// 2024. november 26., kedd // Virág
Románia

Stratégiai szövetség

// HIRDETÉS

Kedvező fekvése miatt felértékelődött Románia szerepe az Egyesült Államok számára. Kérdés, mit hoz a nagy összeborulás.

Aligha vitás: a közel-keleti válságok, most pedig az ukrajnai krízis miatt Románia stratégiai és geopolitikai jelentősége szinte soha nem látott magasságokba emelkedett. Ezt jelzi a NATO-erők – amerikai tengerészgyalogosok és kanadai vadászgépek – Romániába telepítése, az országban tartott közös hadgyakorlatok növekvő száma, valamint most Joe Biden amerikai alelnök bukaresti látogatása.
Az alelnök, aki a román fővárosban tett látogatása során Traian Băsescu államfővel és Victor Ponta miniszterelnökkel is tárgyalt, már egy, a megérkezése előtt adott interjúban kijelentette, hogy Románia fontos szerepet kap Ukrajna stabilitásának helyreállításában és az Oroszország elleni szankciók betartatásában.

Katonai-stratégiai szempontból a kijelentés egyértelműen helytálló, hiszen a NATO tagállamai közül Románia fekszik a legközelebb az ukrajnai válság színteréhez, az Oroszország által már gyakorlatilag annektált Krímhez és a kelet-ukrajnai, orosz többségű területekhez, amelyek közül kettő, Donyeck és Luhanszk  – egyértelműen Moszkva hathatós támogatásával – a krímihez hasonló népszavazás nyomán el kíván szakadni Ukrajnától.

A nyugati országok – élükön a jelenleg még egyetlen, szuperhatalomnak minősülő, és a legnagyobb katonai erővel rendelkező Egyesült Államokkal – mindezt aggodalommal figyelik, és igyekeznek gátat szabni az elszakadási törekvéseknek, mivel azokban Moszkva terjeszkedési szándékainak egyértelmű jelét látják.

Ebben igazuk is van, és valóban fontos, hogy az Európai Unió és a NATO közös, összehangolt erőfeszítéseket tegyen annak érdekében, hogy megakadályozzák a további orosz térhódítást. Jelenleg ugyanis egyértelműnek tűnik: Oroszország megpróbálja visszaszerezni a Szovjetunió összeomlása után elvesztett hegemóniáját a hagyományosan, évszázadok óta orosz befolyás alatt álló területeken. Amennyiben pedig ez sikerülne, az a nyugati katonai szövetség gyöngeségének a bizonyítéka lenne, így minden bizonnyal megpróbálná ismét befolyása alá vonni azon közép- és kelet-európai országok egy részét is, amelyek ma a NATO és az EU tagjai.

Mindemellett az is egyértelmű, hogy az Egyesült Államok sem önzetlenül ajánlja fel támogatását, illetve katonai erejét a térség biztonságának megerősítésére. Washington ugyanúgy stratégiai – és egyáltalán nem utolsó sorban gazdasági - érdekeit védi a térségben, mint ahogy Moszkva is. Tény, hogy az Egyesült Államok a hozzá hasonlóan a nyugati, demokratikus jogállami rendszerhez tartozó szövetségesekért száll síkra, ugyanakkor saját stratégiai és geopolitikai érdekei mellett is.

Washington meg szeretné őrizni befolyását egyrészt Európában, másrészt a Közel-Keleten, ahol Iránt is megkísérli sakkban tartani. Ehhez a lehető legközelebb kell lennie, így szüksége van olyan, baráti országokra, amelyek a térség közelében találhatóak, és szükség esetén alkalmasak felvonulási területnek, illetve hajlandóak befogadni az amerikai elfogórakéta-rendszer elemeit, amelyek mind a közel-keleti, mind az oroszországi rakétafenyegetés elhárítására alkalmasak.

Törökország a térségben található legnagyobb NATO-tagállam, ám az ország belső stabilitása a kormányellenes zavargások miatt megingott, és a demokratikus értékek, illetve az Egyesült Államokkal fenntartott szoros szövetség iránti elkötelezettsége csökkenni látszik. Vélhetően ez is közrejátszik abban, hogy Románia felértékelődött a washingtoni stratégák szemében, a mostani, ukrajnai válsághoz való közelsége pedig még fontosabbá tette az amerikai érdekekért vívott harcban.

Bukarest ezt a lehető legteljesebb mértékben ki is használja, Traian Băsescu államfő és a kormánytagok nyilatkozatai már-már szervilisnek és kritikátlannak mondhatók, amikor az Egyesült Államokkal való lehető legszorosabb szövetségről beszélnek. Ezt egyrészt az Oroszországtól való hagyományos félelem motiválja, de az is, hogy Bukarest jelenleg Amerikát tartja az egyedüli olyan hatalomnak, amely képes katonailag szavatolni az ország biztonságát, nem csupán Oroszországgal szemben.

Joe Biden bukaresti látogatása ennek az érdekszövetségnek az újabb jele. Ugyanakkor az alelnök nyilatkozatai alapján belpolitikai vonatkozásai is lehetnek. Biden interjújában, majd összes bukaresti megnyilatkozása során is külön, és igen hangsúlyosan kitért arra, hogy Románia jó úton halad, azonban a demokratikus jogállam megerősítése és a korrupcióellenes küzdelem terén jócskán akad még tennivalója. Ez a retorika pedig olyan, mintha burkoltan a kormányoldalt bírálná. Ismeretes, hogy amikor a Victor Ponta vezette szociáldemokraták még a nemzeti liberálisokkal szövetségben megpróbálták leváltani az államfőt, és ezért az igazságszolgáltatásra is megpróbálták kiterjeszteni befolyásukat, illetve legutóbb a parlamenti képviselők számára a korrupciós vizsgálatokkal szembeni védettséget növelő törvénymódosítást próbáltak keresztülvinni, egyéb nemzetközi szereplők mellett az Egyesült Államok is kemény szavakban bírálta a bukaresti vezetést. Biden mostani nyilatkozata – a Bukarestnek címzett elismerő szavak mellett – újabb burkolt utalásként értékelhető arra nézvést, hogy Washington a számtalanszor hangsúlyozott barátság és stratégiai szövetség mellett továbbra sem bízik maradéktalanul abban, hogy a kormányoldal a teljes mértékben eltökélt az igazságszolgáltatás függetlensége, és a korrupt politikusok felelősségre vonása mellett.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS