Kolozsvár addig okos város, amíg a polgár nem csinál semmit. Ha mégis, akkor Kiskapufalva

A fenti mondatot úgy értem, hogy bárki kolozsvári polgár remekül eléldegélhet az Okos Városban, ha van lakása, munkahelye és elfogadja az egyetlen vezérmantrát, amely megmenti az őrület bugyraitól. A vezérmantra pedig a következő: Polgár, reggel azzal kelj, hogy Kolozsvár élhető város, este pedig ugyanazzal feküdj! Ilyen egyszerű. És polgár, ha eleget ismételgeted a vezérmantrát, akkor előbb-utóbb el is hiszed, hogy…

Kétségeid vannak? Végy példát az Okos Város vezéréről, akit nemrég az év polgármesterének választott az Okos Városokért Romániai Egyesület. Okos Városunk Okos Polgármestere minden alkalmat megragad, hogy Kolozsvár élhetőségéről zengjen ódákat. Legutóbb például a Numbeo nevű, crowdsourcingon alapuló adatbázis eredményeiből kiindulva magasztalta a felhőrongyos egekig a kincses várost (és nem mellesleg saját magát): hej, milyen szép dolog, hogy Kolozsvár olyan városok mellé zárkózott fel, ami az életminőséget illeti, mint például London vagy akár New York…

És akkor elmondok egy történetet, amely ma, azaz január 5-én, kedden történt. Történetesen velem. A városközpont kellős közepén lakom. Ahol, ugye, a parkolás elég sokba kerül. De semmi baj, mint „őslakosnak” jogom van parkolóbérletet váltani, amellyel aztán „az én utcámban” ott parkolok, ahol akarok. Remek dolog, nem? Annyi a dolgom, hogy amikor lejár a bérlet, megújítsam. Nos, a bérlet éppen most járt le, tehát a keddi szent nap kora délelőttjén elsétáltam a polgármesteri hivatalig, rendezzem az ügyet, mint törvénytisztelő polgár. Mikor odaértem, hirtelen úgy éreztem magam, mint a nyolcvanas években, mikor kicsi székkel járultunk az Alimentára elé jókor, reggel, mert osztották az olajat, lisztet, cukrot. Akkora volt a sor, hogy azonnal beugrott a Hofi-poén is: Ding-ding! A következő megálló a pékség! Ding-ding! A következő megálló a sor vége!

És akkor itt tegyünk egy kanyart. A fent említett Okos Polgármester és hivatala még a tavalyi év végén bejelentette: a parkolóhely-igénylések ügyében online lehet időpontot kérni. Hogy ne legyen sor, ugye, mert ja, van itt még egy kis pandémia is. És ők január negyedikén, hétfő reggeltől állnak a kedves polgárok rendelkezésére. Nos, nem álltak. Elkéstek a nyitással. De ez még nem lenne olyan nagy baj. Viszont a szerver is lerohadt. Tehát az egész időpontkérés ment a kukába. Viszont a sorok csodálatosan kialakultak. Gratulálok, Okosok!

Na, hát ezért fogadott engem akkora sor a polgármesteri hivatal előtt a keddi szent napon. És persze, megkérdeztem, hogy ha nekem más ügyem van intézendő, akkor esetleg mehetek-e máshova. Persze, felelték kedvesen. A sor végére. Mert abból is egyetlen van.

Picit gondolkodtam, aztán hirtelen eszembe jutott, hogy ja, lehet, hogy ez a Kolozsvár egy Okos Város, de azért mégis Romániában van. Ahol ha más ügyfélablak nincs is, más kapu biztos van. Rezignáltan felhívtam egy ismerősöm, aki felhívta egy polgármesteri hivatali ismerősét, aki azt üzente, menjek vissza délután és hívjam fel. Megoldjuk!

Hát így. Tehát, ismétlem: Kolozsvár addig Okos Város, amíg a polgár nem csinál semmit. Ha mégis, akkor rögtön Kiskapufalva.