// 2026. november 7., szombat // Rezso

Svéd rendező filmje kapta az Arany Pálmát Cannes-ban

// HIRDETÉS

A magyar filmesek ezúttal nem taroltak.

A svéd Ruben Östlund The Square (A négyzet) című alkotása nyerte el vasárnap az Arany Pálmát a 70. cannes-i fesztiválon.

A 2014-ben a Lavina című tragikomédiájával az Un Certain regard (Egy bizonyos nézőpont) válogatásban nagydíjat nyert alkotó ismét egy keserű, de a korábbinál sokkal összetettebb, meglepő és abszurd fordulatokkal teli szatírát forgatott.

Három évvel ezelőtt az Un Certain regard kategória fődíját Mundruczó Kornél Fehér Isten című filmje vitte el, akinek legújabb alkotása, a Jupiter holdja idén a hivatalos versenyprogramba kapott meghívást, de nem nyert díjat.

A 43 éves Ruben Östlund most először versenyezhetett az Arany Pálmáért. A kortárs művészet körüli képmutató világot és a burokban élő individualista elitet fekete humorral bíráló alkotásának főhőse Christian, egy stockholmi palotában működő kortárs képzőművészeti múzeum igazgatója, akit a dán Claes Bang alakít. Miközben The Square címmel a szolidaritás és a tolerancia kérdéséről készít elő egy tárlatot, zsebtolvajok ellopják a mobiltelefonját és a papírjait, s ez teljesen felborítja a jól berendezett, kényelmes életét.

Az addig a „politikailag korrekt" világában mozgó, sikeres és jól szituált kurátor névtelen fenyegetőlevelet ír a rablóknak, akiket a GPS-ének köszönhetően sikerül megtalálnia egy szegény elővárosában, s ezzel lavinaszerűen indít be egy váratlan eseménysorozatot. A magát feddhetetlennek gondoló, kedves, de szerencsétlen fickó, tekintély nélküli apa, szánalmas szerető magánéleti kudarcsorozata lassan eléri és tönkreteszi az addig sikeres szakmai pályafutását is a múzeumban.

„A film a nyugati világ életmódjának álszenteskedéséről szól. Erkölcsösnek hisszük magunkat, fizetjük az adót, de egy csomó dologról nem akarunk tudomást venni magunk körül" - hangsúlyozta a rendező Cannes-ban, aki saját bevallása szerint a vallási, jobb- és baloldali politikai vitáktól függetlenül a humanista értékek fontosságára kívánja filmjével felhívni a figyelmet.

A Pedro Almodóvar spanyol filmrendező vezette kilenctagú zsűri a Nagydíjat a francia Robin Campillo 120 battements par minute (Percenként 120 szívverés) című alkotásának ítélte, amely szombaton már elnyerte a nemzetközi filmkritikusok FIPRESCI-díját is.

A film az Act Up AIDS-ellenes mozgalomnak a megalakulását követő első éveiről szól az 1990-es években. A mára országosan ismertté vált egyesületet egy maroknyi, a betegségét addig magányosan élő fiatal alapította meg azzal a céllal, hogy szembesítse a francia politikát a saját felelősségével az AIDS elleni harcban. Az elszánt csoport egyszerre harcolt a halállal, a társadalom, a média és a laboratóriumok közönyével szemben.

A film rekonstruálja az egyesület heti rendszerességgel tartott vitamegbeszéléseit és akcióit, sikerét azonban feltehetően annak köszönheti, hogy a politikai üzeneten túl mindenekelőtt a mozgalomban meghatározó szerepet játszó aktivisták megindító portréját rajzolja fel, középpontjában egy fertőzött és egy nem beteg fiú szerelmi történetével. A főszerepeket Adele Haenel kivételével ismeretlen francia színészek alakítják.

A legjobb rendezés díját Sofia Coppola Csábítás című filmjének ítélte oda a zsűri. A Nicole Kidman főszereplésével készült alkotást Don Siegel 1971-es, A tizedes háreme című filmje ihlette. A történet az amerikai polgárháború idején egy lányiskolában játszódik, ahova beszállítanak egy sebesült katonát (Colin Farrell). Az eredeti változat a férfi szemszögéből meséli el az eseményeket, az újabb feldolgozás a női főszereplőre koncentrál.

Nicole Kidman kapta meg egyébként a 70. cannes-i fesztivál évfordulójára alapított különdíjat.

A zsűri díját Andrej Zvjagincev orosz rendező Loveless (Szeretethiány) című drámája vihette haza. Az orosz versenyfilm, amely a kritikusok egyik másik nagy kedvence volt a fesztiválon, egy válófélben lévő moszkvai házaspár és elveszett 12 éves fiuk történetén keresztül ad keserű látleletet az értékvesztett és individualista kortárs orosz társadalomról.

A legjobb forgatókönyv díját megosztva kapta a görög Jorgosz Lantimosz angolul forgatott Egy szent szarvas meggyilkolása című radikális alkotása, amely egy sebész és egy tinédzser furcsa kapcsolatát mutatja be, aki fokozatosan fészkeli be magát a sebész családjába, valamint Lynne Ramsay skót rendező You Were Never Really Here című thrillere.

Ez utóbbi film főszerepét, egy bérgyilkossá lett amerikai háborús veteránt alakító Joaquin Phoenix amerikai színész kapta meg a legjobb férfi alakítás díját.

Diane Kruger kapta a legjobb női alakítás díját a németországi török rendező Fatih Akin In the Fade (A sötétben) című politikai krimijének főszerepéért.

A egykori német topmodell Diane Kruger először forgatott filmet anyanyelvén. A történet szerint a hamburgi születésű Katja török származású férje, egy volt kábítószer-kereskedő és hatéves kisfiuk egy merényletben életét veszíti. Miután kézzelfogható bizonyíték hiányában a bíróság felmenti a neonáci tetteseket, az összeomlás szélén álló Katja a személyes bosszú mellett dönt.

A legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálmát a 27 éves Jang Qiu kínai rendező A Gentle Night (Egy szelíd éjszaka) című negyedórás kisfilmje érdemelte ki, amely egy gyerekét kereső anyáról szól. Teppo Airaksinen finn rendező The Ceiling című rövidfilmje pedig elismerő oklevelet kapott. A fesztivál hivatalos és párhuzamos szekcióiba beválogatott elsőfilmek közül a legjobbnak járó Arany Kamera-díjat egy francia alkotás, Léonor Serraille Párizsban játszódó Jeune femme (Fiatal nő) című filmje kapta, amelyet az Un Certain regard (Egy bizonyos nézőpont) elnevezésű válogatásban mutattak be.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája
Főtér

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája

A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.

Most már biztos a nyugdíjemelés, plusz támogatás is érkezik a kisnyugdíjasoknak
Krónika

Most már biztos a nyugdíjemelés, plusz támogatás is érkezik a kisnyugdíjasoknak

Most már biztos, hogy január elsejétől emelik a nyugdíjakat – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

„Az RMDSZ menjen a fenébe” – mi lesz ebből: forradalom, vagy békés átalakulás?
Főtér

„Az RMDSZ menjen a fenébe” – mi lesz ebből: forradalom, vagy békés átalakulás?

A változtatás igénye önmagában még nem politikai program. De a változatlanság sem lehet az.

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért
Székelyhon

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna
Krónika

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna

Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.

Elvették az iratait, kihasználták és dolgoztattak egy magyar állampolgárságú férfit Tusnádfürdőn
Székelyhon

Elvették az iratait, kihasználták és dolgoztattak egy magyar állampolgárságú férfit Tusnádfürdőn

Emberkereskedelem és kényszermunka miatt tartóztattak le két személyt, miután kiderült róluk, hogy tusnádfürdői otthonukban tartottak egy 56 éves magyar állampolgárt, akit erőszakkal és pszichikai zsarolással dolgoztattak tavaly szeptembertől.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS