Románia államelnöke felhágott a legmagasabb csúcsra és onnan mosolygott alá világra…

Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnök Románia tetejéről intett be a világnak

Megmászni a Fogarasi-havasok és egyben Románia legmagasabb hegycsúcsát, nos, ez nem mindennapi teljesítmény. Aki megtette, tudja.

Na de kicsit más üzenete van a sikeres csúcstámadásnak, ha valaki a hazai politikai elit tagja. Még inkább hangsúlyos az üzenet, ha az illető Románia államelnöke. Na, hát pont ez történt a minap: Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnök kapta magát és felmászott a Moldoveanu-csúcsra. Méghozzá nem egyedül, hanem a kedves felesége kíséretében (vagy oldalán, ahogy tetszik).

Az igazából mellékes, hogy mit csinált, kivel találkozott odafönt. A lényeges üzenet a következő: tükröm, tükröm, mondd meg nékem, ki áll magasabb polcon a vidéken? Hol van Marcel Ciolacu miniszterelnök? Hol van a PSD? Vagy Nicolae Ciucă, a szenátus elnöke meg a PNL? Vagy bárki más? Hát hol, hol, odalent, a mélyben.

Carmen Iohannisról pedig annyit, hogy olyan szenvedélyesen kapaszkodik a román zászlóba az őt ábrázoló képen, hogy az ember azt hinné, mindjárt lesodorja a szél a hegyről.

Mellesleg: nem csodálkoznánk, ha az ország vezető politikusainak közösségi hálózati oldalain hamarosan megjelennének a fotók, amelyek az illető politikusokat még magasabb csúcsokon ábrázolnák. (Szmájli.)

Nagyúri élet: egy román állami intézményben egy autó jut két alkalmazottra

A jó lovas katonának de jól vagyon dolga, mondja a nóta. De még jobb dolga van az ügyesen helyezkedő állami alkalmazottaknak. Tessék, egy újabb példa: még Nicolae Ciucă úr volt a miniszterelnök, amikor a kormány létrehozott (2022 októberében) egy állami intézményt. Az intézménynek nevet is adott: Román Külkereskedelmi és Befektetési Ügynökség (nyers fordításban). Az ügynökséget értelemszerűen egy PNL-s jóember vezeti, mint elnök. Aki alatt egy alelnök, egy főtitkár és (papíron) 250 alkalmazott dolgozik.

Az intézménynek az a feladata (papíron), hogy a román kormány külföldi befektetéseket bevonzó politikáját átültesse a gyakorlatba, továbbá népszerűsítse a külföldi kereskedelmet itthon, illetve az itthonit külföldön.

Ja, az ügynökségnek jelen pillanatban saját honlapja sincs. Egy korábbi, hasonló profilú ügynökség honlapját „vette át”, de nincs rajta semmiféle olyan adat, amelyet egy állami ügynökségnek nyilvánosan hozzáférhetővé kellene tennie (struktúra, alkalmazottak, vagyonbevallások). Szóval, erre nem jutott pénz.

Arra viszont igen, hogy az ügynökség összesen 125 gépkocsit szerezzen be. Magyarán, hogy minden második alkalmazottra jusson egy autó. Mert hogy megfelelő módon kell az említett feladatokat végezni. És a román állami szerveket képviselni. Így dukál, na!

Ha belegondolunk, azért eléggé tejjel-mézzel folyó Kánaán ez a Románia, nem? Legalábbis az állami szektor. Ha az ember ügyes, persze.

Az istenért, muszáj túl okosnak lenni, ha az ember egy medvével áll szemben?

Nem győzzük ismételni: nem vicc az a szólás, hogy a medve nem játék. És mégis, a túl okos emberek újra meg újra azt hiszik, valamiféle plüssállattal van dolguk.

Itt van például a legújabb eset: a minap történt a Transzfogarasi úton, hogy egy túl okos motoros megpillantott egy medvét, amely (sajnos) élelemért koldult az út szélén, mert odaszokott. No, a túl okos motoros gondolt egyet, leugrott a „lováról”, előkapott némi kaját és odadobta az állatnak. Amely el is kapta a falatot. Ekkor a motoros visszahúzódott. Na de a medve utánalendült és utána is kapott. Ilyenkor fagy meg az emberben a lélek. Hála Istennek, nem történt baj. De történhetett volna. Ha például… de nem részletezzük.

És az egészben az a legszomorúbb, hogy a motoros feltehetően büszke arra, hogy milyen ügyesen elkerülte a medvekarmokat. És viszi a hírt. A többi túl okosnak.

Ilyen is ritkán van: a betörő önként feladta magát… mert megsérült betörés közben

Hadd jegyezzük meg: ez se nálunkfele, Erdélyben történt, hanem messze délen. Viszont annál furcsább eset. Valahol Dâmbovița megyében történt a minap, hogy egy polgár úgy döntött, ő bizony behatol a helyi polgármesteri hivatalba és elviszi, amit ott talál. Nyilván, elsősorban pénzre gondolt. Hibásan amúgy, ugyanis a polgármesteri hivatalban ritkán tartanak pénzhegyeket. A pénzhegyek a bankban szoktak lenni.

Na mindegy, betörőnk igen gyakorlatias módon célra tört. Odament a hivatal épületéhez és ököllel betörte az ablakot. Arra viszont nem gondolt, hogy az üveg adott esetben vág. Hát vágott. És a szegény betörő azon kapta magát, hogy elfolyik a vére. Na, erre rendesen megijedt… és felhívta a 112-es sürgősségi számot. A mentők ki is siettek a helyszínre, elsősegélyben részesítették a pórul járt betörőt, aztán beszállították a kórházba. És közben szóltak a rendőrségnek is. Tehát minden jó, ha a vége jó, mondhatnánk.