…avagy hogyan költöttem el 35 lejt 5 percért azért, hogy a kedves Olvasónak ne kelljen.

Erdély az űrbe ment, de a Holdat most valószínűleg nem fogja elérni.

A múlt év legeslegvégén Nagyváradon jártam. Meg Nagyszalontán. És beleszédültem abba az életörömbe, ami az alföldi helyekből árad.

Február 23-án száll le a Holdon az amerikai holdkomp, amelyen rajta van a magyar Puli Space Technologies Téridő plakettje, ezen pedig az Önök segítségével összeállított Erdélyi értéktár is.

A latin-amerikai szappanoperákat az utóbbi évtizedben észrevétlenül felváltották a török szappanoperák az erdélyiek által is preferált magyar tévécsatornákon. A tanulság: vásároljon Cifet!

A Kossuth-díjas költőt csütörtökön, január 4-én helyezték végső nyugalomra a marosvásárhelyi református temetőben.

Amikor elegünk van a szokásosból, de azért egy jó kis káposztára fűlne a fogunk. Mi elkészítettünk egyet.

Egy ködös délutánon, karácsony előtt elővettük nagyanyáink receptjeit és az emlékeinket, majd sütöttünk hozzá aranygaluskát.

Demeter Szilárd nemrég Kolozsváron bemutatott új kötete egyrészt a szerző világnézeti hitvallása. Közben pedig olyan kérdéseket jár körül, feszeget, adott esetben hagy lógva, amelyek bárkit próbára tesznek, persze csak akkor, ha válaszolni próbál rájuk és nem lapoz tovább a sors(talanság) könyvében.

A világszerte ismert StudioRIP nyomdatechnikai szoftvert fejlesztő cég tulajdonos-programozó-mérnökei az interjú első részében pályájuk kezdeteiről, a programozás iránti szenvedélyükről beszéltek. Most elmondják, miben áll a szoftver újszerűsége, hogy miért maradnak meg tudatosan kis cégnek és hogy miért jobb a StudioRIP-nek, ha Romániában készül, nem a Szilícium-völgyben.

A világszerte ismert StudioRIP nyomdatechnikai szoftvert fejlesztő cég tulajdonos-programozó-mérnökeivel beszélgettünk szakmáról, pályakezdésről, megvalósult álmokról, szerencsés találkozásokról.

Kolozsvár egyik legismertebb órásmesterével – aki nem mellesleg többszörös országos kerékpárbajnok és az olimpiai válogatott tagja is volt – Mátyás király utcai műhelyében beszélgettünk, többek között szakmáról, múlt időről, jelen időről, a munka becsületéről, horgászatról, közösségről, emberségről.

Jánó Mihály művészettörténész és Vargha Mihály képzőművész, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója beszélgetésének szem- és fültanúi voltunk, ahol az időutazáson túl az is szóba került, hogy miként került elő egy igen fontos transzilvanista dokumentum.

Hogyan nézett ki a Trianon előtti régészet Erdélyben, különös tekintettel a római maradványokra?

Interjúnk második részében szó esik múzeumokról, nacionalizmusokról, a román közösség magyar történelmi örökséghez való viszonyulásáról is, illetve arról, mennyi esély van, ha tetszik, az úgynevezett történelmi megbékélésre.

Hogyan alakul ki a néha nehezen megragadható helyi identitás? Mi fán terem a gömböc és a spiritus vitrioli, amely az első nyomtatott magyar szakácskönyvben szerepel? Erről és sok minden egyébről is szó esik a beszélgetés első részében.

Kolozsvár Fő terének egyik ékszere végre megnyitotta kapuit a hosszú ideje tartó renoválás után. Megnéztük, milyen lett.