// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Vakszemüveget készített egy dévai diák

// HIRDETÉS

És díjat is nyert vele a Microsoft technológiai versenyén. A szemüveg berezeg, ha akadályokat észlel a nemlátó útjában.

Egy 17 éves dévai diák olyan szemüveget készített, amelynek nem lencséi vannak, hanem szenzorai, és rezgéssel figyelmezteti nemlátó viselőjét, ha akadály kerül az útjába. Cristian Dragomir a dévai Decebal Főgimnázium 11. osztályába jár, és találmányát nagytatája vak barátjának a helyzete ihlette - írja a Mediafax hírügynökség. 

Cristiannak két évvel idősebb barátja, Cornel Amariei segített megalkotni a szenzoros szemüveget, és ezzel első díjat nyertek áprilisban a Microsoft ImagineCup nevű országos versenyének World Citizenship szekciójában. Ebben a szekcióban olyan szoftvereket díjaztak, amelyek társadalmi problémákat igyekeznek megoldani.

 

Barátjával, aki jelenleg egy brémai egyetemen tanul, ősszel határozták el, hogy beneveznek a Microsoft versenyére.

 

 

Cornel és Cristian

 

Az eszköz egyszerűen működik: szemüveg formája van, amelyekre többféle, egymást kiegészítő, ultrahangos érzékelőt szereltek - magyarázta Cristian. A szenzorok érzékelik, hogy vannak-e tárgyak a szemüveg előtt, kiszámolják a távolságot, és parancsot küldenek a rezgéseket előállító motorokhoz.

 

A szemüveg viselője a rezgéseken keresztül érzékeli a közelében lévő tárgyak kontúrját és a távolságukat. Nem lát majd színeket, de meg tudja saccolni, hogy mekkora távolságra vannak tőle a tárgyak. Ha szabad az útja, akkor erősebbek a rezgések, ha akadályokat érzékel a szemüveg, akkor a rezgések gyengülnek, mesélte Cristian a hírügynökségnek.

A Viziumnak keresztelt szemüveg

megtervezése, az alkatrészek beszerzése és összeszerelése nem volt könnyű.

 

Cristian ősztől tavaszig csak dokumentálódott, olvasott, nemlátó személyekkel beszélgetett, hogy megértse, mit élnek át. Nehezen viselhető el, hogy nem látnak színeket, meséli, de ami tényleg megnehezíti az életüket, az az, ha nyílt térben kell tájékozódniuk, vagy olyan helyen, ahol még nem jártak. 

 

Utána sokat kísérletezett különböző szenzorokkal, amíg eltalálta az optimális formát. A szemüveget saját magán tesztelte először: feltette a szemüveget, és addig forgott, amíg már nem tudta, hol van. A szenzorok fordítva érzékelték a tárgyakat, a baloldalon lévőket úgy mutatták, mintha jobbra lennének. Cristian be is verte a fejét az ajtóba, mielőtt erre rájött volna. Laptopon korrigálta a szenzorokat, majd a várt eredményt kapta.

 

 

Barátjának több ötlete is volt, amivel még használhatóbbá tették a szemüveget, sokat segített az alkatrészek beszerzésében és azzal, hogy figyel a részletekre, mesélte Cristian. Együtt neveztek be a versenyre, amelyet megnyertek.

 

Cristian szeretne befektetőket szerezni a Viziumhoz, és elkezdeni a szériagyártást. Az alkatrészek összesen 300 euróba kerültek, de nagybani gyártáskor az anyagköltség csökken, és Cristian reméli, hogy sorozatgyártásban a termék nem lesz drágább 300 eurónál. Lehet, hogy ez soknak tűnik, mondja a diák, de Angliában egy vakvezető kutya például 12 ezer fontba kerül.

Nem ez volt az első találmánya,

Cristian Dragomirt gyerekkora óta érdekli a robotika és a technológia, és több tudományos szakkörben, illetve versenyen vett részt. Több robotot is épített, ezek közül azt díjazták leginkább, amely tulajdonképpen egy robotkar, amely az emberi karéhoz nagyon hasonló mozgásokat tud végezni.

 

Ezt Explorer I-nek nevezte el, és mozgáskorlátozott személyeknek szeretett volna segíteni vele. A kisméretű robotot hanggal is lehet távirányítani, a továbbfejlesztett változat karját pedig akár kézmozgással is.

 

Cristian nagyon szereti a zenét, ezért elektronikus dobszettet is készített magának, hogy ne zavarja a szomszédokat a gyakorlással. Gitározik, és most tanul dobolni, de mivel a klasszikus dobok nagyon hangosak, készített magának egy elektronikus dobkészletet, amelybe fülest dug, és akkor csak ő hallja, amikor gyakorol.

 

Mivel német tannyelvű osztályba jár, Németországba szeretne egyetemre menni. Elismeri, hogy Romániában is vannak nagyon jó egyetemek kiváló tanárokkal, de úgy gondolja, az egyetem elvégzése után itt messze nem ugyanolyan jók a lehetőségek, mint ott.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS