha egymással szembehelyezkedő, máskor konvergens, de mindig nagyon nagy tétre menő) nagy projektek Európájában szenvedéllyel vitatkoznak, hisz oly messze vannak tőlünk, mint ahogy azok a pénzek, melyek a sok kormányzati csapat specifikus alkalmatlansága miatt elköltetlenül maradnak.
Következésképpen hiányoznak azok a viták, melyekben arról kellene beszélni, miként tudunk jobban rákapcsolódni azokra a nagy projektekre, ahol óriási pénzek vannak, melyek számára éppen azért nyílnak gyorsan újabb és újabb kiegészítő finanszírozási kiskapuk, hogy felgyorsítsák a stratégiai összekapcsolódásokat. Nálunk ellenkezőleg, a „vissza akarjuk szerezni az országunkat” jellegű szuverenista típusú példás szingularizálódás az elsődleges igyekezet, jelentős közömbösséggel a gyakorlati megoldások bemutatása iránt. Pontosan úgy, ahogy a BREXIT-ről tartott szavazást megelőző intenzív propaganda-időszakban történt, mely most iszonyatos bumerángként fordul vissza, melyek csapásaitól a britek nem tudnak hogyan menekülni.
De mit kezdünk Romániával és a szavazókkal, akiknek ebben az időszakban meg kellett volna kapniuk, minél világosabban megfogalmazva, az elkötelezettséget jelentő információkat azokról a specifikus módozatokról, melyekkel a brüsszeli tisztségekre jelentkező, egymással vitatkozó jelöltek már most leteszik a garast egy projekt mellett, amelyért majd lobbizni fognak és amelyért totálisan elkötelezetten bevetik magukat azzal a meggyőződéssel, hogy csak így állhatnak majd azok elé, akik megbíztak benne? A politikusokat a válasz nem érdekli, mert – ahogy azt a forradalom óta eltelt 30 évben oly jól megtanulták – őket mindenképpen meg fogják szavazni, mert azért vannak választások: valakinek „ki kell jönnie”, így aztán ebből a szemszögből nézve a pártlista szent marad.
A dolgok a választók esetében sem állnak másképpen, hiszen biztosan elmegy szavazni a kemény mag, azok a polgárok, akiknek amúgy is egyetlen gondolat a meggyőződésük és a közvitát esetleg potenciális verekedési alkalomnak tekintik, nincs szükségük nekik az Európa-párti propaganda hülyeségeire, melyeket – azt mondják nekik – olyan külföldiek találnak ki, akik nem értik a fájdalmainkat és nem éreznek románként, de amúgy, ha szükséges, bármikor készek magukra ölteni a halál fehér ingét. Ezek gond nélkül eljönnek majd szavazni, nincs nekik szükségük európai projektről vagy más hasonló hülyeségekről szóló vitákra, melyek amúgy is bizonytalanok, veszélyesek és amelyekből nem tudni pontosan, mi fog kisülni.
akár hallgatókról, akár szakmai karrierjük elején álló és/vagy vállalkozást éppen elindító személyekről van szó. Bármely fenntartható kormányzati típus számára nekik kellene képezniük, a könyvekben ez áll, azt a területet, ahova a teljes figyelem összpontosul és amely számára a projekteket-javaslatokat fel kellene sorakoztatni, melyeket szintén be kellene illeszteni bizonyos, az elsősorban az európai térséggel, de más nagy stratégiai partnerekkel is együttműködésben álló és összekapcsolt politikák valóságával összefüggésben lévő kormányzati programok logikájába.
Itt kezdődik az a tragédia, mely máris mély sebeket okozott és most – túlzás nélkül – magát e nép létét fenyegeti. Vezetőink iszonyatos felelőtlenséggel megteremtették a kedvező körülményeket, sőt, világos üzenetekkel bátorították is az európai szinten legjelentősebb munkaerő-exodust, Szíria után a második legnagyobb migrációs forrás lévén, mely ugyanolyan kétségbeesett és elfogad bármiféle megalázást csak azért, hogy megszabaduljon az itthoni kilátástalanságtól.
az illegális migráció viszont teljesen ellenőrizetlen és – az európai rendőrségek egyes forrásai szerint – további 3 millió főt tesz ki. Ez egy óriási emberáradat, melynek belső aránya az évek folyamán megváltozott és önmagában is egy nemzeti dráma jele. Eleinte az „eperszedők” hullámai távoztak, akiknek a legnagyobb része rabszolgasorban és nyomorúságos bérért dolgozott. De most a fiatal egyetemi végzősök távoznak (vagy készülnek távozni) – tömegjelenség szintjén –, megtudva, hogy nyugaton olyan nagy a munkaerőhiány, hogy gyakorlatilag bárhol akad munka.
Visszatérni pedig csak egy kis része tér majd vissza, egyre kisebb, ahogy a szakképzett személyzet távozik masszívan, akiknek kedvező alkalmazási csomagot kínálnak, mely most – a legtöbbször – lakást és gépkocsit tartalmaz azok számára, akik elfogadnak, például, „háziorvosi” szerződéseket olyan településeken, melyeket Franciaországban vagy Németországban hátrányos helyzetűeknek tartanak a nehezebb megközelíthetőségük miatt.
El lehetett volna magyarázni, melyek az európai összekapcsolási projektek, azok a stratégiaiak, melyek éppen azért jelentenek közvetlen és azonnali előnyöket Románia számára, mert új gazdasági egységek, munkahelyek létrehozását és közvetlen reményt feltételeznek egy olyan nemzedék számára, melynek már ne a külföldre távozás legyen az egyetlen elsődlegessége. Meg kellene mondani, hogy van pénz az ország jövője számára nyereséges beruházásokra, stratégiai pontokat létrehozva, melyek vonzók a jövőbeni orvosok, tanárok, mérnökök és hasonlók számára… Az EU-nak volt, van és lesz pénze erre, a környékünkön lévő országok időben ráeszméltek a veszélyre és már régóta elkezdték e pénzek lehívását, mi pedig arra várunk, hogy kimerüljön az emberi erőforrásunk. És regionális kórházaink nincsenek, mert más érdekek vannak, az autópályák továbbra is papíron léteznek, virágoznak a szegénység betegségei.
Íme, egy stratégiai jelentőségű vitatéma. Lehetséges, de csökönyösen elkerült. Miért? Hát azért, mert megtehetik. Még megtehetik.
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.
… egy sofőr megunta a dugót és a rendőrök hiányát, nekiállt forgalmat irányítani… és Elena Lasconi elnökjelölt asszony elfelejtette, hogy vannak amerikai NATO-csapatok az országban.
Klaus Iohannis elnöknek a bukaresti Primăverii negyedben található Vila Lac 3 (Tóparti Villa 3) nevű hivatalos rezidenciáján is van egy háromlyukú minigolfpályája, nem csak a Fekete-tenger partján fekvő Neptun üdülőhelyen található nyári rezidenciáján.
Ma sem tudnánk biztosan megmondani, mit kellett volna jobban csinálni ahhoz, hogy a dolgok másképp történjenek – állítja monstre-interjúnkban B. Szabó János, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója.
Több házkutatást is tartott Gyergyószentmiklós térségében a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) kábítószer birtoklás és -kereskedelem megalapozott gyanújával. Két fiatalt őrizetbe vettek.
Figyelmeztetést bocsátott ki az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége pénteken este, amelynek értelmében templomot, mecsetet, zsinagógát érhet támadás Romániában.
Újabb csíkszeredai lakóövezet van kialakulóban, ahol több mint harminc év után ismét toronyházak épülnek. A Csíki Nest bevásárlóközpont szomszédságában a Fortuna Residence nevet viselő lakópark első tömbházának alapozása elkezdődött.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.