// 2024. november 28., csütörtök // Stefánia
Halasztáspártiak

Megtörténhet, hogy csak jövőre tartják meg a parlamenti választásokat

// HIRDETÉS

Már meg is van az erről szóló törvénytervezet.

Ha már az alkotmánybíróság kedden úgy döntött, hogy nem csupán a kormánynak áll jogában kiírni a parlamenti választások időpontját – ahogy az az elmúlt 30 évben történt –, hanem a parlamentnek is, egyáltalán nem meglepő módon a törvényhozás él is a lehetőséggel: Adrian Dohotaru független képviselő már be is nyújtotta a szenátusban azt a törvénytervezetet, amely értelmében a kormány által december 6-ára kitűzött parlamenti választást jövő év március 14-ére halasztanák.

A bukaresti kormánypárti média szerint a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) listáján parlamentbe jutott, baloldali nézeteket valló Dohotaru a Szociáldemokrata párt (PSD) vonzáskörébe került, és a tervezet valójában nem az ő ötlete volt, hanem a PSD-é, ő pedig csak stróman.

A PSD azért nem vállalta fel, hogy közvetlenül nyújtsa azt be, hogy ne közvetlenül őt érjék az esetleges bírálatok.

Persze a lóláb kilóg, Marcel Ciolacu pártelnök ugyanis csütörtökön este arról beszélt: ha lesz ilyen törvénytervezet, a PSD támogatni fogja.

Indoklásként azt hozta fel, hogy a kormány a járványhelyzetet figyelmen kívül hagyva veszélybe sodorja az embereket, csak azért, hogy minél hamarabb túleshessen a számára jó eredménnyel kecsegtető megmérettetésen.

Vasile Dîncu, a PSD országos választmányának elnöke pénteken megerősítette, hogy az egészségügyi helyzetre való tekintettel pártja támogatja a halasztást.

Az alkotmány értelmében a parlament mandátuma három hónappal hosszabbítható meg, ezt a mostani tervezet betartja.

A PSD nem véletlenül szeretné halasztani a választásokat: a közvélemény-kutatások a most még kisebbségben kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) toronymagas előnyét mutatják, a kormány ezért is szeretné minél hamarabb megtartani a választást, hogy többségbe kerüljön a parlamentben.

(Igaz, a vasárnapi önkormányzati választás eredménye azt mutatja, hogy az olló nem olyan széles a két párt között: a PNL a voksok 33, a PSD 31 százalékát kapta).

A szociáldemokraták a négy évvel ezelőtti választások nyomán a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkeznek, és alkalmi szövetségekkel a többséget is képesek biztosítani a maguk számára, ezzel pedig meg tudják keseríteni a kormány életét, hiszen minden kormánykezdeményezést megtorpedózhatnak a parlamentben, miközben a saját ötleteiket keresztülvihetik a törvényhozáson.

Ráadásul ha a PNL számára a minél korábbi választási időpont lenne az ideális, a PSD számára éppen ennek az ellenkezője. Abban reménykedik ugyanis, hogy a járványhelyzet, illetve az ország rosszabbodó gazdasági helyzete megtörik a kormány népszerűségét, és ha nem idén december elején, csak jövő márciusban kell választani, addigra megfordul a népszerűségi trend, és ismét ő kerülhet ki győztesen a parlamenti megmérettetésből.

Szóval ezerrel zajlik a taktikázás, és jelen állás szerint még mindig nem lefutott a meccs a két nagy rivális között.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

A nyugdíjazási határozat kiállításával megszűnik a köztisztviselők munkaviszonya – döntött a legfelsőbb bíróság
Krónika

A nyugdíjazási határozat kiállításával megszűnik a köztisztviselők munkaviszonya – döntött a legfelsőbb bíróság

A legfelsőbb bíróság döntése értelmében egy köztisztviselő nyugdíjazásáról kiállított határozat a munkaviszony megszűnését jelenti akkor is, ha az illető köztisztviselő kérelmezte a nyugdíj kifizetésének felfüggesztését.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről
Székelyhon

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről

Egy személyautó és egy autóbusz ütközött frontálisan szerda reggel Szentegyháza Csíkszereda felőli kijáratánál. A reggeli órákban ráadásul köd is nehezíti a baleset miatt lassan haladó forgalmat.

Kelemen Hunor a Krónikának: beláthatatlan következményekkel járna a magyarokra Georgescu végső győzelme
Krónika

Kelemen Hunor a Krónikának: beláthatatlan következményekkel járna a magyarokra Georgescu végső győzelme

Nagyon erős mainstream ellenes szavazás történt az államfőválasztás első fordulójában, az emberek büntetni akarták a román kormánypártokat – állapította meg a Krónikának Kelemen Hunor, az RMDSZ államfőjelöltje.

Jogerősen pert veszített a Hargita megyei tanács
Székelyhon

Jogerősen pert veszített a Hargita megyei tanács

A Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék helybenhagyta a Bukaresti Ítélőtábla döntését, elutasítva a Hargita megyei önkormányzat fellebbezését, hogy érvénytelenítsék a korondi hulladékátrakó építőjének követeléseit. Így a megyei tanácsnak fizetnie kell.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS