A központi román sajtóban vannak olyanok, akik időnként úgy érzik, fölöttébb szükséges egy jót uszítani.
Mivel senki sem nagyon tolong, hogy Románia történelméről írjon vagy beszéljen, néha-néha megteszem én. Kötelességemnek érzem, mert „azok,
ahogy azt George Santayana mondta.
Távirati stílusban! 1918 októberének végén Kolozsváron létrejött a Magyar Nemzeti Tanács (MNT), Marosvásárhelyen pedig létrehozták a Maurer Béla által vezetett Magyar-Székely Nemzeti Demokrata Pártot (valószínűleg az Egyesült Székely Nemzeti és Magyar Demokrata Pártról van szó – a szerk.). Miközben az MNT halogatta a politikai döntést, azt remélve, hogy egy békeszerződés aláírásával megváltoztathatja a helyzetet, az ESZNMDP a hatóságokkal való együttműködést az 1919. novemberi választáson való részvételt választotta.
Az ESZNMDP az 1920-as választáson is részt vett, kifejezve óhaját, hogy szerepet vállaljon az ország politikai életében és elítélve honfitársait. A magyar politikusok a trianoni szerződés aláírása után változtattak viselkedésükön. Az ESZNMDP az 1920-ban, Marosvásárhelyen tartott kongresszusán úgy döntött, hogy a romániai magyaroknak fel kellene adniuk tartózkodó álláspontjukat és Románia összes többi lakójával együtt részt kellene venniük a háború utáni nemzet felépítésének folyamatában.
A magyar burzsoázia és földbirtokosság leggazdagabb alakjai 1921-ben, Kolozsváron létrehozták a Magyar Szövetséget (MSZ). Ugyanebben az évben a kis burzsoá csoport az ugyanazon év június 5-én tartott bánffyhunyadi találkozóján létrehozta a Magyar Néppártot, melynek elnöke Ludovic Albert (dr. Albrecht Lajosról van szó – a szerk.) lett. Az MSZ tárgyalásokat kezdett az új csoporttal, majd 1921. július 6-án létrejött a fúzió. Az új Magyar Szövetség báró Jósika Sámuelt választotta meg elnökének. A demokratikus politikai körök és az ESZNMDP 1921. augusztus 21-én egy új párt, a Magyar Néppárt létrehozásáról döntött (a Magyar Néppárt 1922. június 15-én jött létre; forrás itt – a szerk.). Mivel
(a hivatkozott időpontban csak felfüggesztették az MSZ működését, később részt is vett a választáson, a kormány csak 1922 októberében számolta fel végérvényesen – a szerkk.).
Ha túl gyorsan írtam, akkor megismétlem! A Magyar Szövetséget 1921. október 21-én azért szüntette meg a román jogrend, mert NEM ismerte el a Nagy Egyesülést, pontosabban mondva a román jogrendet. A román kormány elutasítása nyomán 1922. augusztus 5-én létrehozták a Magyar Nemzeti Pártot (az MNP-t valójában 1922 februárjában hozták létre; forrás itt – a szerk.). A magyarok az 1926 májusában tartott választáson 14 képviselői és 12 szenátori mandátumot szereztek a két háború közötti időszak legjobb választási eredménye nyomán (a Magyar Nemzeti Párt 1926-ban már nem létezett, ugyanis a Magyar Néppárt és a Magyar Nemzeti Párt egyesüléséből az Országos Magyar Párt jött létre 1922. december 28-án – a szerk.). A magyar kisebbség 4 éven keresztül egyetlen panaszt sem juttatott el a Nemzetek Ligájához. Azt is meg kell említeni, hogy a Magyar Nemzeti Párt (valójában az Országos Magyar Párt – a szerk.) választási megállapodásokat kötött Octavian Gogával, Averescu marsallal, a Nemzeti Liberális Párttal (PNL)…
Ezzel a rövid történelmi áttekintővel arra akartam rámutatni, hogy az egyesek szerint a román demokrácia aranykorának tartott háborúk közötti időszakban is léteztek magyar pártok. Tehát ez csak olyan szélsőségesek számára lehetne újdonság, akik sohasem vettek könyvet a kezükbe. Az más kérdés, hogy Európában mostanában nem divat etnikai kritériumok alapján létrehozott pártokat működtetni. Talán azt is meg kellene vitatni, hogy az RMDSZ kulturális egyesület vagy politikai párt. De ez is más kérdés!
Az első világháború vérrel teli lövészárkaiból éppen csak megszületett fiatal állam, Nagy-Románia 1921-ben hidegvérrel kimetszett egy lehetséges üszköt. Egyszerűen betiltott egy pártot, mert nem tartotta tiszteletben a törvényt! Mit gondolnak, vajon ma is megtehetné?
A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Gyergyószéki keresztaljához csatlakozva, gyalogosan érkezik a szombati csíksomlyói búcsúba Sulyok Tamás köztársasági elnök, akiről előre lehetett tudni, hogy idén is részt vesz a százezreket megmozgató székelyföldi eseményen.
Medve tört be egy szállodába, egy másik medve embert sebesített Gyergyóban. A politikusok rohantak gratulálni Cristian Mungiu Aranypálmájához, de rendező kollégája kiosztotta őket: talán közhelyek helyett jobb lenne támogatni a filmipart. Hírek vasárnap.
Felháborító jelenetet örökített meg egy névtelen felhasználó a csíksomlyói nyeregben a pünkösdi búcsút követően.
Gyimesbükknél, az egykori magyar–román határnál provokálta szombaton a csíksomlyói búcsúba érkező magyarokat Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja nevű szélsőséges román szervezet vezetője.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.