// 2024. november 26., kedd // Virág
EMNP

RMDSZ–EMNP: borzasztóan nyitottak, de megegyezés nincsen

// HIRDETÉS

Vitakörré alakult a két magyar párt Kolozs megyei elnökeinek sajtótájékoztatója. A Néppárt a választási törvény jogértelmezését kéri a választási hatóságtól, de ezzel még nem nagyon győzte meg a tulipános alakulatot.

Önmagában a tény, hogy a két rivális magyar politikai alakulat közös tájékoztatóra invitálja a sajtót – még ha csak „helyi”, azaz esetünkben Kolozs megyei szinten is –, némi várakozásra ad okot. De az erdélyi magyar politika mégsem annyira egyszerű, hogy egy

közös sajtótájékoztatóra közös állásponttal

is érkezzenek a felek: Csoma Botond, az RMDSZ megyei elnöke és Soós Sándor kolozsi Néppárt-vezér az összefogást ugyan nem hirdették meg, de arról bőven beszámoltak, hogy milyen akadályai vannak a – valamilyen formában történő – közös indulásnak.

A nyilvánosság közös tájékoztatásának az ad leginkább aktualitást, hogy az RMDSZ ma jelenti be hivatalosan is Horváth Anna polgármesterjelölti indulását. Ami – annak ellenére, hogy a két párt megyei szervezetei egyeztettek a napokban – kész tények elé állítja a Néppártot. Csoma Botond elmondta, arra kérték a néppártos kollégákat, hogy

támogassák Kolozsvár jelenlegi alpolgármesterét

a megmérettetésen. Kolozsváron egyelőre nem lehet áttörni az etnikai határvonalakat, ezért az, ha a magyar közösség – pártjai révén – egységesen sorakozik fel Horváth Anna mögé, szimbolikus jelentőséggel bír.

Azt Soós sem tagadja, hogy az alpolgármester asszony eddigi tevékenységével többé-kevésbé meg vannak elégedve, ennek ellenére sem tudják támogatni, ha kizárólag tulipános színekben indul – ehelyett a független jelöltséget javasolják, amit valószínűleg ők is támogatnának. Csoma erre azzal replikázik, hogy ha Horváth Anna nem az RMDSZ színeiben indul a választáson, akkor – mivel nem lesz rajta a párt listáján – nem jut be a helyi tanácsba, ergo elvész az esélye a további alpolgármesterségének.

A sajtótájékoztató ekkorra már átalakul spontán vitafórummá, ahol a felek kölcsönösen korrigálják egymást. A Néppárt a közös listás indulást javasolja, az RMDSZ válaszul a választási törvény ominózus 9. cikkelyét lobogtatja, mire Soós közli, hogy

jogértelmezési kéréssel fordultak

az Állandó Választási Hatósághoz (AEP), hiszen van precedens arra, hogy kisebbségi szervezet, nevezetesen a német fórum koalícióban indult a parasztpárttal, mégsem óvta meg a listát senki; a választ február elejére saccolják.

Csoma szerint azért, mert ennek nem volt akkora politikai tétje, mint a magyar összefogásnak, különben meg a választások idejére megalakuló Központi Választási Iroda (BEC) felülírhatja az AEP esetleges pozitív jogértelmezését. Ráadásul a megyei koalíció mintegy tíz helységben sodorhatná veszélybe a magyar képviseletet, a koalíciókra érvényes megemelkedett küszöb miatt. Ahol persze elegendő számú magyar él, ott nyugodtan versenyezhetnek is a pártok – a lényeg, hogy olyan megoldást találjanak, amely nem demobilizálja a szavazókat.

Ezen a ponton muszáj közbevetnünk, hogy nehezen érthető,

mitől olyan sarkalatos kérdés Horváth Anna jelöltségének ügye,

hiszen épeszű ember számára nyilvánvaló, hogy úgysem fog nyerni – ellenben annak valódi tétje van, hogy hány magyar képviselő jut be a városi és a megyei önkormányzatba, tehát mintha kicsit a gombhoz varrnák a kabátot. Erre az észrevételre továbbra is az a válasz, hogy ez szimbolikus ügy, a jelöltet pedig fel kell építeni. Szimbolikusnak mindenképp szimbolikus, olyannyira, hogy a Néppárt azt is felveti: indítsanak közösen valakit, aki nem Horváth Anna – de ezzel láthatóan nem vált ki osztatlan egyetértést RMDSZ-es kollégája részéről.

Abban mindenesetre egyetértenek,

hogy a kampányban mellőzni kell a személyeskedést, az övön aluli ütéseket és az üres kommunikációs formamutatványokat.

A Néppárt február 9-én dönt arról, indít-e saját kolozsvári polgármester-jelöltet – addig is mindkét fél nyitott a további tárgyalásokra. Kérem, oszoljanak, nincs itt semmi látnivaló.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS