Százak haltak meg az indonéziai cunamiban
Egy 7,5-ös erősségű földrengés váltotta ki a szökőárt, amely strandoló embereket is elmosott a partról.
A pénteki 48-ról legalább 384-re emelkedett az indonéziai földrengés és az utórengések kiváltotta szökőár halálos áldozatainak száma a Sulawesi sziget térségében, írja a Reuters az Indonéziai Katasztrófaelhárító Ügynökség közlésére hivatkozva. Több mint 540 ember megsérült, de ezek még nem a végső számok az ügynökség szerint, nem is kapták meg a részletes jelentéseket, mert a természeti katasztrófa elvágta a kommunikációt az érintett területtel.
A pénteki 7,5-ös erősségű földrengés leginkább a Palu nevű, 380 ezer lakosú várost sújtotta a szigeten. Az ügynökség szóvivője szerint a rengés után kiadott cunamiriadót péntek este sokan nem vették komolyan, folytatták az ünneplést a tengerparton, a 800 km/óra sebességgel közeledő szökőár onnan sodort el sok embert. Több ezer épület (lakóházak, kórházak, szállodák, kereskedelmi központok) összedőlt. A tengerparti várost szombaton utórengések rázták meg, amelyeket három méteres hullámok követtek.
A mentés elkezdődött ugyan, de a műveleteket az is akadályozza, hogy a Paluba vezető főutat földcsuszamlás zárta el, és az áramellátás is megszakadt.
Indonesia: The moment a tsunami smote the Indonesian city of Palu after a major Earthquake. 28-09-2018 pic.twitter.com/j8IoNaqZk2
— Rowan Van Dijk (@Lastkombo) September 28, 2018
A földrengés epicentruma jóval közelebb esett Donggala városához, ahol szintén nagy lehet a pusztítás, de a kommunikáció megszakadása miatt nem tudták felmérni a károkat. Jakarta teherszállító repülőgépekkel küld segélyszállítmányokat a térségbe.
Sokan bírálták a meteorológiai ügynökséget, írja a Reuters, mert kiadott ugyan cunamiriadót, de 34 perccel utána meg is szüntette. A hatóságok azt közölték, a szökőár hullámai a riasztás idején belül érték el Palu melletti partokat. Korábban a katasztrófaelhárítási ügynökség a helyi kórházra hivatkozva azt közölte, 48 ember halt meg a földrengés miatt.
Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből
Fall Sándor
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?
Szántai János
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
