Romániát bírálja az amerikai külügy jelentése

A román kormány folytatja a harcot a korrupció ellen, de ez a jelenség továbbra is általánosan elterjedt probléma. A magyarok és a romák továbbra is diszkriminációra panaszkodnak, az állam nem tudja megfelelően kezelni az elkobozott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, a börtönökben siralmasak a körülmények, a LGBTI-közösséggel, a gyerekekkel, a munkaerővel szemben alkalmazott nem megfelelő bánásmód továbbra is problémát jelentenek Romániában.

Többek között ezt állapítja meg az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumának emberi jogokra vonatkozó országjelentése.

A kisebbségek kapcsán a jelentés főleg a romák elleni jogsértésekre tér ki. A rendőrség és a csendőrség sok esetben alkalmaz indokolatlan erőszakot, a Romani Criss cigány jogvédő civil szervezet által dokumentált 43 ilyen esetben egyetlen alkalommal sem ítéltek el senkit, mivel az ügyészség nem emelt vádat.

Szerepel a jelentésben a magyarok diszkriminációjának kérdése is. A dokumentum megemlíti, hogy 2016 februárjában a Maros megyei táblabíróság elutasította a Székelyföld turisztikai népszerűsítésére létrehozott egyesület bejegyzését arra hivatkozva, hogy a Székelyföldet etnikai alapon próbálják meghatározni.

Hosszú bekezdésben foglalkozik a jelentés az elkobozott javak visszaszolgáltatásának helyzetével. Noha létezik jogszabály a helyzet rendezésére, a helyi hatóságok hátráltatják a folyamatot. Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása továbbra is problémás, ilyen például az újraállamosított sepsiszentgyörgyi Mikó kollégium épületének esete, vagy a görög katolikus, a római katolikus és a protestáns egyházak több ingatlanjának rendezetlen helyzete.

A magyarok továbbra sem használhatják anyanyelvüket a bíróságon és a közigazgatásban, több településen nem lehet kihelyezni a kétnyelvű táblákat, a magyar gyerekek pedig nem megfelelő módszerekkel tanulják a román nyelvek az iskolában.

Kitér a jelentés arra az esetre is, amikor a kolozsvári sürgősségi gyerekkórházban magyarsága miatt megaláztak egy székelyföldi lányt: a kórházra és az orvosra is pénzbírságot szabott ki a diszkriminációellenes tanács.

A magyarok arra is panaszkodnak, hogy nem használhatják a székely zászlót és a székely jelképeket.

A nemzeti kisebbségek szervezetei túl szigorú feltételekkel, az 5 százalékos parlamenti küszöb teljesítésével juthatnak be a törvényhozásba, a választásokon való részvételhez pedig szintén szigorú feltételeknek kell eleget tenniük.

A nők alacsony arányban képviseltek a parlamentben: a 261 tagú képviselőházban csak 64 nő van, míg a szenátus 136 tagja közül csak 20 nő.

A korrupció továbbra is súlyos és széles körben elterjedt probléma Romániában, állapítja meg az amerikai jelentés. A megvesztegetés mindennapi jelenség a közszférában, különösen az egészségügyben. Az igazságszolgáltatás nem tudott megfelelően felnőni a korrupció visszaszorításának feladatához: noha a DNA folytatja a korrupciós ügyek vizsgálatát, a bírósági ítéleteket következetlenül szabják ki, gyakran hasonló bűncselekmények esetében látványosan eltérő bírósági döntések születnek.

A jelentés megemlíti, hogy a családon belüli erőszak és a nemi erőszak továbbra is probléma Romániában. Utal a dokumentum az Európai Bizottság egyik novemberi jelentésére, amely szerint egy felmérés során a válaszadók aggasztóan magas aránya válaszolta az, hogy a nemi erőszak bizonyos esetekben megengedhető. Noha a törvényi háttér szigorú, a kormányzat nem tudja megfelelően kezelni a családon belüli erőszak és a szexuális zaklatás problémáját, nincsenek hatékony programok ennek visszaszorítására.

A teljes, angol nyelvű jelentés elérhető az amerikai külügyminisztérium honlapján.