// 2026. szeptember 20., vasárnap // Friderika

Székelyföldi KRESZ-vizsgák: pocsék fordítások, borzasztó statisztikák

// HIRDETÉS

A hatósági illetékesek szerint a vizsgára jelentkezők a hibásak. Az oktató szerint az illetékesek és a tételek fordítói.

A hivatalos adatok szerint pocsékul megy a KRESZ a székelyföldi vizsgázóknak: a tavalyi prefektúrai statisztikák szerint a Hargita megyeiek négyötöde megbukott a vizsgán, és ez az arány a legrosszabb az országban. Az oktatók kétségbe vonják ezeket az adatokat, ugyanakkor bírálják a tesztkérdések magyar fordítását.

Országos szinten továbbra is Hargita megyében a legkisebb a gépkocsivezetői jogosítványt megszerzők aránya: tavaly a 14604 jelentkezőnek mindössze a 21,12 százaléka ment át a KRESZ-vizsgán. Ez az arány még a 2013-as adatnál is rosszabb, akkor a jelentkezők 22,27 százalékának sikerült elsőre a vizsga – írja az Agerpres a prefektúra adataira hivatkozva.

A kormányhivatal titkára, Adrian Pănescu a hírügynökségnek elmondta, szerinte a Hargita megyei autósiskolák képzésének alacsony színvonala és a vizsgára jelentkezők hiányos felkészülése a jelenség oka. „Akad olyan jelölt, aki úgy akar vizsgázni, hogy a KRESZ-nek még a legelemibb előírásait sem ismeri” – magyarázta a köztisztviselő.

Egy székelyudvarhelyi autósiskola tulajdonosa és oktatója kétségbe vonja a prefektúra adatait. „Tapasztalatból mondom: olyan átmenési arányokat közölnek, aminek semmi köze a valósághoz” – jelentette ki a maszol.ro-nak Turáni Magda-Mária. Tájékoztatása szerint az általa vezetett iskolában tavaly ötven százalék körüli volt az átmenők aránya.

„Tudomásom szerint konkurenciáinknál alacsonyabb ez az arány, de azért nem húsz százalékos” – jegyezte meg.

Turáni Magda-Mária ugyanakkor elmondta, a Hargita megyei magyarok 98 százaléka anyanyelvén vizsgázik a KRESZ-ből, de ez nem jelent föltétlenül előnyt, sőt. „A magyar tesztek hibásak. Olyan mondatok is vannak benne, hogy mire a tanuló a végére ér, elfelejti az elejét” – mondta az oktató.

Magyarázata szerint a 2007-ben készült magyar nyelvű vizsgaadatbázisba a román kézikönyvben szereplő kérdések szó szerinti fordítása került be. A magyar oktatók már annak idején jelezték, hogy sok a hibás fordítás, ám javításuk azóta sem történt meg.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap
Főtér

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap

A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását
Krónika

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását

A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?
Főtér

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje
Székelyhon

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó
Krónika

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó

Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében
Székelyhon

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS