Mi a kormány „bűne”?

A történelmet nyilvánvalóan nem a népakarat szerint írják. Sőt, nem is elvek mentén. De valamiféle rendezőelvnek mégis kellene lennie ebben a káoszban, ellenkező esetben nagyon rossz vége lesz.

A politikusok nem azt mondják, amiben hisznek, hanem azt, amit a választók hallani szeretnének

Sosem lesz jól fejlett a választási csalás, ha a határon túli voksokkal nem lehet majd manipulálni.

Ha lehetőségünk van rá, a restitúciót is úgy alkalmazzuk, hogy valamicskét is csak nagy későre, a legjavát soha vissza ne adjuk. Mikó’ tévedünk, akkor gyorsan visszapereljük.

Az elmúlt huszonnégy esztendőben sikerült nagyon mélyre süllyeszteni a román oktatást.

Az értékeket illetően a feje tetejére állított társadalmunkban mindenre költik az eurót, dollárt, lejt, csak az adófizető polgár és főleg ennek gyereke értéktelen.

Az időzítés ördögien körmönfontnak nevezhető, hiszen 24 évvel ezelőtt épp ezen a napon, szinte percre pontosan ezekben az órákban érkeztek a leitatott hodákiak, törtek ki a zavargások,.

Az ukránoknak ugyanúgy fáj a Krím, mint a románoknak Bukovina, a magyaroknak Kárpátalja elveszített része.

A hidegháború kimenetelét nem is az fogja meghatározni, milyen válaszintézkedéseket foganatosít a Nyugat, hanem hogy meddig hajlandó elmenni Putyin.

Szívesen olvasnánk egy olyan (akár) választási programot, amely nem a magyar földet védi meg, hanem a rajta élőknek ajánl valami védhetőt.

A döntésünket alaposan meg kell indokolni, mert azt már most biztos: bármit is lépünk, rengeteg per lesz belőle.

Már eddig is kampánytéma volt, és várhatóan az is marad, hogy miért szavazhatnak a határon túl élő magyarok.

Traian Băsescu, illetve a román kormány olyan abszurd hadijátékot űz a „magyar szélsőségesekkel”, amellyel nemcsak saját táborát erősíti, hanem az ellenségét is.

Továbbra is a magyar közösség megfélemlítésére játszik Bukarest.

Milyen állam az, mely minden szinten rágalom- és gyűlölethadjáratot folytat saját polgárainak egy jól behatárolható része ellen?

Botorság volt éppen a mai napra időzíteni a magyarellenes tüntetést. Csakis azt juttathatja mindenki eszébe, hogy huszonnégy évvel ezelőtt is ők provokáltak, ők kezdték a randalírozást, az általuk ide csődítettek bántalmazták a vásárhelyi magyarokat.

Valóságos hősökké váltak, Romániában is, Magyarországon is nem várt ingyen reklámhoz jutottak, ami égi mannának számíthat számukra.