// 2026. július 13., hétfő // Jeno

2015 - migránstragédia! 2016 - migránskatasztrófa?

// HIRDETÉS

Ha a statisztikák beigazolódnak, tényleg fuccs az európai álomnak.

Alább láthatják a migránsok Európába irányuló exodusának 2015-ös hivatalos adatait. Ezt az összefoglalót a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM), a legkiegyensúlyozottabb és leghitelesebb forrás készítette, melynek alapján a humanitárius ügynökségek a logisztikai válaszlépésekkel kapcsolatos becsléseket készítik elő, és főleg kialakítják az idei történésekkel kapcsolatos várakozásokat.

A második világháború óta regisztrált legnagyobb lakosságvándorlás

során 2015-ben nagyjából egymillió személy érkezett a különféle keleti, délkeleti és déli tranzitútvonalakon keresztül a kontinensünkre és további 3.771-en meghaltak vagy eltűntek. Ismétlem, ezek az adatok azokra vonatkoznak, akiket vagy közvetlenül regisztráltak vagy összevetett hivatalos nemzeti forrásokban szerepelnek. Egy nem hivatalos becslés szerint legalább 200.000 olyan személy, „deep illegal migrant” van, akik a megfigyelés alatt tartott tranzitútvonalakat elkerülve érkeztek, és akik most a nagy európai muzulmán közösségekben „tűntek el” vagy „szívódtak fel”.

De íme a hivatalos statisztikák:

 

 

 

Nagyon érdekesek a származási országokra vonatkozó jelzések is, melyek a két nagy „bejárati kapu”, Olaszország és Görögország között oszlanak meg. Láthatják, hogy a polgárháborúk által sújtott Közel-Kelet a fő származási terület, míg az Afrikából történő kiáramlás viszonylag egyenletes, mert a polgárháborúk ott még nemzeti területeken belül „tokozódtak be”, de ez a helyzet megváltozhat, amint az Iszlám Állam szervezeteinek sikerül nagy területeket a teljes ellenőrzésük alá vonni, ahol előrelátható módon

független iszlám államokat kiálthatnak majd ki.

Akkor viszont a közel-keleti forgatókönyv Fekete Afrikában is megismétlődhet, újra destabilizálva a Magrebet, és megnyitva a kapukat egy nagyon nagy mértékű tömeges migráció előtt.

A BBC által idézett Eurostat-statisztika szerint 2015-ben 942.400 menedékkérelmet regisztráltak…

 

 

…ami exponenciális, drámai növekedés a 2014-es szinthez és főleg ahhoz képest, amit a különféle európai országok hivatalosan elfogadtak ebben az időszakban, vagyis az összesen alig 184.665 menedékkérelemhez viszonyítva.

 

 

Meglátjuk, mit fognak e téren 2016-ban elfogadni, de nagyon világos, hogy jelenleg két belpolitikai nyomás fejti ki hatását: egyrészt a terrorfenyegetettség magas szintje, mely valódi, példátlan pánikot keltett több európai országban, másrészt pedig – tiszteletben tartva a felmérésekben jelentkező jelentős tendenciákat – egy sor forradalmi és rendkívül kemény javaslat a mostani menedékügyi politikák megváltoztatására és a nemzeti munkapiacokhoz való hozzáférés korlátozására. Ez a két egymásra ható belpolitikai nyomás máris érezteti hatását és minden bizonnyal nemcsak nemzeti törvényhozási lépésekben fognak megtestesülni, hanem annak a nagyon fontos, az új európai menedékügyi politikára vonatkozó dokumentumnak a végleges formájában is, melyről éppen most tárgyalnak. Elképzelhetetlen, hogy ne változnának a dolgok, hiszen a nemzeti politikai vezetők, de az európai intézmények döntéshozói is

szemmel láthatóan szörnyülködve nézik ezeket a statisztikákat,

melyek azt mutatják, hogy a migrációs áradatok 2015-ben még a legsötétebb előrejelzéseket is meghaladták, ahogy az a Frontex alábbi grafikonjából kiderül:

 

 

Ha ezt súlyosnak és aggasztónak tartjuk, akkor milyennek minősíthetnénk az Európai Bizottság által hivatalosan bejelentett előrejelzést, mely azután, hogy hivatalosan is elismeri az egymilliós migránsküszöb átlépését 2015-ben, azt állítja, hogy 2016-ban több mint 1,5 millióan érkeznek Európába. Ez 50 százalékos növekedést jelent, miközben 2014-ben csak 282.000 migráns érkezett Európába.

Ha Németország kitart majd eredeti ígéretei mellett, akkor 800.000 személyt kellene befogadnia (Svédország mellett ez az ország a legnagyobb „befogadó”), és akkor ez a 80 milliós nemzet ugyanannyi bevándorlót fog befogadni, ahány az AEÁ-ba irányuló „Nagy Hullám”-nak nevezett masszív migráció (1880–1924) csúcsidőszakában érkezett. Ne feledjük, hogy az AEÁ-ban a masszív migrációs hullámot egy olyan időszak követte, amikor

csaknem két nemzedékre drasztikusan korlátozták a bevándorlást.

Vajon Európában is hasonló reakció következik majd, főleg, hogy a sokk legalább annyira erős volt, mint az AEÁ-ban, de sokkal, sokkal rövidebb időintervallumon belül? Mindezt úgy, hogy az Európai Bizottság becslései szerint 2017 végére az EU-ba érkező, hivatalosan regisztrált bevándorlók száma összesen 3 millió lesz.

A Bizottság hivatalosságai szerint azonban nem kellene megijednünk ezektől a számoktól, mert – megismételve Merkel asszony érvelésének központi elemét – a bevándorlók nagy gazdasági lehetőséget jelentenek. „Segítségükkel 2020-ig 0,2–0,3 százalékkal nő majd a GDP… Azt hiszem, azt fogják mondani, nem vagyunk túl biztosak ezekben az adatokban… tehát azt sem mondhatjuk, hogy a menekültek beáramlása negatív hatással járhat vagy ezért egyesek kikerülhetnek a munka piacáról… a gazdasági hatás azoktól a közpolitikáktól függ, melyek kedvezményeket nyújtanak, segítik és integrálják az embereket”, hangoztatta Pierre Moscovici gazdasági ügyekért felelős európai biztos.

Így van, senki sem biztos semmiben! De a magyarázat máshol van, mert az egész azzal a teljes bizonytalansággal kezdődik, mely azoknak az eszközöknek a természetére és hatékonyságára vonatkozik, mellyel a nemzetközi közösség rendelkezik az exodus kiindulási országaiban meglévő robbanékony helyzetek megoldására vagy legalább ahhoz, hogy effektív akadályokat gördítsen eléje. Ezzel kapcsolatosan a következő időszakban fogjuk meglátni, hogyan alakul majd a mostani abszolút furcsa törökországi helyzet, hogy kiderüljön, képes-e (és milyen mértékben) eleget tenni az Európával szembeni kötelezettségeinek, vagy ellenkezőleg, ebben az országban is olyan súlyos társadalmi zavargások törnek ki, melyek még inkább destabilizálhatják a térségbeli helyzetet.

Végül meglátjuk, hogyan alakul majd a helyzet – a diskurzusok szintjén, de a korlátozó és szuperkorlátozó lépések terén is – a különböző európai országokban, ahol virágzik

a kemény, idegengyűlölő, intoleráns, a legjobb esetben is euroszkeptikus szélsőségesség.

Ami nagyszabású tüntetések lehetőségét vetíti előre az „idegenek” összes kategóriái ellen, akik a nemzeti munkaerőpiacokat fenyegetik vagy fojtogatják, mert dömping-kínálatukkal főleg a hazai ifjúságot szorítják ki a kérdéses piacokról, ami demagóg, de rendkívül csábító magyarázatot kínálhat az olyan országok magas munkanélküliségi rátáira, mint Spanyolország, Olaszország vagy Görögország, de még Franciaország vagy Nagy-Britannia is.

Mi a helyes megoldás? A legsúlyosabb és következményeiben minden eddig említettnél sokkal drámaibb gond az, hogy az európai vezetők egyre inkább nemzeti álláspontra helyezkednek, viszonylag könnyen érthető okokból távolodva egy európai megoldástól, holott éppen ők ígérték meg ünnepélyesen annak habozás nélküli alkalmazását. Nem tették meg, és ezért az európai álom kezd egyre távolabbra kerülni tőlük és mindnyájunktól. Milyen áron? Milyen következményekkel? Az biztos, hogy ezek nagyon hamar jelentkezni fognak és éreztetik majd hatásukat anélkül, hogy most bárki képes lenne felmérni azokat. És nagyon félek, hogy ha ez így lesz, akkor 2015-ben egy tragédián lettünk túl, 2016-ra viszont katasztrófa várható…

// HIRDETÉS
Különvélemény

Miért szeretik jelenleg jobban az RMDSZ-t a románok, mint a magyarok?

Varga László Edgár

És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?

Amikor újra felébredt a szekusállam Romániában

Szántai János

Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ezért nem lesznek előrehozott választások Romániában

Fall Sándor

Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.

Csodaszép természetfilm a Duna-deltáról – akkor él igazán, ha békén hagyjuk

Sánta Miriám

A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A rendszerváltás után sem volt menekvés a történelem öleléséből
Főtér

A rendszerváltás után sem volt menekvés a történelem öleléséből

Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.

Orbán Viktor ott lesz a Tusványoson, regisztrálást és fényképes igazolványt kérnek a közönségtől
Krónika

Orbán Viktor ott lesz a Tusványoson, regisztrálást és fényképes igazolványt kérnek a közönségtől

A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) szervezői megerősítették, hogy Orbán Viktor idén is ott lesz a tusnádfürdői rendezvényen. A volt kormányfő előadásán való részvétel regisztrációhoz kötött.

Bréking: Az Európai Bizottság bepereli a román államot…
Főtér

Bréking: Az Európai Bizottság bepereli a román államot…

… meglett a kormánybuktatás után készített első közvélemény-kutatás, érdekesek az eredmények… és Nicușor Dan államelnök enyhén szólva hülyét csinált magából a NATO-csúcsértekezleten.

Havas táj és fagypont alatti hőmérséklet ma hajnalban
Székelyhon

Havas táj és fagypont alatti hőmérséklet ma hajnalban

Fagypont alá esett a hőmérséklet péntekre virradóan az Omu-csúcson, ahol csütörtökön fehérbe is borult a táj. Pedig még napokkal ezelőtt az elviselhetetlen kánikulára panaszkodtunk...

„Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?” – Sorstársain segít a daganatos betegséget legyőző marosvásárhelyi orvos
Krónika

„Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?” – Sorstársain segít a daganatos betegséget legyőző marosvásárhelyi orvos

A Jóisten, családja és a sport adott erőt Kelemen-Nemes Kinga neurológus rezidensnek, akinek nemrég daganatos megbetegedéssel kellett szembenéznie. A marosvásárhelyi orvos most segíteni szeretne a rákos betegeken és családtagjaikon.

Orvosira készül Maros megye legjobb magyar érettségizője
Székelyhon

Orvosira készül Maros megye legjobb magyar érettségizője

Egész évben tanult, de az érettségi előtti három hétben az átlagosnál intenzívebben készült a megmérettetésre Bartha Előd, aki az idei vizsgán Maros megyében a legjobb jegyet kapta a magyar diákok közül. Vele beszélgettünk a vizsgákról és nem csak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Miért szeretik jelenleg jobban az RMDSZ-t a románok, mint a magyarok?

Varga László Edgár

És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?

Amikor újra felébredt a szekusállam Romániában

Szántai János

Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ezért nem lesznek előrehozott választások Romániában

Fall Sándor

Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.

Csodaszép természetfilm a Duna-deltáról – akkor él igazán, ha békén hagyjuk

Sánta Miriám

A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?

// HIRDETÉS