Tusk: Merkel és Orbán nézetei összeegyeztethetők egymással

Amennyiben az Európai Néppárt (EPP) nem látja be, hogy Angela Merkel német kancellár és Orbán Viktor magyar kormányfő nézetei összeegyeztethetők egymással, és a kettő csak együttesen tud teljes körűen választ adni a kihívásokra, akkor a választók más, radikális és brutális válaszokat fognak keresni a válságok megoldására - figyelmeztetett Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke hétfőn Luxembourgban.

Az Európai Néppárt megalapításának negyvenedik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen Tusk kijelentette, rendkívül büszke rá, hogy egy pártcsaládba tartozik Joseph Daullal, az EPP elnökével, Angela Merkellel, Orbán Viktorral, Manfred Weberrel, a néppárt európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetőjével, valamint Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével és Bojko Boriszov bolgár kormányfővel.

Tusk úgy vélte, hogy a különbözőségeknek nem feltétlenül kell konfliktusokat jelenteniük. Hangsúlyozta, azt kell keresni, ami összeköt, és nem azt, ami elválaszt egymástól.

Beszédében kiemelte a néppárt három, véleménye szerint legfontosabb feladatát. Újra meg kell határozni alapvető értékeit, a kereszténydemokráciához fűződő viszonyát, valamint tudatosan és nagyon komolyan véve vissza kell térni a gyökerekhez - húzta alá.

Emlékeztetett arra, hogy

Európa polgárainak egy része kiábrándult, nincs európai jövőképe, körükben eluralkodott az euroszkepticizmus, sőt az europesszimizmus lett az Európát övező illúziók alternatívája.

Egyre hangosabbak azok, akik megkérdőjelezik az egyesült Európa elvét. Kijelentette: ennek megoldására nyílt és őszinte vitát kezdeményez, amelyhez jó alapot ad az unió elődjét létrehozó római szerződés hatvanadik évfordulója.

„Ha egyesült és szolidáris Európát akarunk, önmagunknál kell kezdeni. Az egyik legnagyobb erkölcsi nagyság, II. János Pál mondta, hogy a szolidaritás sosem irányul egymás ellen. Szolidaritás mindig a másikkal együtt létezik. Amikor az ember kereszténydemokrata, néha érdemes hallgatni a pápára" - fogalmazott az uniós tanácsi elnök.

Angela Merkel német kancellár beszédében Oroszország Ukrajna keleti országrészében folytatott hadműveleteire utalva kijelentette, hogy a béke megőrzése az elvek betartásától függ. Készek vagyunk harcolni érte és megvédeni? - tette fel a kérdést.

A kancellár megvédte a Törökországgal kötött uniós megállapodást, amellyel kapcsolatban úgy fogalmazott: „úgy gondolom, hogy a megállapodás példaszerű a tekintetben, hogyan képviseli Európa saját érdekeit". Európa érdeke is, hogy a menekültek ne kerüljenek az emberkereskedők kezére és közel maradhassanak hazájukhoz - tette hozzá.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke beszédében megerősítette, hogy az unió ragaszkodik Törökország terrorellenes törvényének átdolgozásához, mint az EU egyik feltételéhez a vízummentesség megadása érdekében. „Ezzel lehet megbizonyosodni arról, hogy mennyire elkötelezett Ankara az Európához való közeledésben" - fogalmazott.

Antonio López-Isturiz, a néppárt főtitkára a menekültkérdéssel kapcsolatban beszédében úgy fogalmazott: „nem azt kell tennünk, amit mások mondanak.

Meg kell védenünk pártunk értékeit, még akkor is, ha néha szembe kell mennünk a közvélekedéssel"

- jelentette ki.

Manfred Weber, a néppárt európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője arra figyelmeztetett, hogy a populizmus előretörése az európai együttélést veszélyezteti. Hangsúlyozta: a globalizáció, a digitalizáció, a terrorizmus megerősödésének idején a nemzetközi bűnözői csoportokkal szemben az európaiaknak egyesíteniük kell erőiket, mert ellenkező esetben nem lesz esélyük a „holnap világában".