Románia az első számú kedvezményezettje az eddigi legdrágább NATO-projektnek – hírmix

Cosette Chichirău volt román parlamenti képviselő elindított egy alkalmazást, amely 1715 romániai állami vállalatot monitorizál annak érdekében, hogy átláthatóbbá tegye a román gazdaság egyik legátláthatatlanabb ágazatát, írja a G4Media. A projekt annak érdekében indult, hogy a polgároknak lehetőségük legyen megérteni az állami vállalatok világát, amely nem kevesebb mint negyedmillió embert foglalkoztat, de az adatmennyiség forgalma ellenére igen nagy strukturális terhet ró az állami költségvetés számára.

Chichirău szerint jelenleg 146 milliárd (!) lejnyi adósságot halmoz fel a vizsgált óriási portfólió – ez pedig Románia teljes 2025-ös hiányának felel meg. Az adatok 1381 helyi és 334 központi vállalat között oszlanak meg.

Bár a portfólió 2025-ös nettó eredménye pozitívnak tűnhet első blikkre a maga 11,3 milliárd lejes növekedésével, a valóságban más a helyzet: a pénzügyi siker itt törékeny dolognak számít, ugyanis a mostani profit nem egy olyan államtól származik, amely jól irányítaná a vállalatait, hanem az energiaárak hullámzásából.

A portfólió teljes profitjának több mint felét, 57 százalékát a három energiaóriás termeli, vagyis a Hidroelectrica, a Romgaz és a Nuclearelectrica, ezek pedig elfedik a többi ágazatban lévő hatalmas veszteségeket. Ezt Chichirău azzal illusztrálta, hogy a rendszer törékenységét a 2019-es adatokkal való összevetés is alátámasztja, ugyanis abban az időszakban normális energiaárak voltak és az összkép gyökeresen más volt. 2019-ben a teljes állami portfólió több mint 1,5 milliárd lejes veszteséget könyvelt el. Jelenleg azonban közel 400 vállalat vérzik el pénzügyileg, a több mint 4,4 milliárd lejes összesített veszteséget pedig 66 ezer alkalmazott tartja fenn.

Egy bizarr jelenségre is kitért az elemző az adatok fényében, nevezetesen arra, hogy léteznek afféle „elfeledett halottak” – ezek olyan vállalatok (125-ről van szó), amelyek, bár hivatalosan csődben vannak, vagy felszámolás illetve végelszámolás alatt állnak, mégis megjelennek az állami portfólió részeként, ráadásul 3200 alkalmazott bejegyzésével. Chichirău ebben az összefüggésben hangsúlyozza, hogy a kormány munkájának rendkívül egyszerűnek kell lennie, nevezetesen egy adminisztratív tisztítás végrehajtásával, hogy véglegesen bezárják ezeket a szervezeteket, mert annak nincs értelme, hogy az állam évekig papíron birtokoljon a halott cégeket.

A volt parlamenti képviselő megoldásokat is felvázolt ennek a helyzetnek az orvoslására: egyértelműen el kellene különíteni a stratégiai vállalatokat a pénzügyileg nehéz helyzetben lévőktől – például a kikötők, repülőterek vagy az energiaszállítás esetében a a kormány feladata lenne ezeket védelmezni professzionális irányítással, és azzal, hogy ezek a helyek ne váljanak pártkáderek alkalmazásának vagy pártközeli szerződések kiosztásának forrásává.

A közepes méretű, alapvető szolgáltatásokat nyújtó vállalatok esetében, például a távfűtés vagy metró, hatékony vezetésre és átlátható támogatási rendszerre volna szükség, a többi elavult vállalatot pedig vagy össze kéne vonni, illetve beszüntetni. Chichirău hozzátette: a mai energiapiaci körülmények kedvezőek, az átmeneti nyereségnek köszönhető lehetőséget nem lenne szabad elszalasztani, az erőforrásokat reformokra és a rendszer megtisztítására kéne fordítani.

A NATO csütörtökön jóváhagyta hivatalosan is a hidegháborús katonai üzemanyag-hálózat felújítására szóló projektet: nem kevesebb, mint 27 millió eurós beruházásról van szó, amely a katonai szervezet történetének legdrágább vállalása, ráadásul Románia közvetlenül is haszonélvezője lesz ennek.

Mi is ez? A NATO Csővezeték-rendszer (NPS) a hidegháborús időszakból származó földalatti üzemanyag-vezetékek hálózata, amely katonai konfliktus esetén használható. A rendszer nem nyersolajat, hanem finomított üzemanyagokat (kerozint és dízelt) szállít közvetlenül a bázisokra és logisztikai központokba, ezáltal csökkentve a tartályhajóktól való függőséget válság esetén. A hálózat 10 ezer kilométer hosszú, 12 nyugat-európai országban halad és hozzávetőlegesen 80 cm mélyen van elhelyezve a föld alatt.

A regionális biztonság szempontjából kulcsfontosságú a keleti blokk, azaz Románia, Lengyelország és a balti államok számára. Lengyelország és Románia hosszú ideje amellett érvelt, hogy hozzáférésük kellene legyen a NATO-csővezetékek rendszeréhez, ez ugyanis háború esetén a nyugati erőket látja el, jelenleg pedig Németországban áll meg. A modernizáció során a vezetékrendszert kibővítik, és összekapcsolják a kelet- és észak-európai tagállamokkal.

A csütörtökön jóváhagyott projekt további kedvezményezettjei között Bulgária és Törökország is megjelenik, utóbbi az utolsó pillanatban feladta a tervezet elhalasztására irányuló kísérletét, így a megállapodást harminckét NATO-nagykövet írta alá.

Nicușor Dan államfő bejelentette: a döntés Oroszország ukrajnai inváziója következtében levont tanulság, a projekt pedig a kollektív védelem érdekében jött létre. Mint pontosította, a húsz évre szóló 27 milliárd eurós finanszírozásból 2,15 milliárd euró jut Romániának, az ország területén áthaladó hálózat katonai és polgári célokat is szolgál majd, és fontos lehetőségeket teremt a román gazdaság és a vállalatok számára.

Alexandru Rogobete volt egészségügyi miniszter, a PSD képviselője módosító indítványt nyújtott be, amely szerint az egészségügyi rendszerben betöltendő állásokat mentesíteni kellene az új munkaerő felvételének stopja alól. Szerinte a kórházaknak és a mentőszolgálatoknak lehetőséget kellene biztosítani, hogy szükség esetén új embereket alkalmazhassanak. Rogobete pártjával közösen nyújtotta be az indítványt, amelyet az egészségügyi bizottság jövő héten tárgyal meg, hogy utána a parlament szavazhasson róla. Az indítványt nem ideiglenes kivételként fogalmazták meg, amely a kormány jóindulatától függene, hanem egy tartós jogszabály-módosításként.

A volt miniszter hangsúlyozta, hogy az egészségügy reformját nem bármi áron lehet végrehajtani, mivel fennáll annak a lehetősége, hogy a reform éppen emberi életek árán valósul meg: az egészségügyi infrastruktúrába történő beruházások nem elegendőek, ha nincsen szakember, aki ezeket felhasználja vagy alkalmazza. Az új kórházak és legmodernebb orvosi berendezések orvosok, ápolók és más szakképzett egészségügyben dolgozó számára is vannak, hiszen ők látják el a betegeket.

Rogobete arra is emlékeztetett, hogy többször is kérte, hogy az álláshelyeket szabadítsák fel, főleg a kritikus osztályokon, illetve azt is, hogy ne csökkentsék az egészségügyi dolgozók jövedelmét tíz százalékkal. Az első eredménytelen volt, a második szerencsére nem.

– írta Facebook-bejegyzésében.