Strasbourgi bíróság: dehogyis diszkrimináció, hogy a magyar diákoknak románból is érettségizniük kell (FRISSÍTVE)

Nem diszkriminatív a magyar diákokkal szemben, hogy a románokhoz képest eggyel több tantárgyból is érettségizniük kell – így döntött az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB).

A strasbourgi testület erdélyi magyar diákok panaszai alapján mondott ítéletet az ügyben, akik arra panaszkodtak, hogy kettővel több vizsgát kénytelenek letenni, hiszen a román írásbeli és szóbeli érettségi is kötelező.

Az elutasító ítéletet 5-2-es szavazattöbbséggel hozta meg a testület, a magyar Paczolay Péter és a román Iulia Moţoc ellene szavazott.

A kereset benyújtói szerint, akik az Emberi Jogok Európai Egyezményére hivatkoznak, az a tény, hogy az iskolában anyanyelven tanuló magyar diákként kettővel több vizsgájuk van, csökkentette esélyüket a sikeres érettségire, valamint arra, hogy ugyanúgy teljesítsenek, mint a kettővel kevesebb vizsgára kényszerített románok.

Ez annak tudható be, hogy a magyar diákoknak kevesebb idejük jut a következő vizsgára való felkészülésre és a vizsgák közötti pihenésre.

Emellett arra is panaszkodtak, hogy a román érettségi rendkívül nehéz volt.

Az EJEB sajátos logika alapján utasította el a panaszt.

A bírák szerint ugyanis az, hogy a magyar diákoknak kettővel több vizsgájuk van, az éppen a kisebbségek védelméről szóló román törvényből adódik, amely lehetővé teszi azt, hogy a kisebbségekhez tartozó diákok az anyanyelvükön tanuljanak.

A két többletvizsga annak a közvetlen hozadéka, hogy a diákok éltek az illető törvényben adott lehetőséggel, és tudatosan, önként úgy döntöttek: nem az állam hivatalos nyelvén akarnak tanulni.

Vagyis: a törvény elismeri a jogot, hogy az anyanyelvünkön tanuljunk, de nem kötelez rá.

Magyarán: ezen értelmezés szerint nem a román vizsgák vannak pluszban, hanem a magyarok.

Az EJEB a tételek nehézségére és a túl sűrű időközönként megszervezett vizsgákra vonatkozó panaszt is elvetette, arra hivatkozva, hogy a tételek kiválasztása és a vizsgák megszervezése nem tartozik a bíróság hatáskörébe, az a román hatóságok döntésén múlik.

Ennek nyomán az EJEB úgy véli: a panaszosok által elszenvedett kellemetlenségek nem olyan jelentősek, hogy sértsék az Emberi Jogok Európai Egyezményének tizenkettedik kiegészítő jegyzőkönyvét, amely kimondja, hogy tilos a nem, faj, szín, vallás, politikai vagy egyéb vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, nemzeti kisebbséghez való tartozás, vagyoni helyzet, születés szerinti vagy egyéb helyzet alapján történő megkülönböztetés.

A különvéleményt megfogalmazó magyar és román bíró jelezte, nem ért egyet a többség döntésével, de részletesen egyik sem fejtette ki az álláspontját. Három másik bíró véleménye pedig az volt, a keresetet be sem kellett volna fogadni, egyrészt azért, mivel a panaszosok nem merítették ki az összes romániai jogorvoslati lehetőséget, másrészt mert nem az érettségi menetrendjének hivatalos bejelentése utáni hat hónapban nyújtották be a panaszt, hanem már az érettségi vizsgák lebonyolítása után.

A kereseteket a Székely Figyelő Alapítvány, illetve Árus Zsolt politikus ösztönzésére nyújtották be. Az alapítvány arra ösztönözte a sikertelenül érettségizőket, hogy tegyenek panaszt Strasbourgban, és ehhez minden szükséges támogatást megadott nekik. Azokat kérték a panasztételre, akik azért nem kaptak diplomát, mert románból nem sikerült átmenő jegyet írniuk, vagy elérték románból az ötöst, ám az a tanulmányi átlagukat hatos alá csökkentette.