// 2024. november 25., hétfő // Katalin
Németország

Németország megtörte az olasz átkot

// HIRDETÉS

Kilencedik tétmérkőzésén sem tudott győzni a német labdarúgó-válogatott Olaszország ellen, de az első továbbjutást mégis kipipálta, miután 11-esekkel megnyerte az Európa-bajnokság harmadik negyeddöntőjét.

A bordeaux-i mérkőzés leginkább egy olasz bajnoki meccs taktikai állóháborúját idézte, mert a két edző közül Joachim Löw alkalmazkodott az ellenfélhez, és letükrözve az olasz játékrendszert, szintén 1-3-5-2-es felállásban küldte pályára a német válogatottat. Emiatt kimaradt a szlovákok elleni meccs legjobbja, Draxler, és visszakerült Höwedes, aki végre kedvenc posztján, belső védőt játszott.

A két azonos rendszer és stílus azonban kioltotta egymást, az ellenfél tizenhatosáig történő letámadással egyik csapat sem engedte kibontakozni. Az első percekben ez az olaszoknak ment jobban, de miután a németek megtalálták az áttörési pontot a jobb oldalon, ők birtokolták többet a labdát.

Az olaszok viszont azt könyvelhették el sikerként, hogy lelassították ellenfelüket, a németek a pálya széthúzásával is hiába kísérleteztek. Khedira sérülése miatt gyorsan cserélnie is kellett Löwnek, Schweinsteiger beállásával még jobban jobbra tolódott a támadások súlypontja. A 32 évesen a csapat veteránjának számító középpályás fejelt is egy gólt, ám közben ellökte De Scigliót, így Kassai nem adta meg a találatot.

Ezt leszámítva azonban csak a félidő végén lazultak fel annyira a védelmek, hogy komoly helyzet alakuljon ki: alig két percen belül Gomez fejelt fölé, Müller lőtt Buffon kezébe, majd Sturaro bombája pattant mellé.  

A második félidőben egyre nőtt a német nyomás, de Müller lövését Florenzi kisarkazta a kapu torkában. Végül egy Gomez-Hector akció találta meg a rést az oalsz védőfalon, és a balhátvéd megpattanó beadását Özil lőtte a hálóba. Három perc múlva a Gomez elöl mentő Chiellini lövésénél Buffon mentette meg az olaszokat, akik lassan éledeztek a kapott pofonból. Egyenlítésük pedig szinte a semmiből jött, a Chiellinivel csatázó Boateng kezezése miatt kaptak egy 11-est, amelyet Bonucci lőtt a bal alsóba.

Innen kezdve visszaállt az állóháború, a németek újra körbepasszolták az itáliai tizenhatost, de a hosszabbításban is csak egy komoly helyzetük volt: a csereként beállt Draxler ollózott közelről fölé. A 11-eseknél pedig sorra hibáztak a csapatok, az első tízből csak négy ment be, miközben a kapusoknak csak kettőt védtek ki. A hatodik, hetedik és nyolcadik körben viszont senki sem hibázott, végül a kilencedikben Darmian lövését kitolta Neuer, Hector pedig továbblőtte Németországot.

 

 

A német csapat világ- vagy Európa-bajnokságon először tudott egyenes kieséses párharcból továbbjutni Olaszország ellen, a korábbi négyet (1970-es vb-elődöntő, 1982-es vb-döntő, 2006-os vb-elődöntő és a 2012-es Eb-elődöntő) egyaránt elbukta, ráadásul csoportmeccseken is csak döntetlenekre futotta erejéből. Ugyanakkor a 11-es párbajok továbbra is jól mennek a németeknek: zsinórban a hatodikat nyerték meg a Csehszlovákia elleni 1976-os Eb-döntő elvesztése óta.  

Németország–Olaszország 1-1 – 11-esekkel 6-5

Stade de Bordeaux, 38 764 néző. Vezette: Kassai Viktor (magyar)

Németország: Neuer – Höwedes, Boateng, Hummels– Kimmich, Khedira (Schweinsteiger, 16.), Kroos, Özil, Hector – Müller, Gomez (Draxler, 72.).

Olaszország: Buffon – Barzagli, Bonucci, Chiellini (Zaza, 120+1.)– Florenzi (Darmian, 86.), Sturaro, Parolo, Giaccherini, De Sciglio – Pellé, Éder (Insigne, 108.).

Gólszerzők: Özil (65.), illetve Bonucci (78., 11-esből)

11-esek: Insigne (0-1), Kroos (1-1), Zaza (fölé), Müller (védte Buffon), Barzagli (1-2), Özil (kapufa), Pellé (mellé), Draxler (2-2), Bonucci (védte Neuer), Schweinsteiger (fölé), Giaccherini (2-3), Hummels (3-3), Parolo (3-4), Kimmich (4-4), De Sciglio (4-5), Boateng (5-5), Darmian (védte Neuer), Hector (6-5)

Sárgalapok: Sturaro (56.), De Sciglio (57.), Parolo (59.), Hummels (90.), Pellé (92.), Giaccherini (103.), Schweintsteiger (112.)

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen
Krónika

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen

Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS