// 2024. november 27., szerda // Virgil
ENSZ

Párizsban forró a levegő: megkezdődött a klímacsúcs

// HIRDETÉS

A francia fővárosban alig lehet közlekedni, és – amint az lenni szokott – volt némi balhé is. A terrortámadások rányomják a bélyegüket az ENSZ-konferenciára.

Rendkívüli biztonsági intézkedések közepette megkezdődött hétfőn az ENSZ 21. klímakonferenciája a Párizs környéki Le Bourget városban, amelyen a részt vevő 195 ország célja, hogy történelmi jelentőségű globális klímavédelmi egyezményt hozzon tető alá.

A nyitónapon Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár és a vendéglátó François Hollande francia államfő mellett 150 ország állam- vagy kormányfője van jelen, köztük Barack Obama amerikai, Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök, valamint Angela Merkel német kancellár. Áder János magyar és Klaus Johannis román államelnök is részt vesz a csúcstalálkozón.

 

„A világ két szörnyű fenyegetettséggel néz szembe, a terrorizmussal és a klímaváltozással” 

– mondta Manuel Pulgar-Vidal perui környezetvédelmi miniszter, a 2014-es limai klímakonferencia elnöke, mielőtt átadta az elnökséget Laurent Fabius francia külügyminiszternek.

 

A Párizstól északra található Le Bourget kisváros repülőterénél kialakított pavilonvárosban december 11-ig tart a rendezvény, amelyen 40 ezren, köztük 3 ezer újságíró vesz részt. A helyszínt mintegy 2800 rendőr és katona biztosítja.

Az államfők plenáris ülése egyperces megemlékezéssel kezdődött a november 13-i párizsi merényletek 130 áldozatára. Vasárnap több állam- és kormányfő felkereste a támadások valamelyik helyszínét (köztük Klaus Johannis román államelnök is). 

 

A december 11-ig tartó találkozó célja, hogy

 

a világ országai most először globális klímavédelmi egyezményt írjanak alá 

annak érdekében, hogy a Föld légkörének felmelegedését két Celsius-fokban maximálják az iparosodás előtti mértékhez képest. Az országok által az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett önkéntes felajánlásokkal párhuzamosan a megállapodás általános és kötelező érvényű keretet teremt a következő 20-30 évre, és a 2020-ban lejáró kiotói egyezményt váltja fel.

 

 

Aki nagyon szigorúan figyel: Áder János magyar köztársasági elnök (fotó: Koszticsák Szilárd/MTI) 

 

François Hollande francia elnök szerint a Föld jövője dől el a klímacsúcson. „A legnagyobb kihívás, hogy a versenyalapú globalizációról áttérjünk az együttműködésen alapuló globalizációra. Az Észak és Dél, az ember és a természet közötti partnerségre. Párizs ehhez nyújt kivételes alkalmat” – fogalmazott a francia elnök.

 

Párizsban egyébként szinte teljesen lebénult a közlekedés, 

a legfőbb utakat teljesen lezárták a gépkocsiforgalom előtt, a rendőrség azt kérte a párizsiaktól, hogy ha lehet, még a tömegközlekedést se használják, és inkább maradjanak otthon. A franciák jelentős része ennek a kérésnek eleget is tett.

 

Amint az már megszokott az efféle alkalmakkor, Párizs belvárosában összecsaptak a rendőrök a klímacsúcs ellen tüntetőkkel, 

több száz embert előállítottak és őrizetbe vettek, de nagyobb rendbontás nem történt. A demonstrációk központja a Place de la Republique (Köztársaság tér volt), az összecsapásokban senki nem sérült meg. A globális felmelegedéssel kapcsolatos aggodalmak mellett a tüntetők ezúttal a terrortámadások miatt bevezetett gyülekezési tilalom ellen is tiltakoztak.

 

Miután a francia hatóságok nem engedélyezték a környezetvédők által vasárnapra a francia fővárosba tervezett két nagy felvonulást,

 

a civil szervezetek két kilométeres élőláncot szerveztek az éghajlatért

a térről induló Voltaire sugárúton, valamint több ezer pár cipőt halmoztak fel a tér közepén a környezetvédők. A cipők jelképezték azokat az embereket, akik nem vonulhattak fel Párizsban. A szervezők szerint mintegy 10 ezren, a rendőrség szerint mintegy 4500-an alkották az élőláncot.

 

Minket sem hagy hidegen a globális felmelegedés, ezért megkérdeztük a kolozsvári utca népét, mit gondol róla – a videót itt tekinthetik meg.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS