Olvasom, hogy valahol Amerikában (egy messzi-messzi galaxisban azaz) egy fociedzőt megbüntettek. És nem azért, mert verte a játékosait. Azért, mert a csapata hülyére verte az ellenfelet. A pályán. Pontokban. Tessék? Jól olvasta, kedves Olvasó. A megbüntetett edző csapata túl nagy pontkülönbséggel győzött. Márpedig ilyet nem szabad csinálni. Mert nem sportszerű!
Tehát, ha idehaza (például) a Sepsi OSK megveri a bukaresti FCSB-t (jó, most épp nem így történt), tudom is én, 2:1-re, az oké. De ha, ne adj Isten, 10:1-re verné, az már nem sportszerű, mert traumatizálja az ellenfél játékosait, edzőjét, gyúróját, a rokonokat, a szurkolókat, és ja, az ultrák például képtelenek lennének autókat rongálni, járókelőkre támadni, az elszenvedett traumától, persze.
És akkor most képzeljük el a szép új (sport)világot: feláll a két focicsapat egymással szemben, ahogy kell, a bíró trillázik egyet a (pán)sípján – bizony, az a primitív, éles, ijesztő sípszó, amit most használnak, az is annyira, de annyira traumatizáló! –, a csapatok elkezdenek labdarúgni, és: mikor az egyik csapat ügyesen elvezeti a labdát az ellenfél kapujáig, a potenciális góllövő szépen lepasszolja a játékszert a kapusnak, ha pedig az illető nincs a kapuban (épp ellépett, hogy felhívja az agyfürkészét, trauma-ügyben, teszem azt), akkor elegánsan elgurítja a kapufa mellett. Gólok nincsenek, sportszerűség van. Meg örömfoci. Meg boldogság. Meg hülyeség. Éljen!
Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.
A szemét az szemét, a használt ruha pedig használt ruha. Egy új minisztériumi rendelettervezet szerint nincs sok különbség köztük, ennek pedig a turkálók látnák kárát, nem is kicsit.
Ritkán jár Erdélyben a dallamos hard rockban utazó szombathelyi Lord, ezért hívtak a fények, mert közöttük élek.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
Földbe állhat a PSD, erre pedig ők is most jönnek rá. Történelmi időket élünk.
Semmi jóra nem számítani, ha a bizalmatlansági indítvány esetleges elfogadása nyomán koalícióra lép a Szociáldemokrata Párt (PSD) a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Kossuth Rádió kedd reggeli műsorában.
Az AUR álhírrel támadta az USR-s környezetvédelmi miniszter asszonyt, aki bekkhenddel adta vissza a taslit. És Emil Boc előhúzta a prosztókártyát a CFR–U meccs után.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
Új romániai magyar politikai alakulat létrehozását harangozta be az április 12-ei országgyűlési választáson győztes Tisza Párt legismertebb erdélyi aktivistája.
Személyautóval ütközött egy motoros hétfőn kora este Erdőszentgyörgy Szováta felőli kijáratánál. A balesethez több mentőegységet is riasztottak, elsődleges információk szerint nem sikerült megmenteni a motoros életét.
Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.
A szemét az szemét, a használt ruha pedig használt ruha. Egy új minisztériumi rendelettervezet szerint nincs sok különbség köztük, ennek pedig a turkálók látnák kárát, nem is kicsit.
Ritkán jár Erdélyben a dallamos hard rockban utazó szombathelyi Lord, ezért hívtak a fények, mert közöttük élek.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.