// 2024. november 26., kedd // Virág
Harci szellemkép

Nem rohannának lelkesen harcolni egy felmérés szerint az emberek, ha támadás érné az országot

// HIRDETÉS

A többség viszont azt gondolja, hogy mások szívesen harcolnának.

A romániai polgárok jelentős része számára nem magától értetődő, hogy azonnal rohanjon megvédeni az országot, ha azt küldő támadás érné – derül ki egy, az Oroszország és Ukrajna közötti feszültség mélyülése kapcsán készült felmérésből.

Az Avangarde által készített kutatás szerint

a megkérdezettek 31 százaléka mondta azt, hogy támadás esetén harcba szállna,

míg 18 százalék kijelentette, ebben az esetben külföldre menekülne.

A relatív többség, 37 százalék azt mondta, fogalma sincs, mihez kezdene egy ilyen helyzetben, 14 százalék pedig nem akart válaszolni a kérdésre.

Igaz, általában véve többen gondolják úgy, hogy az ország lakói készek lennének harcolni külső agresszió esetén: arra a kérdésre, hogy a romániai polgárok készek-e harcolni, ha támadás érné az országot, 50 százalék mondta azt, hogy igen, 20 százalék válaszolt nemmel, és 25 százalék nem tudja megsaccolni, mihez kezdenének a honfitársai egy ilyen válsághelyzetben.

Az emberek többsége ugyanakkor befogadónak bizonyult: 61 százalék szerint az országban be kell fogadnia ukrán menekülteket egy orosz támadás esetén, 19 százalék elutasítaná a menekülteket, és ugyanennyien nem tudják, mi lenne a teendő.

Több mint 60 százalék viszont mindemellett azt gondolja, hogy

Románia sem logisztikai, sem pénzügyi szempontból nem áll készen több tízezer menekült befogadására:

17 százalék szerint az ország nagyon rossz, 45 százalék szerint „csak” rossz állapotban van ebből a szempontból, és csupán 15 százalék mondja azt, hogy Románia jól felkészült egy ilyen helyzetre.

A megkérdezettek többsége nagyon bízik a NATO-szövetségesekben: 63 százalékuk úgy gondolja, hogy Románia biztonságát növeli az amerikai és francia katonák érkezése, 12 százalék mondja azt, hogy nem növeli, míg 22 százalék bizonytalan a kérdésben.

Moszkva szerint a konfliktus egyik legfőbb forrása az, hogy Ukrajna csatlakozni akar a NATO-hoz – nos, a válaszadók 32 százaléka szerint fel is kellene venni az észak-atlanti katonai szövetségbe, de nem sokkal kevesebben – 28 százaléknyian – gondolják úgy, hogy nem. 37 százalék nem tud dönteni a kérdésben.

A felmérés során arra is rákérdeztek, az emberek szerint vannak-e orosz ügynökök, Moszkva érdekeit kiszolgáló politikusok a román pártokban.

Nos, 45 százalék szerint vannak, 10 százalék szerint nincsenek, 40 százalék pedig nem tudja, mit higgyen.

A legtöbben, 48 százaléknyian úgy gondolják, hogy az összes pártban vannak orosz ügynökök, a konkrét pártok kapcsán pedig a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kapcsán feltételeznek a legtöbben orosz befolyást: 12 százaléknyian mondják azt, hogy a szélsőséges párt Moszkva kiszolgálója. A Szociáldemokrata Párt (PSD) kapcsán 8, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kapcsán 6, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) kapcsán pedig 2 százaléknyian feltételeznek orosz befolyást.

Az RMDSZ a jelek szerint nem szerepelt az opciók között.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS