Politikai identitás megőrzése egy másik párt jelöltjeként?

Az önkormányzati választásokra a magyar pártoknak nem sikerült hárompárti koalíciós listákban megegyezniük. Eddig az tudható, hogy a Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltjei több helyen is az RMDSZ listáin indulnak.

Noha Marosvásárhelyen is tárgyalások folytak a közös listákról, úgy tűnik, nem fog összejönni az együttműködés, és valószínűnek látszik, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) önálló jelöltlistákat állít.

Kolozsváron Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője indul az RMDSZ listáján, de az ő helyzete speciális, mivel bár az EMNP tagja, három éve visszavonult az aktív politizálástól.

Az eleve biztos, hogy ha valaki az RMDSZ listáján kíván indulni a választáson, akkor be kell lépnie a szövetségbe és le kell mondania korábbi tagságáról (MPP, EMNP), erről az RMDSZ dokumentumai (alapszabály, SZKT-határozat) világosan rendelkeznek. Egyéb kötelezettségei is vannak, például a SZÁT által megállapított tagdíjat kell fizetniük, a szervezeti szabályokban rögzített módon be kell számolniuk tevékenységükről az RMDSZ vezető struktúráinak, továbbá alá kell vetniük magukat magukat a tevékenységüket illető szervezeti határozatoknak.

Biró Zsolt MPP-elnök nemrég azt hangsúlyozta, hogy az MPP jelöltjei akkor is ezt a pártot képviselik és saját frakciót alapítanak majd, ha az RMDSZ listáján nyernek mandátumot, és hogy erre Kelemen Hunor RMDSZ-elnöktől kaptak garanciát.

A politológus szerint ez erősen kétséges. „A választási törvény világosan kimondja, hogy csak olyan pártok hozhatnak létre frakciókat és csoportokat, amelyek részt vettek a választáson, vagy bejutottak az önkormányzati képviselő-testületbe, erről szól a 393/2004-es törvény 26. cikkelye. Amennyiben egy párt tagjai egy másik párt listáján indulnak, akkor annak a pártnak lesznek a képviselői a tanácsban, a törvény szerint lehetetlen, hogy formálisan megőrizzék pártidentitásukat vagy saját koalíciót alapítsanak” – mondta Toró Tibor.

Mégis, megvalósítható-e valamilyen önállóság a frakción belül? A politológus szerint csak informálisan, csak ha a két párt köt egy gentlemen's agreement-et arról, hogy a bejuttatott párt képviselői külön virtuális frakciót alkotnak és döntéseiket kölcsönösen tiszteletben tartják. Ennek azonban semmiféle jogi, törvényes következménye nincs, minden hivatalos döntésben, dokumentumban a tanácsi frakció minden tagja a listát állító pártot képviseli. Ugyanakkor a nyilvánosságban is jó eséllyel annak a pártnak a jelöltjeiként, majd képviselőiként fognak szerepelni – tette hozzá Toró Tibor.

„A lényeg az, hogy az esetleges informális megegyezés ellenére a bejuttatott párt képviselői számára mind a kommunikációs, mind pedig a tevékenységi mozgástér kicsi, hiszen a módosított törvény szerint a képviselői mandátum megszűnése könnyebb, mint eddig” – fejtette ki.

Az új szabályozás szerint abban az esetben, ha egy helyi tanácsost kizárnak vagy kilép abból a pártból vagy kisebbségi szervezetből, amelynek a listáján bejutott a képviselő-testületbe, akkor a párt a prefektusnál jelzi a helyzetet, aki megállapítja a mandátum elvesztését és a helyi tanácsi hely felszabadulását.

„Más szóval, a jelöltlistát állító és tanácsi frakciót alakító párt aránylag könnyen, megerőltetés nélkül félre tudja állítani a befogadott párt képviselőit, amennyiben azok az érdekei ellen cselekszenek” – mondta a politológus.