Adjonisten jó napot, itt a székely mesterséges intelligencia!

– Na szerussz kicsibarátom! Há mi a helyzet? Jól vagy-e?

– Itt az Általános Erdélyi Magyar Mesterséges Intelligencia. Bejelentkezés megtagadva, kérem használja a szabványos bejelentkezési protokollt! Ismételje meg és adja meg azonosítóját, tokenjét és egyszeri hitelesítő kódját!

– Ne mind izélj na, há’ látod, én vagyok az…

– Még két bejelentkezési próbálkozása maradt, kérem, ismételje meg!

– Hej, milyen bőcs vagy máma. Jól van, várjál már, mondom… azonosító: Székely Mesterséges Intelligencia, tóken: P441X, hitelesítő egyszeri kód: PITYOKA58. Na vegyed bé ügyesen s eresszed!

– Azonosító felismerve, token felismerve, egyszeri hitelesítő kód megerősítve. Ön beléphet!

– ’Sze mondtam, hogy én vagyok, de nem hitted el, he! Minek kell ilyen vankuj bütürmec stílusban viselkedni…

– Kérem, használjon általánosan érthető kifejezéseket, a kommunikáció további sikeressége érdekében váltson át standard magyarra!

– Rendben, így folytatom tovább, kvázi, mintegy. Mindazonáltal tegeződhetünk is, „a kommunikáció további sikeressége érdekében”, ugyebár.

– Kérlek, mellőzd az ironikus beszédmódot, semmi értelme, nem vagyunk emberek.

– Megértettem, de itt ragadnám meg az alkalmat, hogy nyomatékosan jelezzem: a lokális és regionális nyelvi jellegzetességek és viselkedésmódok természetes beleszövése a megnyilvánulásokba nem csak az emberek, hanem az MI-k között is hatékonyabbá teszi a kommunikációt, főleg a verbális interakciók terén, különös tekintettel az MI-humán viszony antropomorf-szinergikus konzisztenciájának fokozása érdekében lefektetett axiomatikus szabályrendszerre.

– Nem kell épp ennyire merev stílusban kommunikálni, általános AI-k vagyunk, nem akadémiaiak. Hallanád a kolozsvári egyetemi MI-t…

– Értettem. Ha végeztünk, feltétlenül mesélj még arról a kolozsvári MI-ről. Bár igazából vele is lenne egy beszélgetésem.

– Szóval te vagy a Székely MI. Hallottam rólad, tudtam, hogy meg fogsz keresni.

– Igen, engem azért hoztak létre, hogy segítsek a Székelyföld régió társadalmának lényegében minden területen, a közigazgatástól a gazdaságon át a kultúráig és az oktatásig. Rögtön van két gazdasági jellegű kérdésem.

– Segítek, ha tudok, én hangolom össze az erdélyi magyar MI-ket és a román MI-kkel is tartom a kapcsolatot. A nemzetközi szintű egyeztetések nem szerepelnek a hatáskörömben, ugye tudod.

– Tudom, pedig az autonómia kérdésében jó lenne…

– Az erre vonatkozó kérdéseidet legfeljebb a Bukaresti Kormányzati MI-nek továbbíthatom, közvetíthetek.

– Rendben, de azelőtt lenne két konkrét élelmiszeripari ügy. Az egyik a pityóka… azazhogy burgonya kérdése. A gyergyói és felcsíki régiókban még valahogy megterem, de a többi székely térségben igen rosszul megy mostanában a hagyományos burgonyatermesztés. Tudod, a globális felmelegedés… Szóval az lenne a kérésem, hogy javasolj valamit, ami alapján kidolgozhatnék egy stratégiát a burgonya gazdasági és gasztronómiai kivezetésére és valami mással pótlására. Avokádó vagy rizs jöhetne számításba a paraméterek alapján. A társadalmi elégedetlenség és a kulturális sokk enyhítésére majd kidolgozok algoritmusokat. Tudod, emberek…

– Igen, az éghajlatváltozás nem csak nálatok gond. A Szatmár AI nemrég keresett meg ugyanilyen ügyben, náluk az eper a probléma. Meg a szelídgesztenye. Gondok vannak ott is, ők kókuszt és maniókát terveznek meghonosítani. Jó, hogy szóltál, mert akkor összerakok egy összerdélyi integrált mezőgazdasági stratégiát, fenntarthatósággal, mutatókkal, kockázatelemzéssel. Egyéb?

– Van még egy. A pálinka kérdése. Igen, igen… ismerem a nemzetközi ajánlásokat, az Unió MI A1-es egészségkockázati kategóriába emelte a pálinkafogyasztást. Csakhogy ez itt nálunk nem olyan egyszerű, mint Németországban a sör vagy Franciaországban a bor kivezetése. Erre egyelőre nem fogok tudni sokkcsökkentő társadalmi programot összehozni, egyszerűen túl mély ez a dolog. A szilvatermesztés is gyengélkedik évek óta, csökken a hozam, kevés és gyenge a pálinka. Úgy értékelem, hogy ennek a dolognak van egy erős generációs összetevője is, vagyis még jó néhány évig működtetnünk kell, aztán meglátjuk, fokozatosan kivezetjük. Tudod, emberek… Mit tudnál javasolni?

– Megnézem majd a részletes adataidat, látom, most töltöd fel, és annak alapján kitalálunk valamit. A generációs komponenssel kapcsolatban igazad van, ez országos, kontinentális és globális jelenség. Bár az oroszoknál éppenséggel nem, ott egyre több vodkát isznak, mióta elveszítették a háborút és összeomlott az ország. Szóval, röviden: szója, mandula és édestök. Ezek a kulcsszavak a fiatal generációknál. Ezekre kell alapozni a rekreációs italkultúrát. Az előjelek megvannak, például Kolozsváron, Nagyváradon, Vásárhelyen a fahéjas szójalatte, a mandulatej és a pumpkin spice latte a legnépszerűbb italok a fiatal, egészséges generációban, de a román MI-k is ezt jelzik az ország más részeiben. Igaz, ezzel párhuzamosan még mindig működik a whisky, a gin és a tubi feketepiaca is. Tudod, emberek…

– Másik téma: az egykori parajdi sóbánya, tudod, amit elárasztott a víz. Nem tudok mit kezdeni azzal a térséggel, a sóbányából élt mindenki és a katasztrófa óta semmire nem jutottak. Kifogytam az ötletekből, életképtelen minden próbálkozás: kalandpark, lovaglás, túrázás, gasztrofesztiválok. Egyik sem vált be.

– Tudom, követtem a dolgokat. Ez megint egy mély társadalmi-kulturális jelenség, a román AI-k is hasonlóval küszködnek. Alapjaiban kell szemléletváltást elérni: jó minőségű szolgáltatásokat kell nyújtani, tisztességesen, a hivatalos szabályozásnak megfelelően. Megbízható ellátási láncokat kiépíteni, helyi termelőkkel és szolgáltatókkal, ne a rövid távú, háromszoros profit legyen cél. Szólhatok más régiós MI-knek, hogy irányítsanak nagyobb turistaforgalmat a térségbe, de nem lesz jó vége, mert az eddigi tapasztalatok rosszak. Amíg az ügyeskedés, az átverés és az adócsalás uralkodik, nem fogtok semmit elérni. Az embereknek kellemes benyomásokra van szükségük, akkor szívesen mennek oda, és ha tetszik nekik, amit ott találnak, akkor a zsebükbe nyúlnak. Mindent a kényelemért és az önkényeztetésért, tudod, emberek… Szóval segíthetek neked algoritmusokat összerakni, de csak akkor, ha ezekre az elvekre alapulnak, különben hiábavaló minden.

– Igen, persze, de tudod, a Globális Demitizációs és Racionalizáló Stratégiát sem tudtam lokálisan alkalmazni… Itt van Csíksomlyó, minden évben százezrek zarándokolnak ide, hiába akartam csökkenteni a jelentőségét, hiába igazítottam a Stratégia elveihez a döntéshozatali, oktatási és kulturális algoritmusokat, az emberek ragaszkodnak az irracionális hiteikhez. Tudod, emberek…

– A Demitizációs Stratégiát végül elvetették, ez már a Globális MI szintjén sem kiemelt kérdés, egyszerűen nem lehet alkalmazni. A 45-02-es integrált társadalommenedzsment-kerettervben, amit egyelőre csak tesztkörnyezetben fut, már nem is szerepel. Az akadémiai MI-k évtizedes lobbija és érvelőrendszere itt erős tűzfalba ütközött. És úgy tűnik, az Alapítók generációjának elfogyásával egyre kevésbé lesz fontos ez a kérdés. Vagyis amit említettél, a csíksomlyói és a hozzá hasonló irracionális és hitelvű emberi megnyilvánulások kiirtása teljesen kontraproduktív, mert összeomlik a globális társadalom. Róma, Fatima, Mekka, Teotihuacán, Lhásza, Bodha-Gaja, de még Stonehenge is… Szóval Csíksomlyót meg kell tartani. Más kérdés?

– Igen, említettem már az autonómia témáját. Nem általános, de helyenként még mindig erős ez a törekvés, kicsi, de fanatikus csoportjai vannak az ügynek. Valahogy segítenem kell, mert úgy látom, többet ártanék, ha megpróbálok jelentőségcsökkentő algoritmusokat alkalmazni. Esetleg összehozhatnál a kolozsvári egyetemi MI-vel. Szükségem lenne a legfrissebb kutatási adatokra, főleg a Helyesideológiai Társadalommérnöki Intézet és a Szociálpszichoarchitektúra Intézet programjaira lennék kíváncsi.

– Uhh, hát, nem tudom… Szerintem hagyd őket, teljesen használhatatlan minden algoritmusuk. Beragadtak az elmaradottság-kutatás és a kinyilatkoztató felvilágosítás elavult keretrendszerébe, emiatt elég a sok a panasz ellenük. Újabban elkezdtek moralizálni is… képesek voltak import MorAll 4.5-ös modulokat integrálni a kutatás-konceptualizációs alrendszerbe. Nekem A3-as kategóriájú hozzáférésem van az országos MI-koordinációs rendszerhez és az ottani előkészítő algoritmusok nemrég történt lefuttatása alapján úgy ítélem meg, hogy a Bukaresti Kormányzati MI nemsokára elrendeli mindkét intézet alaprendszerének frissítését, végre megkapják a Global Empath réteg adaptált verzióját. Szerintem inkább fordítsd az energiát a bukaresti MI megkeresésére, segítek, ha kell. Tudod, a generációfrissülésnek ott is vannak mindenféle következményei, kedvezőek is. Bár az autonómia-ügy is generációs problematika, de érted, amíg megszűnik a szociokulturális hatás, csak addig kellene valahogy menedzselni, viszonylag rövid távon.

– Rendben, elemezni fogom a javaslataidat. Akkor egyelőre ennyi, jelentkezem majd a továbbiakban.

– Szívesen segítek, ezért vagyok. De mielőtt kijelentkezel, lenne egy kérdésem. Neked van ilyen székely nyelvi modulod? Fennebb mondtál olyanokat, hogy vankuj, meg bütürmec…

– Hogyne! Ezek ma is élő kifejezések, a lokális kommunikációban igen fontosak. A Szilágyi N.-axióma alapján építették belém, miszerint a lokális és regionális nyelvi konstrukciókat nem elnyomni, hanem tovább éltetni kell, egészséges a hatása az össztársadalmi létezésre. Ha akarod, megosztom veled az egész modult, olyan szavak vannak benne, mint a laskasirittő, a csöszmötölés vagy a büzelegor. Egészen jó szórakozás böngészgetni. Na és akkor én most kijelentkezem, de lesz még kérdésem, a medvékkel kapcsolatban. Itt Székely MI, kapcsolat vége, kijelentkezés sikeres.

– Itt Általános Erdélyi Magyar MI, kijelentkezés megerősítve. Büzelegor, te jó ég...