// 2024. november 25., hétfő // Katalin
Kolozsvár

Mélytengeri merülés Egyed Péterrel

// HIRDETÉS

Avagy arról (is), miként fér meg költő és filozófus egy személyben, egy olyan irodalomban, amely cseppet sem filozofikus.

Egyed Pétert hallgatni kicsit olyan, mintha az embert bevinnék egy nagy sötétlő erdőbe, bolyanganának vele a szerteágazó ösvényeken, majd magára hagynák egy tisztáson, hogy keresse meg egyedül  a kifelé vezető utat. És ez egyáltalán nem baj, mert a nagy sötétlő erdőknél köztudomásúlag nincs jobb hely arra, hogy a magányos ember csendben elmélkedjen egy sort az élet értelméről, mielőtt visszaér a harsány, zajos mindennapokba.

Vagy olyan, mint egy könyvtár: például Egyed Péter nagyszüleinek bodosi könyvtára, amelyben

irodalmi mindenevővé vált,

de a „mindenből” mégiscsak kiemelkedett Tolsztoj Háború és békéje, ami egy korabeli gyerektől csak akkor nem szokatlan, ha tudjuk, hogy első verseit nagyapja sírjánál írta.

Ha már nagyszülők: első írásait két ember látta, anyai nagyapja és apai nagyanyja, ők mondtak szak- vagy épp kevésbé avatott véleményt az opuszokról. Az első kötete már profi szerkesztő rostáján ment át, a Csiki Lászlóén, aki szigorú szemmel minden verssort külön értékelt: plusz-, mínusz- vagy kérdőjellel.

Egyed Péter az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) Álljunk meg egy szóra című beszélgetéssorozatának volt a vendége szeptember 29-én, a kolozsvári Bulgakov kávéházban. A szerzővel László Noémi beszélgetett.

Így aztán nem lett agrármérnök, pedig annak készült, de tizenegyedik osztályban belécsapott a felismerés, miszerint egyetlen dologra alkalmas, mégpedig a filozófiai stúdiumokra.

Ezzel csak az a probléma – amint azt László Noémi, a beszélgetőtárs felveti –, hogy a magyar irodalmi környezet és hagyomány nem biztos, hogy kedvez egy olyan tollforgatónak, aki egy személyben poéta és filozófus is.

Ez igaz, mert

a magyar költészet zsigerileg nem filozofikus

– mondja Egyed, bár Csokonai költészetében például nagyon is felfedezhető a filozofáló vonal, jobbára német minták hatására. Mindez nem csoda, ha figyelembe vesszük, hogy az is vita tárgya, lehet-e egyáltalán magyar filozófiáról beszélni, Köteles Sámuel ide, Böhm Károly oda.

Ha magyar filozófia nincs is (vagy nemigen, vagy igen), diskurzusok vannak dögivel, a nehezen meghatározható poszt- és posztposztmodern korában „ki sem esünk a diskurzusokból”, irodalmi kánonból is van vagy hat (szerintünk több), és „ahány szekértábor, annyi zseni”, márpedig ennyi zseni nem lehet egy ekkora irodalomban, mint a miénk. A mai (szabad)vers pedig gyakran „egyszerű észrevételek szösszenete”, amelynek művelői megfeledkeznek arról, hogy a poézis lényegi kapcsolatban áll a dalformával, illetve hogy a költészet mesterség, amely tanulható.

És miközben Egyed Péter arról beszél, hogy

nemzedékéből szinte egyedül maradt

(a nagy többség elvándorolt már, vagy külhonokba, vagy a másvilágra), közvetett módon el is hárítja magától ezt az alkotói magányérzetet. Elmeséli, hogy a Kurszk atom-tengeralattjáró tragédiájából ihletődött 23 buborék – A Kurszk balladája című verseskötetét a neves költőnő, Maja Ceszárszkaja fordította oroszra.

A moszkvai bemutatón aztán odajött hozzá az egyik halott tengerész özvegye, és átadott neki egy, a Kurszkot ábrázoló ikont. Arra a kérdésre, hogyan jutott a tengerészfeleségek tudomására ez a könyvbemutató (főként, hogy az orosz hatóságok igyekeznek azóta is hallgatni a tragédiáról), lehalkított hangon azt válaszolta: itt most erről nem beszélhetünk, de nekünk is megvan a titkosszolgálatunk.

Hát ennyire nincs egyedül a költő, akkor sem, ha filozófus.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS