// 2024. november 25., hétfő // Katalin
EMNP

Szilágyi: az RMDSZ visszatáncolt a korábbi egyezségtől

// HIRDETÉS

Saját listákat és polgármesterjelölteket állít az EMNP, Marosvásárhelyen továbbra is Soós Zoltánt támogatja.

Az RMDSZ általában is mereven elutasította az erdélyi magyar–magyar választási összefogást és Marosvásárhelyen is visszalépett a közös polgármesterjelölt-állításról és a koalíciós listától – jelentette ki csütörtökön Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke, miután egyeztetett Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével.

Szilágyi Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján emlékeztetett, hogy december 21-én abban állapodtak meg az RMDSZ-szel, hogy a marosvásárhelyi polgármester-előválasztás győztesét, Soós Zoltánt közös jelöltként, a három magyar párt logója alatt indítják a júniusi önkormányzati választáson.

Az RMDSZ közlése szerint ez történt a csütörtöki egyeztetésen.

Ehhez képest a csütörtöki találkozón az RMDSZ tárgyalócsoportja közölte: csak azt látják elképzelhetőnek,

ha Soós Zoltán független jelöltként indul, és a közös városi és megyei tanácsosi listát sem támogatják.

Szilágyi szerint ezzel az RMDSZ felrúgta azt a megállapodást, amelyet a két párt Maros megyei szervezete tavaly márciusban kötött, és amelyet az országos vezetések is támogattak.

A sajtótájékoztatón részt vevő Bereczki Ferenc, az EMNP Maros megyei szervezetének elnöke arról beszélt, hogy Marosvásárhelyen az a cél, hogy legyen ismét magyar polgármestere a városnak. „Ez csakis összefogással lehetséges. Most, hogy az RMDSZ felrúgta a korábbi egyezséget, az a furcsa helyzet alakult ki, hogy a Néppárt támogatja Soós Zoltánt, az RMDSZ pedig kihátrált saját korábbi jelöltje mögül” – mondta.

Tágabb, erdélyi vonatkozásban is hasonló „eredménnyel” jártak a tárgyalások – mondta Szilágyi –, az RMDSZ ugyanis nem hajlandó elfogadni semmiféle választási párt, koalíció vagy egyéb együttműködési forma létrehozását.

Az EMNP választási párt létrehozását javasolta január elején, ezt az RMDSZ csütörtökön mereven elutasította. Ezután a Néppárt két másik javaslattal állt elő: vagy induljanak a magyar pártok koalícióban a választásokon Arad, Bihar, Brassó, Kolozs, Maros, Szatmár és Szilágy megyékben, illetve Marosvásárhelyen, az összefogás mozgósító erejére alapozva, vagy pedig területi leosztásban nézzék meg és egyezzenek meg arról, hogy indít jelölteket az RMDSZ és hol az EMNP, hogy a versennyel ne veszélyeztessék a magyar képviseletet.

„Falakba ütköztünk, az RMDSZ minden javaslatunkat elutasította, kizárólag abba hajlandó belemenni, hogy az EMNP jelöltjei az RMDSZ színeiben induljanak” – mondta Szilágyi, hozzáfűzve, hogy a Néppárt ezt nem tartja megoldásnak.

Ebben a javaslatban az RMDSZ logikája Szilágyi szerint az, hogy szerelje le versenytársait és

a magyar közösség képviseletének erősítése helyett csak a pártot erősítse.

„Csakhogy ez veszélyes játék – figyelmeztetett Szilágyi Zsolt – mivel a számok azt mutatják, hogy a magyar közösség 60-70 százaléka nem megy el szavazni (és Marosvásárhelyen az előválasztáson szavazók 40 százaléka nem Soós Zoltánra voksolt), és arra kellene összpontosítanunk, hogy összefogással minél több inaktív magyar szavazópolgárt mozgósítsunk, ami az RMDSZ-nek egyedül nem sikerül”.

Szilágyi szerint az RMDSZ tárgyaló küldöttsége folyton arról beszélt a csütörtöki találkozón, hogy „mit miért nem lehet megvalósítani”. Arra hivatkoztak, hogy a választási törvény a kisebbségi szervezetek számára nem teszi lehetővé a koalíció létrehozását, ami az EMNP elnöke szerint egyszerűen nem igaz. Ha a többi pártnak joga van a koalíciókötésre, akkor a kisebbségi szervezeteknek is van, mivel a törvény úgy tekint ezekre a szervezetekre, mint amelyeknek a politikai pártokéval megegyező státuszuk van a választásokon – mondta Szilágyi, és példaként említette, hogy Temes megyében a liberálisok, a parasztpárt és a Német Demokratikus Fórum választási koalícióban, közös jelképpel vettek részt a választáson Szövetség Temesért névvel, 2012-ben pedig a liberálisok kiszálltak, a de a másik két szervezet ugyanolyan koalíciós konstrukcióban indult az önkormányzati választáson.

Szilágyi Zsolt szerint furcsa, hogy ha a választási törvény nem teszi lehetővé a koalíciókötést, akkor

az RMDSZ központi vezetése miért nem szólt időben a vásárhelyieknek,

még mielőtt megállapodtak volna az EMNP-vel a koalícióról? Ugyanakkor Kelemen Hunor miért javasolta az EMNP-nek, hogy az RMDSZ hajlandó koalíciót kötni Vásárhelyen, ha a Néppárt megígéri, hogy nem indul az őszi parlamenti választáson?

Marosvásárhely kivételével, ahol az EMNP ígéretéhez híven továbbra is Soós Zoltánt támogatja, Erdély más részein saját polgármesterjelöltet és saját tanácsosjelölt-listákat állít – szögezte le Szilágyi Zsolt.

A csütörtöki tárgyalásoknak két pozitív eredménye volt: az egyik az, hogy mind az RMDSZ, mind pedig az EMNP mozgósítja saját bázisát az választásokra, a másik egy közös fotó – zárta Szilágyi Zsolt.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS