// 2025. augusztus 27., szerda // Gáspár

Metropol 55 – égig ért az ének és vissza is tért közénk

// HIRDETÉS

Idén 55 éve, hogy megalakult a nagyváradi Metropol, az első és legismertebb romániai magyar beat- és rockzenekar. Virányi Attiláék augusztus 15-én a Kolozsvári Magyar Napokon léptek fel.

Valamikor az 1980-as évek vége felé, egészen zsenge tinédzser koromban, amikor kezdtem felfedezni a zenét, hozzám került egy lemez. Akkoriban ugyanis a lemezek, legalábbis az „igazi zenét” tartalmazó korongok kézről kézre jártak, mert ugye a Ceaușescuék aranykorában nem lehetett csak úgy besétálni a boltba és venni például egy Led Zeppelin-, Deep Purple- vagy AC/DC-albumot. Ezeket Nyugatról, Magyarországról, Jugoszláviából csempészték át a határon, gyakran úgy, hogy az 1300-as Dacia pokróccal letakart hátsó ülésén a nagymama ült rajta.

De ez nem nyugati lemez volt, hanem hazai, Electrecord-kiadvány (1981). A piros-fehér borítóján egy nem is rockernek, hanem valami diszkós DJ-nek kinéző figura volt, aki éppen azt írja fel a falra, hogy Metropol 3, hátoldalán pedig románul szerepeltek a dalok címei. De a kis bélyegképekről hosszú hajú fickók néztek vissza, akik a kinézetük alapján akár a Black Sabbathban is tagok lehettek volna.

És magyar nevük volt: Virányi Attila, Orbán Andrei (sic), Ráduly Béla, és volt egy román is, Luca (Bubu) Marius. Olyan dalcímek szerepeltek a listán, mint például a Jolly Rocker vagy a Metrock – nyilván felkeltették az érdeklődésemet, mert ezeknek a címeknek olyan rendszerrel szembemenő hangulatuk volt (ne feledjük, olyan 1988-at írtunk akkor). Hát még a zenének! Rendes, igazi rockgitározással és dobolással, énekkel. Nyilván nem tudtam semmit róluk, akkor az ilyen „huligánzenéről” csak a szintén Nyugatról becsempészett zenei lapokban lehetett olvasni, vagy az Amerika Hangja rádión, keddenként este fél tíztől kezdődő rockműsorban hallani. De ezekben nem esett szó a Metropolról.

Néhány hétig volt nálam a lemez, hallgattam is rendesen, aztán ment tovább a körútján, a következő cimborához. Ekkor volt az első találkozásom a nagyváradi Metropollal. Mint később megtudtam, egy évvel azután, hogy a zenekar befejezte romániai pályafutását a rockzene ellehetetlenülése és a tagok külföldre költözése miatt. Jó pár évvel azután ismertem meg a történetüket, illetve ismertem fel, hogy az 1970-es években, ráadásul Nagyváradon vagy a környékén kellett volna fiatalnak lennem, hogy „az én zenekarom” legyen a Metropol.

Mert azoknak a fiataloknak bizony a sajátjuk volt az első erdélyi magyar rockbanda, ők akkor is nagyon pontosan tudták, amit (az evidenciát) aztán Pajor Tamás mondott ki a ’80-as években, hogy

" target="_blank" rel="noopener">a rock’n roll az nem egy tánc. Hanem életérzés, világnézet, értékrend, kódrendszer, lázadás, pszichoterápia és kapaszkodó az egyre sötétülő kommunista diktatúrában. Ott volt mindez a Kolozsvári Magyar Napokon, kedden este a Bánffy-palota udvarán rendezett Metropol-koncerten is, ahol az akkori fiatalok, a most hetvenes éveiket taposó tisztes öregurak és hölgyek énekelve, táncra perdülve és tapsolva végigbulizták a szünettel együtt két órás eseményt. A többségük valószínűleg ezen az estén tért vissza kicsit fejben és lélekben az 1970-es évekbe, a fiatalságba. Nálam is ezen a estén teljesedett ki a Metropol-sztori, ugyanis most láttam először élőben a „srácokat”, harmincöt évvel azután, hogy először hallottam a zenéjüket.

A Metropol induló, 1968-as felállásából csak Virányi Attila basszusgitáros, énekes és zenekarvezető maradt, de Orbán András gitáros, énekes is ötven évvel ezelőtt kezdte metropolos pályafutását. Az ő korosztályuk Trendler József is, bár ő csak 1994-től üti a Metropol Group feliratú dobokat a zenekarban. A jelenlegi felállás fiataljai a gitáros Szász Ferenc és az énekes, gitáros Dobos József, bár ők sem épp mai gyerekek, 1992-től és 1994-től játszanak a Metropollal. Dobos például egy éves volt, amikor a zenekar 1968-ban megalakult, úgyhogy metropolos időszámítással újoncnak számít.

Persze lehet azon rugózni, hogy az elhunytak (Ráduly Béla dobos, énekes, Trifán László gitáros, énekes, Elekes Csaba gitáros, Mátza Gyula szövegíró) vagy a többi alapító tag nélkül „igazi-e” még a Metropol, de teljesen fölösleges. A zenekar az 1970-80-as években kiadott négy nagylemezt (egyet magyar nyelven, a többit csak románul lehetett), ezzel pedig a Metropol nem csak az első, hanem a legtermékenyebb 1989 előtti romániai magyar rockzenekar. Ezt az örökséget pedig valószínűleg addigi viszik tovább, amíg képesek lesznek felmenni a színpadra. A zenekar lényegében még az 1980-as évek végén megszűnt, azóta csak jubileumi alkalmakon állnak össze pár koncert erejéig, ezt viszont rendszeresen megteszik, emlékkoncertek, a 40 éves, 50 éves és a jelenlegi, 55 éves jubileumi év alkalmával.

És jól teszik, mert a Metropol dalai igazi, hamisítatlan és eredeti rocknóták, amelyek ma is kiválóan működnek koncerten (is). A megszólalás remek volt, az előadásmód feszes és összecsiszolt, a gitárok úgy szóltak, ahogy kellett (lehet-e egyáltalán rossz zenét játszani az Orbán kezében levő Gibson SG-n?). Dobos hangját az Isten is rockzenekarba teremtette, Trendler pedig úgy dobolt, ahogy egy klasszikus rockzenekarban kell.

Amikor látja az ember, hogy a színpadon ősz hajú, bajuszú, szakállú, szemüveges öregurak lelkesen tolják a rock’n rollt, akkor megint csak az jut az eszébe, hogy ez bizony nem egy tánc, de nem is csak zene, hanem annál sokkal több. Igaz volt ez Amerikában, ahol ez az egész kultúra született, vagy Angliában, de még inkább igaz volt a kommunista Romániában, ahol – még egy ráadás – magyarok, magyar nyelven csinálták a rockzenét. Többször is eszembe jutott a koncert alatt, hogy ha ezek a zenészek nem Romániában, hanem Los Angelesben vagy Londonban születnek, élnek és tevékenykednek, most talán a Metropolt is a nagy nevek között jegyeznék. Bár ezen is kár töprengeni. Mert akkor a pályájuk talán az égig érhetett volna, de az ének nem biztos. Annak a dalnak (

" target="_blank" rel="noopener">Égig érhetne az ének) ugyanis itt kellett megszületnie, hogy reményt és kapaszkodót adjon fiatalok tízezreinek.

A Metropol pályafutása, története és munkássága jól dokumentált. A négy nagylemez után még több válogatás, best of-anyaguk jelent meg a rendszerváltás után. Józsa Erika könyvet írt róluk, Boros Zoltán (aki a bukaresti televízió magyar adásának munkatársaként nem csak a Metropol, hanem sok más erdélyi magyar zenekarnak biztosított felvétel- és tévészereplési lehetőséget az 1970-80-as években) filmet készített róluk. Cikkek, interjúk foglalkoznak velük, rá lehet keresni. Zenéjük mellett ugyanolyan fontos részei a romániai magyar közösség történetének és kultúrájának, mint az irodalmi vagy más művészeti alkotások vagy személyiségek, ezért érdemes megismerni a Metropol-sztorit. És továbbra is követni, mert úgy tűnik, nincs még vége.

https://

-4vSQuyS-E

// HIRDETÉS
Különvélemény

Hogyan kell kitiltani a nem baráti sajtót egy toleranciát hirdető erdélyi táborból. És főleg: miért…

Szántai János

Valaki azért kritizál valaki mást, mert az rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. A kritika után pedig, mint aki jól végezte dolgát, ő is rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. Ráadásul Erdélyben, ahol ilyesmi nemigen szokott történni.

Miért érdemes a sóbánya megsemmisülése után megállni Parajdon?

Fall Sándor

Tűnődés a székelyföldi, erdélyi, romániai turizmus állapotáról és buktatóiról.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A történészek utáltak, mert képviselő voltam. A képviselők utáltak, mert történész voltam.”

Sólyom István

A törvények megszületéséért vívott harc akkor eredményes, ha azokat érvényesíteni is sikerül. Nagyinterjú dr. Garda Dezső volt parlamenti képviselővel, történésszel.

A Maros megnyomorítása – a kavicsbányák és az emlékeikből élő horgászok

Fall Sándor

Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Arról, hogy erdélyi magyarként miért nem engedhetjük meg magunknak a gyűlöletet
Főtér

Arról, hogy erdélyi magyarként miért nem engedhetjük meg magunknak a gyűlöletet

Dan Tanasă ismét idegengyűlölő felhívást tett közzé. Ám mielőtt bólogatna, jusson eszébe, hogy számára Ön is idegen.

Zelenszkij megköszönte a Románia szállította védelmi felszerelést
Krónika

Zelenszkij megköszönte a Románia szállította védelmi felszerelést

Románia és Ukrajna együttműködik haditechnikai eszközök fejlesztésében, és a romániai vállalatok részt vesznek Ukrajna újjáépítésében – jelentette be hétfőn Ionuț Moșteanu védelmi miniszter, miután tárgyalt Kijevben ukrán hivatali partnerével.

Hogy ki az erdélytolvaj, azt én mondom meg!
Főtér

Hogy ki az erdélytolvaj, azt én mondom meg!

Érdekes dolog elnézni, amint egy korábban még szájhabzó-vérnackó román politikus-megmondó lénytárs váratlanul keblére öleli a Székelyföldet. Tényleg közeleg a nagy mioritikus Utópia?

„Szedjed ki az embert a kocsiból, te!” – Megrázó kamerafelvételek kerültek elő a két gyermek elgázolásáról
Székelyhon

„Szedjed ki az embert a kocsiból, te!” – Megrázó kamerafelvételek kerültek elő a két gyermek elgázolásáról

Több felvétel is nyilvánosságra került a pénteki marosvásárhelyi gyalogátjárós gázolásról. Az egyik sofőr fedélzeti kamerája, illetve egy térfigyelő kamera is rögzítette az esetet.

Megvan a Bechtel által félbehagyott, ismét épülő autópálya-szakasz negyede
Krónika

Megvan a Bechtel által félbehagyott, ismét épülő autópálya-szakasz negyede

Az Erbașu építőipari vállalat közlése szerint immár 25 százalékban elkészült az észak-erdélyi autópálya Berettyószéplak–Bisztraterebes szakaszával.

Már Magyarországon menekülőre fogta, átjött a határon, és csak Romániában tudták elkapni egy autópálya-akcióban
Székelyhon

Már Magyarországon menekülőre fogta, átjött a határon, és csak Romániában tudták elkapni egy autópálya-akcióban

Lopott személygépkocsit vezetett a gyanú szerint az a sofőr, akit már Magyarországon el akartak fogni, de nem sikerült azelőtt, hogy átlépte volna a román határt.

// még több főtér.ro
„Cseppenként tesz idegronccsá a Lyme-kór”
2025. július 15., kedd

„Cseppenként tesz idegronccsá a Lyme-kór”

A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.

„Cseppenként tesz idegronccsá a Lyme-kór”
2025. július 15., kedd

„Cseppenként tesz idegronccsá a Lyme-kór”

A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.

Különvélemény

Hogyan kell kitiltani a nem baráti sajtót egy toleranciát hirdető erdélyi táborból. És főleg: miért…

Szántai János

Valaki azért kritizál valaki mást, mert az rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. A kritika után pedig, mint aki jól végezte dolgát, ő is rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. Ráadásul Erdélyben, ahol ilyesmi nemigen szokott történni.

Miért érdemes a sóbánya megsemmisülése után megállni Parajdon?

Fall Sándor

Tűnődés a székelyföldi, erdélyi, romániai turizmus állapotáról és buktatóiról.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A történészek utáltak, mert képviselő voltam. A képviselők utáltak, mert történész voltam.”

Sólyom István

A törvények megszületéséért vívott harc akkor eredményes, ha azokat érvényesíteni is sikerül. Nagyinterjú dr. Garda Dezső volt parlamenti képviselővel, történésszel.

A Maros megnyomorítása – a kavicsbányák és az emlékeikből élő horgászok

Fall Sándor

Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?

// HIRDETÉS