De mi a bánatos úristenért vásárolnak az emberek annyi vécépapírt?! Hiszen nem is fosásjárvány van!

Lenne itt egy egészen rövid válasz is. De ne szaladjunk előre…

Van egy fontos kérdés, amire igazából, ha egészen őszinték vagyunk magunkhoz, senki sem tudja a választ, még a szóban forgó fogyóanyag gyártói sem.

Miért a saját seggüknél fogva akarják az emberek legyőzni a koronajárványt?

Azaz miért vásárolnak laktanyákra való vécépapír-készletet a koronavírus-járvány keltette pánikban?

Egy amerikai vécépapírgyártó cég illetékese például elmondta: ők is értetlenül állnak az egész jelenség előtt, hiszen a járványhelyzet ellenére az emberek nem használnak több vécépapírt, mint máskor.

Oké, az otthonülőknek most a munkahelyi kakit is odahaza kell elintézni, de akkor is…

A legtöbb gyártó mégis arról számolt be, hogy az új helyzetben

24/7-ben nyomják az ipart, és még így sem győzik kielégíteni a megnőtt igényeket,

ráadásul az alkalmazottaik egészségére is fokozottan oda kell figyelniük a vírus terjedése miatt, szóval van baj elég.

Az még némiképp érthető, hogy az emberek a pánikhelyzetben igyekeznek minél több tartós élelmiszert felhalmozni, bár ez is indokolatlan, hiszen ahol kereslet van, ott kínálat is mindig lesz, egyelőre biztosan nem fogynak ki a készletek.

A papírmizéria már annál fogasabb kérdés, ami a mémgyárakat is megihlette.

A tévében azonban egyre másra azt látjuk, hogy az emberek hatalmas bevásárlókosarakat tolnak maguk előtt, amikben a sok konzerv, liszt meg ilyesmi mellett számolatlanul hevernek a budipapírtekercsek.

Egy Angliában élő haver mesélte, hogy ott is kosárszámra viszik a papírt a boltokból,

„mert ezt látták az amerikaiaktól”.

Megütötte a fülem ez a mondat.

Kényeztető puhaság. Háromrétegű élvezet. Illatos törődés. Ön kényezteti a fülét, az orrát… Miért éppen ezt a testrészét hagyná ki?

Megvannak a termékhez köthető reklámszlogenek?

Nos a helyzet az, hogy a vécépapír a modern, (túl) kényelmes élet egyik szimbóluma lett,

egy komfortos dolog, ami ugyan nem létszükséglet, de ami nélkül élnünk mégsem lehet.

A másik dolog az, hogy valóban egymástól (most épp az amcsiktól, ahol már akut a probléma) lessük el, mit kell ilyenkor kapkodva beszerezni, mert eredeti módon pánikolni sem tudunk.

Arra is mérget vennék, hogy ebben a kényelmes világban sokaknak gőzük sincs, mit lehet kezdeni otthon a liszttel, mégis felvásárolják, mert ez a trend.

A világ azonban nem fog összeomlani, a papírtúlvásárlással max. átmeneti kieséseket fognak okozni az ágazatban a buzgó vásárlók, majd a járvány után egy ideig senki nem vesz ilyesmit, mert lesz dögivel.

Biztosan kitalálta már, mi lehet a fent említett rövid válasz.

Szóval a papírhalmozók maximum annyit fognak elérni, hogy én, akinek egy fél tekercs van csak itthon, holnap nem tudok majd venni utánpótlást.

Sebaj, rengeteg könyvem van kortárs szerzőktől. Tudom is, hogy kikkel kezdem.