Odafent már megint nem tudja senki, mi a dolga. Most épp az iskolai „nyáltesztek” beszerzését passzolgatnák
Az újfajta „nem invazív” gyorsteszteket valakinek be kéne szerezni. Csakhogy sem az oktatási, sem az egészségügyi miniszter nem akarja. Megint nem tudja a bal kéz, hogy ő a bal kéz.
Az alaphelyzet egyszerű: az eddig használt iskolai gyorstesztek nem túl hatékonyak, mivel alapvetően alig használják őket. Ez főleg amiatt van, mert a szülők nem egyeznek bele, a tesztekhez ugyanis az orrüregből vagy a garatból vett kenet szükséges, ehhez ugye egy vattavégű pálcikával be kell nyúlni az említett helyekre, ez meglehetősen kellemetlen érzés (legalábbis arra a 2 másodpercre), így sokan invazívnak tekintik az eljárást.
Ám, ha az iskolákban nem végeznek teszteket (csak nagyon keveset), a legtöbb fertőzésre csak túl későn derül fény, amikor már fertőzési gócokká alakult, vagyis elkezdett szépen terjedni.
Ennek megfelelően újfajta „nem invazív” gyorstesztek kellenének, például olyanok, amelyek nyálból is képesek kimutatni az esetleges fertőzést. Tehát köpni kell, mint az
">Albert Einstein Bizottság-számban.
Az oktatási miniszter már jó ideje mondogatja is, hogy kellenének ilyen tesztek.
Ám a mondogatással még soha semmi nem oldódott meg.
Most érkeztünk el cikkünk lényegéhez, kedves Olvasó, amelyből megint, sőt újfent kiderül, hogy olyan országban élünk, ahol a jobb kéz nemhogy azt nem tudja, mit csinál a bal, de azt sem, hogy ő maga mit csinál, és azt sem hogy ő kéz.
Mert a meghosszabbított tavaszi vakáció után, azaz május 4-étől már az újfajta teszteket kéne használni a sulikban, csakhogy Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter most kibökte, hogy az ő tárcájának nincs jogi alapja a tesztek beszerzéséhez, majd hosszasan sorolta, hogy mi mindenhez nem értenek.
Ha verseny, hát legyen verseny, gondolta Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter, aki szerint ők sem tudnak beszerezni ilyen teszteket a tanügynek, mert nekik csak a saját alárendelt intézményeik számára van joguk bármit is beszerezni. Arra a kérdésre, hogy akkor az oktatási minisztériumnak vagy a helyi önkormányzatoknak kéne-e gondoskodni a tesztekről, azt mondta, hogy bármelyiknek (csak ne nekik kelljen).
Annyit legalább haladtunk, hogy az országos gyógyszerügynökség már engedélyezte az új gyorsteszteket.
A nyáltesztek előnye az is, hogy egyszerűbb a használatuk, nem kell hozzá feltétlenül egészségügyi alkalmazott, egy tanár felügyeletével a diák elvileg magát is letesztelheti.
Ám ehhez is ugyanúgy kell majd a szülői beleegyezés.
És mondjuk az is, hogy beszerezzék a teszteket. Még szerencse, hogy meghosszabbították azt a tavaszi szünetet.
Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből
Fall Sándor
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?
Szántai János
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
