A Főtér munkatársai bedobták a közösbe múlt évi kedvenceiket, s szerencsére nagyon eklektikus kis gyűjtemény született, jobbnál jobb dalokkal. Mi több, egy erdélyi zenekar is helyet kapott a listán!
Michael Kiwanuka: KIWANUKA
Michael Kiwanuka idei albumáról sokat elárul, hogy címe nemes egyszerűséggel: KIWANUKA. Albumával szokatlanul feltárulkozó, letisztult, olykor mellbevágó dalszövegekkel és hangzással nyújt betekintést a Kiwanuka-univerzumba. Nagy munka van benne, nem véletlen tehát, hogy a zenekritikusok is nagyra értékelték, sőt, az évtized egyik legjobb albumának kiáltották ki. Miatta megkedveltük újra a szerelmes soul-dalokat. (Timi)
The Qualitons: Kexek
A budapesti zenekar előtt már az Amerikai Egyesült Államokban is kalapot emeltek, a tavalyi lemezük (Echoes Calling) és remek erdélyi koncertjeik óta pedig úgy szoktuk őket emlegetni, hogy talán ez a legjobb banda ma Magyarországon. Új kiadványukkal az ötven évvel ezelőtt alakult, rövid ideig működő Kex zenekar előtt tisztelegnek. Öt feldolgozásról van szó, de egyik jobb, mint a másik, nehezen tudtunk választani. (Csaba)
Thom Yorke: ANIMA
A Radiohead frontemberének a nyár közepén jelent meg a harmadik szólólemeze, melynek (ezúttal sincs) semmi köze az „anyazenekar” által képviselt zenei világhoz. Első hallásra nehezen befogadható lemez született, rideg, elidegenítő szintetizátor-szólamokkal, agyoneffektezett vokálokkal és (többnyire) táncolható tört ütemekkel. A legjobb az egészben az, hogy amilyen távolságtartónak és hűvösnek tűnik, épp annyira izgalmas és emberi. (Csaba)
The Neal Morse Band: The Great Adventure
Neal Morse nevét soha nem halljuk a rádióban, pedig ő a világ egyik legjobb élő zenésze. Nem fogom most hosszasan sorolni munkásságának mérföldköveit, egyébként is, nagyjából minden, amit kiad a kezéből, mérföldkőnek tekinthető, főleg ha napjaink lagymatag mainstream zenei világa felől nézzük. Morse zenéje a progresszív rocknak nem is egyik csúcsa, hanem egy külön hegyvonulata. Azon túl, hogy a több hangszeren játszó és énekelő pasas egy őstehetség és igen jó érzékkel gyűjti maga köré a különböző projektjeihez a világ hozzá hasonló zenei fároszait (hogy most csak Mike Portnoy-t és Steve Morse-ot említsük), nem győzi ontani magából a (koncept)albumokat, telis tele hatalmas dallamokkal, monumentális vokálokkal, sűrű zenei szövetekkel. A The Great Adventure ott folytatja, ahol az előző konceptlemez, a The Similitude Of A Dream 2016-ban abbahagyta és ezzel sem lehet betelni, annyira hallgattatja magát. Igen jó minőségű zene ez, otthoni hallgatásra, hosszú és magányos autózásokhoz kiváló. (Sanyi)
Status Quo: Backbone
Amikor Rick Parfitt 2016-ban meghalt, nem lepődtem volna meg, ha a Status Quo megszűnik, mivel logikusnak tűnt, hogy gitáros cimborája nélkül Francis Rossi bármekkora frontembersége ellenére nem tudja sínen tartani a brit rockzene legvidámabb csapatát. Aztán lám, mégis kijött idén a Backbone című album. És az a helyzet, hogy van benne anyag rendesen. Tudjuk persze, a Status Quo olyan, mint az AC/DC, senki nem azt várja tőlük, hogy lemezről lemezre új zenei műfajokat találjanak ki, viszont azt, amit a 60-as évektől kezdve művelnek, ahhoz nagyon értenek. A Backbone a házibulik kötelező kelléke, ami általában a többedik pohár valami után kerül elő, amikor könnyebben mozdul a láb és gyorsul a vér az erekben. Erre a zenére a szomszéd is leteszi a rendőrséghívó telefont és feljön bulizni. (Sanyi)
Nick Cave and the Bad Seeds: Ghosteen
Először nem szerettem ezt az albumot, nem is bírtam egyhuzamban végighallgatni. Nick Cave előző lemeze, a szintén gyászmunka nyomait őrző, zenei és szövegvilágát, továbbá rendkívül súlyos atmoszféráját tekintve az életmű legjobb alkotásai közé tartozó Skeleton Tree után a Ghosteen (ha az eredeti cím szójátékához hűek akarunk maradni: Kamaszellem) olyan utánlövésnek tűnt, amely témáját és hangulatát illetően nem hoz túl sok újat a korábbi albumhoz képest, viszont nélkülözi annak legfőbb – elsősorban muzikális – erényeit. Aztán egy hajnali órán, sokadik nekifutásra, egyszeriben készen állt minden a felismeréshez: ezen a zeneileg minimalista, már-már monoton, valószínűtlenül csendes utazáson az ausztrál mesternek sikerül úgy rángatnia végig a halál árnyékának völgyén bennünket, hogy por és hamu marad utánunk. Bár vannak kiemelkedő pillanatai – a Bright Horses-t például képes lennék végtelen üzemmódra állítani –, lehetőleg megállás nélkül érdemes végighallgatni az egész anyagot, többször is, ha azt akarjuk, hogy igazán magába vonzzon a világa. (Attila)
Chrysta Bell: Feels Like Love
Az elmúlt év egyik maradandó zenei élménye volt Chrysta Bell kolozsvári koncertje, amelynek törzsanyagát az új album dalai szolgáltatták. A varázslatos texasi énekesnőhöz leginkább a „David Lynch múzsája” jelzős szerkezet tapadt hozzá, nem alaptalanul, hiszen első két albuma a rendezőzsenivel együttműködésben készült, ő maga pedig a Twin Peaks harmadik évadának egyik fontos mellékszerepét, Tammy ügynök karakterét alakította. És bár Chrysta Bellt hallgatni valóban olyan, mint hajnalfelé üldögélni a legendás sorozat vendégfogadójának álomvilágában, a Feels Like Love az előzőekhez képest helyenként feszegeti a vele kapcsolatban hangoztatott „dream pop” műfajának kereteit. Egyszerre éteri és érzéki romanticizmusa sosem válik szirupossá – még az olyan álomszerűen szép darabokban sem, mint a Time Never Dies vagy a Blue Rose –, mindig kizökkenti valami nyugtalanító, nyomasztó, sötét titokzatosság: a Chrysta Bell-mágia lényege. (Attila)
Lana del Rey: Norman Fucking Rockwell
Bár a listánkon szintén helyet kapó Chrysta Bellt szokták Lana del Reyhez hasonlítani, a dolog inkább fordítva áll, már ha mindenképp hasonlítgatni támad kedvünk: kicsit úgy aránylanak ők egymáshoz, mint a Laibach és a Rammstein, magyarán Lana del Rey a tömegízlés Chrysta Bellje. Nincs nyugtalanító, kizökkentő elem, ez pont az, aminek látszik: élveteg vintage retróromantika, amivel milliók tudnak azonosulni, bár a műfaj – vállalt szentimentalizmusa ellenére – eleve megköveteli az idézőjeleket, csak hát a Lana-jelenség furmányossága épp abban áll, hogy még a mesterkéltsége is őszintének hat. A Norman Fucking Rockwell pedig, két, kicsit billegő album után, ismét egy nagyon erős anyag. Igen, anyag, minden értelemben. (Attila)
The National: I Am Easy To Find
Nem vagyok egy rajongó alkat. Főleg nem az az elvakult fajta, aki bárhova követi kedvencét, de a The National nevű amerikai bandát követem egy ideje. És most úgy ajánlom az idén tavasszal megjelent nyolcadik, I Am Easy To Find című lemezüket, hogy tkp. nem is ez a kedvencem. Viszont gyönyörű, egyes részleteiben kimondottan megható, és minden részletében gondosan és ízlésesen kimunkált. Az ízléses jelző talán a legfontosabb a munkásságukkal kapcsolatban. Mert igaz ugyan, hogy a – nemcsak a dalszövegeiben – látványosan szorongó frontember, Matt Berninger felemás karizmájára, zömében válságkezelő szövegeire és zaklatott baritonjára (no meg a koncertek közbeni eszelős, részeg kirohanásaira) építkezik az egész produkció, nyilván nem működne az egész a Dessner-ikrek (Aaron és Bryce – utóbbi talán fontosabb) elképesztően kifinomult zenéje nélkül. Pedig tulajdonképpen semmi rendkívülit nem csinálnak, nem fedeznek fel új skálákat, ugyanazokat az alapakkordokat használják, mint a legtöbb popzenekar, csak éppen minden hang a helyén van, semmiből sincs túl sok. A legújabb lemez ráadásul nagyon is elrugaszkodik az eddig megszokott hangzásvilágtól, nemcsak hangszerelésében, de abban is, hogy Matt kissé háttérbe húzódik: tele van a lemez érdekes és gyönyörű női hangokkal. És hát nem beszélhetünk úgy erről a lemezről, hogy ne említenénk meg Mike Mills kisfilmjét, hiszen a két alkotás szoros szimbiózisban született: Mills kapott a fiúktól pár dalvázlatot, amire felépítette az egy nő életét fényképalbumszerűen és rendkívül költőien bemutató filmjét – Alicia Vikander leírhatatlanul fantasztikus alakításával –, a film pedig visszahatott a zenekarra, új dalokat inspirálva, és arra ösztönözve őket, hogy egy szép, kerek munkát tegyenek le az asztalra. Egyfajta művészi hitvallás. Szép munka. (Edgár)
FUNKorporation: Kronikl
Kereken nyolc évet kellett várni a kolozsvári bázisú funkerek első nagylemezére, amely nagyjából összefoglalja mindazt, amiért ez a zenekar a fesztiválok kedvence lett az elmúlt években. Kiváló zenészek munkája a Kronikl, melyet büszkén lehet majd mutogatni a külföldi ismerősöknek (is)! (Csaba)
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
Jövő héten jelenti be a kormány a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot. Két hónapos kiskutyát dobott ki az ablakon egy pașcani férfi.
Az olasz sajtó részleteket közölt a csütörtöki transzfogarasi halálos medvetámadás áldozatáról, a 48 éves Omar Farang Zinről, aki Facebook-oldalán tett közzé szerdán medvés fotókat és videókat.
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
Egy 70–80 méteres szakadékból került elő annak a motorosnak a holtteste, akit csütörtökön megtámadott egy medve a Transzfogarasi úton, a Vidraru-tó közelében.
Medve végzett egy olasz turistával a Transzfogarasi út Argeș megyei szakaszán – közölték a hatóságok csütörtökön.
Késsel fenyegetve csikartak ki egy idős férfitől 16 ezer lejt 20 méternyi ereszcsatorna felszerelésének „árát” négy ismeretlen, a férfi feljelentést tett a rendőrségen. Az elkövetőket 24 órára őrizetbe vették.
Állami költségvetésből buliztak a Salromnál, miközben megfeszített erővel keresték a hatóságok a parajdi bányakatasztrófa megoldását. A betegszabadságokat is érintik a kormány új megszorítási intézkedései.
Állami költségvetésből buliztak a Salromnál, miközben megfeszített erővel keresték a hatóságok a parajdi bányakatasztrófa megoldását. A betegszabadságokat is érintik a kormány új megszorítási intézkedései.
… valaki kapta magát Fehér megyében és lebetonozott egy folyót… hopp, Bolojan miniszterelnök úr bejelentette a nadrágszíj-intézkedéseket… és Románia napok óta lázban ég egy állítólagos fekete párduc miatt.
… valaki kapta magát Fehér megyében és lebetonozott egy folyót… hopp, Bolojan miniszterelnök úr bejelentette a nadrágszíj-intézkedéseket… és Románia napok óta lázban ég egy állítólagos fekete párduc miatt.
A leköszönő alkotmánybírák eközben talicskával tolnák haza a közpénzt; július 1-jétől elszállnak a villanyszámlák; a kolozsvári fellegváron pedig heves tűz ütött ki kedd délután.
A leköszönő alkotmánybírák eközben talicskával tolnák haza a közpénzt; július 1-jétől elszállnak a villanyszámlák; a kolozsvári fellegváron pedig heves tűz ütött ki kedd délután.
Két megoldásról tárgyaltak a CSAT-ban a parajdi sóbánya ügyében. Százmillió eurót nyúltak le állami és EU-s alapokból, az olasz maffia is érintett.
Két megoldásról tárgyaltak a CSAT-ban a parajdi sóbánya ügyében. Százmillió eurót nyúltak le állami és EU-s alapokból, az olasz maffia is érintett.
Egy belga juhászkutya segíti a vízimentők munkáját az idéntől a román tengerparton. Továbbá: egy Kolozs megyei faluban automatából megy az ügyintézés.
Egy belga juhászkutya segíti a vízimentők munkáját az idéntől a román tengerparton. Továbbá: egy Kolozs megyei faluban automatából megy az ügyintézés.
Szeptember 30-ig meghosszabbította a kormány az alapélelmiszerek árrésstopját. Hárommillió euró értékben lopott növényvédő szert Franciaországban egy román bűnbanda.
Szeptember 30-ig meghosszabbította a kormány az alapélelmiszerek árrésstopját. Hárommillió euró értékben lopott növényvédő szert Franciaországban egy román bűnbanda.
Jövő héten jelenti be a kormány a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot. Két hónapos kiskutyát dobott ki az ablakon egy pașcani férfi.
Jövő héten jelenti be a kormány a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot. Két hónapos kiskutyát dobott ki az ablakon egy pașcani férfi.
Tízezernyi legális munkavállaló van Romániában, akiket adminisztratív problémák miatt nem tudnak alkalmazni. És sajnos stagnál az európai helyreállítási alapokból finanszírozott kórházépítés.
Tízezernyi legális munkavállaló van Romániában, akiket adminisztratív problémák miatt nem tudnak alkalmazni. És sajnos stagnál az európai helyreállítási alapokból finanszírozott kórházépítés.
További híreink: elhunyt Kincses Előd, a marosvásárhelyi fekete március nagy tanúja, leégett a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás, és van ahol idén már másodszor virágzik a cseresznye…
További híreink: elhunyt Kincses Előd, a marosvásárhelyi fekete március nagy tanúja, leégett a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás, és van ahol idén már másodszor virágzik a cseresznye…
… az új reformkormány kicsit hasonlít a régire, amennyiben a régi trükköket hasznosítja újra… és Emil Boc álmultikulti polgármester csikkeket szedegetett Kolozsvár főterén, aztán ráuszította a városra a helyi rendőröket.
… az új reformkormány kicsit hasonlít a régire, amennyiben a régi trükköket hasznosítja újra… és Emil Boc álmultikulti polgármester csikkeket szedegetett Kolozsvár főterén, aztán ráuszította a városra a helyi rendőröket.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.