Amikor lefejeznek egy sportágat a haladás nevében

A héten jött a hír: a Nemzetközi Öttusa Szövetség úgy döntött, kidobja a lovaglást az öttusából, és már el is indított egy széles körű szakmai konzultációt arról, milyen sportág kerüljön a helyére (sokan a kerékpárt rebesgetik), hogy ne kelljen négytusává változtatni a(z olimpiai) sportág nevét. Nos, a hírre Pierre de Coubertin, a modern olimpia (és az öttusa) atyja is felvonná a szemöldökét. De hát miért? Jó, elismerem, az öttusa sosem volt igazi tömegsport. De még az is nyugodt lélekkel állítható, hogy nincs ott az olimpiai sportágak élbolyában, még a klasszikusokéban sem. Ezzel (is) magyarázható, hogy 1912 óta (ekkor vált olimpiai sportággá) számos változtatást hajtottak végre: egyre kurtították az időtartamát (ma már egynapos versenyszám), lenyestek az egyes próbákból is (az úszás és a futás távja rövidült), összevontak számokat (a lövészetből és a futásból lett az úgynevezett kombinált szám), a sportpisztolyt légpisztolyra, majd lézerpisztolyra cserélték (igazi csillagok háborúja, hát nem?), 2022-től pedig állítólag 90 percbe akarják beszuszakolni az egész versenyt, ami, hát, egyelőre nehezen elképzelhető. Nem kétlem, hogy a sportág modern bábái értik a dolgukat. Azt sem kétlem, hogy a szándékuk jó (de hát a hasznos idiótáké is az, bizonyos szempontból). A fenti változtatásokat el lehetett fogadni, állítják a hozzáértők. De hogy egy teljes versenyszámot kidobjanak az ablakon (amely nem mellesleg a magyar sportélet egyik igen fontos és eredményes ága), ezt nehezen tudom lenyelni. Mégpedig az indoklás miatt. Az nemzetközi öttusa-bábák siettek megjegyezni, hogy ó, dehogy a sajnálatos