Az MPP-nek van egy jó programja, vannak komoly célkitűzései, nekünk, a vezetőknek pedig az a feladatunk, hogy ezeket elérjük, megvalósítsuk, és errefelé húzzuk a közösség szekerét. Interjú.

Az igazi tét most már az, hogy legalább az utolsó száz méteren a magyar nép képes lesz-e megálljt parancsolni a szélsőjobb előretörésének.

Miféle hullámeffektusa lehet annak, amivé az ukrajnai események az orosz intervenció révén torzultak?

Kétségbeesett szerencsejátékos módjára, va bangue-ot (mindent vagy semmit) játszva a politikai pókerpartiban Băsescu kabátujjából előhúzta és kijátszotta a nacionalista kártyát.

Az autonómia szemszögéből a lassú lépések politikájánál csak az lenne rosszabb, ha tényleg sikerülne ráijeszteni a románokra.

Mikor a Székelyföld alulfejlettségét hangsúlyozzák a román politikusok, valójában e térség lakosságának önbizalmát kívánják megtörni, s elfojtani minden olyan vágyat bennünk, mely az autonóm léttel kapcsolatos.

Még a kozmetikázott adatokból is kitűnik, hogy gazdaságilag az országot jórészt Erdély viszi a hátán.

Az unió követeli tőlünk a disznók napi mosdatását, de egyetlen egyszer nem szólt bele a romániai fajüldözés disznóságaiba. Belügy, a románok ügye. És akkor a Krím?!

Magánszemélyek nem alkalmazhatnak a továbbiakban napszámosokat, csak ha valamilyen vállalkozási forma keretében teszik. Pontosabban: újra nem alkalmazhatnak.

Nincsenek észérvek a magyarországi parlamenti választásokon való részvétel ellen. Különösebb észérvek mellette sem szólnak.

Ma a CFR közelebb áll a kieséshez, mint az európai kupaszerepléshez.

A most eltúlzott intézkedésről beszélő politikusaink évek óta érthetetlen módon kesztyűs kézzel bánnak a közöttünk járkáló szélsőjobbosokkal.

A reprimitivizációnak gazdag szakirodalma van – a folyamat megállíthatatlan, sopánkodni rajta felesleges –, de megragadható publicisztikailag is.

Az EU mindent megtett az elmúlt időszakban, hogy elveszítse bizalmunkat.

Ezt az országot a FMI vezeti – az orránál fogva –, s amit annak a küldöttsége mond, azt betűről betűre be kell tartaniuk a bukaresti kormányoknak.

Vlagyimir Putyin előtt illik kalapot emelni, még akkor is, ha a legutóbbi zűrös választási győzelme miatt igen sok kritika érte.

Tőkés kudarca a rendszerváltás kudarca és megfordítva, az elbukott rendszerváltás, egyben magával sodorja a rendszerváltás „kirobbantóját”, más szóval igen: felfalta.