// 2024. november 28., csütörtök // Stefánia
Temesvár

Temesvár 48,5 millió euróból lesz kulturális főváros

// HIRDETÉS

Nicolae Robu polgármester köszöni mindenkinek a hozzájárulást, de a neheze még csak most jön - figyelmeztetett.

Nagyon meg volt hatva, amikor a nemzetközi zsűri ma bejelentette Bukarestben, hogy Temesvár lesz Európa kulturális fővárosa 2021-ben – mondta Nicolae Robu, a város polgármestere. Megköszönte úgy a városlakóknak, mint a pályázatot összeállító csapatnak, amely elmondása szerint irgalmatlanul sokat, hozzáértéssel és teljes odaadással dolgozott. Köszönetet mondott az egyházi vezetőknek, az egyetemek rektorainak, a különböző etnikumok vezetőinek is.

 

A neheze viszont még csak most jön – figyelmeztetett, hatalmas felelősséggel jár, hogy a város tisztességesen készüljön fel és viselje ezt az értékes címet.

 

Temesvár 48,5 millió eurós költségvetést állított össze az kulturális fővárosi programok megvalósításához. Ebből húszmilliót a helyi költségvetés, ötmilliót a megyei, másfél milliót pedig az Európai Bizottság fog biztosítani. A polgármester arra számít, a maradék 22 milliót Románia központi büdzséje állja.

 

A városban évente 3500 - 4000 közötti kulturális eseményt rendeznek. Temesvár kulturális költségvetésének 85-88 százalékát fordítja intézményfenntartásra, mindössze 12-15 százalékát fordítja civil szervezetek pályázataira. A városnak

  • 24 könyvtára,
  • 19 moziterme,
  • 11 konferenciaterme,
  • 14 kortárs képzőművészeti galériája,
  • 6 színháza,
  • 4 múzeuma,
  • 1 filharmóniája,
  • 1 operája,
  • 4 kulturális tere,
  • 24 iskolája,
  • 8 kultúr- és kreatív ipari központja,
  • 340 belső köztere és udvara,
  • 18 köz- és kereskedelmi épülete és
  • 2 átmeneti menekültközpontja van

– írja a news.ro. A Bánság fővárosában több mint 300 ezren laknak.

 

A kulturális főváros cím nem egy egyéves fesztivált jelent, hanem annak kigondolását és megvalósítását, hogy mit jelent a kultúra az illető város életében, és milyen fenntartható módon járul hozzá a város és lakóinak gyarapodásához. Az 1985 óta osztott címet évente két város viseli az Európai Unió tagországaiból vagy a csatlakozni vágyó országokból. Temesvárral egyidőben, vagyis 2021-ben egy még nem kiválasztott görögországi város lesz Európa kulturális fővárosa.

 

„A kulturális főváros fogalma azért rendkívüli, mert a kultúrák közötti párbeszédet és az Európai Unióhoz való tartozás érzését népszerűsíti. Európát közel kell vinnünk az emberekhez. A kultúra az a «mag», amiből felépült Európa. A kulturális értékek közel visznek minket egymáshoz.  (...) A gazdaság kulturális-kreatív szektora ellenállónak bizonyult a válsággal szemben is” – mondta a cím bejelentésekor Karel Bartak zsűritag, az Európai Bizottság kulturális főigazgatóságának vezetője.

 

A címért folytatott verseny nagyon kiélezett volt Romániában, mondta, hihetetlen erőket mozgatott meg a kulturális stratégia igénye, és innovatív stratégiákat látott itt. Arra biztatja a pályázó városokat, hogy őrizzék meg a verseny kiváltotta lelkesedést és ezt az innovatív irányt.

 

„A nagy változások néha az utcasarkon kezdődnek. 1884-ben Temesvár volt az első, villamosenergiával megvilágított város Európában. 1989-ben a Ceauşescu-rezsim elleni forradalom szikrái Temesvár utcáin pattantak ki. 2021-ben azért szeretnénk Európa kulturális fővárosa lenni, hogy megoszthassuk vágyainkat Európa többi részével. A polgári energiát szeretnénk mozgásba hozni. A fény erőteljes metaforájából kiindulva azokat az értékeket szeretnénk Európa más városaiba «exportálni», amelyekben hiszünk, és amelyek nyitott, előremutató attitűdöt ösztönöznek a városlakókban. Szlogenünk az üzenetünk lényege: Világítsd meg magaddal a várost!” – így kezdődik a temesvári pályázat szövege.

 

Kulturális programját Temesvár egy utazás állomásai, konkrétabban a Béga köré szervezte, amely összeköti az ötleteket, embereket, helyeket. Temesvár 104 oldalas pályázata itt olvasható el.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Kelemen Hunor a Krónikának: beláthatatlan következményekkel járna a magyarokra Georgescu végső győzelme
Krónika

Kelemen Hunor a Krónikának: beláthatatlan következményekkel járna a magyarokra Georgescu végső győzelme

Nagyon erős mainstream ellenes szavazás történt az államfőválasztás első fordulójában, az emberek büntetni akarták a román kormánypártokat – állapította meg a Krónikának Kelemen Hunor, az RMDSZ államfőjelöltje.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről
Székelyhon

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről

Egy személyautó és egy autóbusz ütközött frontálisan szerda reggel Szentegyháza Csíkszereda felőli kijáratánál. A reggeli órákban ráadásul köd is nehezíti a baleset miatt lassan haladó forgalmat.

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált
Krónika

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) honlapján közzétett adatok szerint lezárult a külföldi szavazókörzetek szavazatszámlálási jegyzőkönyveinek összesítése.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS