// 2024. november 26., kedd // Virág
Románia

Románia: „gyenge láncszem” Brüsszelben

// HIRDETÉS

Ugyanez viszont egyáltalán nem mondható el Magyarországról. A Politico európai „erőtérképe”.

Az amerikai érdekeltségű portál, a Politico európai kiadása feltérképezte, milyen pozíciót foglalnak el az európai államok a kontinens hatalmi játszmáiban.

„Ki uralja a szobát, amelynek zárt ajtaja mögött találkoznak az Európai Unió vezetői egy-egy csúcstalálkozón?” – teszi fel a kérdést a tekintélyes magazin, amelynek összeállítása azt vizsgálja, mely államok vezetői képesek, brüsszeli képviselőikkel együttműködésben,

valódi politikai befolyást gyakorolni Európa sorsára,

ténylegesen beleszólni a döntéshozatali folyamatokba.

Elsősorban két tényező „erősségi fokát” vették figyelembe: az adott országok vezetőinek és az államok Brüsszelbe delegált nagyköveteinek kompetenciáit. Az uniós tagállamok mellé bevonták azokat az országokat is, amelyek – bár (még) nem tagok – képesek befolyásolni az európai politikai folyamatokat: itt jellemzően Törökországról és a balkáni tagjelölt államokról van szó.

A vizsgálat során olyan kritériumokat vettek figyelembe, mint az, hogy mennyire stabil egy ország vezetése, rendelkezik-e önálló stratégiával a legfontosabb geopolitikai kérdésekben (például a migránsválság), vagy milyen a viszony az adott országok vezetői és brüsszeli nagykövetei között.

Az összeállításból kiderül, hogy Románia és Magyarország a skála homlokegyenest ellentétes pólusain helyezkedik el:

Románia a leggyengébbek, Magyarország a legerősebbek között.

Magyarország olyan államok társaságában foglal helyet, mint Németország (Angela Merkel  „páratlanul” erős európai politikusnak számít, a Politico szerint), Olaszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Törökország, Hollandia, Svédország vagy Dánia – ezek az országok helyezkednek el a lista „csúcsán”.

Románia viszont a mátrix legalsóbb fertályába került, Bulgáriával, Horvátországgal, Luxemburggal, Macedóniával, Albániával és Montenegróval együtt – ezen országoknak a vezetése és a brüsszeli képviselete egyaránt nagyon gyengének számít.

A cím fölötti képre kattintva megtekinthetőek az egyes országok adatai. Az európai országok „erőmátrixa” pedig így néz ki:

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS