Meghalt Ion Iliescu – hírek kedden

95 éves korában kedden elhunyt Ion Iliescu, Románia első rendszerváltás utáni elnöke – idézi a Digi24 hírtelevízió a kormány hivatalos közleményét.

A volt államfő közel két hónapja kórházban feküdt. Június 9-én szállították a bukaresti Prof. Dr. Agrippa Ionescu kórházba, ahol a vizsgálatok során kiderült, hogy tüdőrákban szenved.

Ion Iliescu 1930-ban született a Călărași megyei Oltenițán. Az 1950-es években belépett Román Kommunista Pártba, ahol ifjúsági miniszteri posztig emelkedett a karrierje. Később Ceaușescu hatalmi féltékenységből eltávolította Iliescut a központi vezetésből, előbb a Temes megyei tanács alelnöke, majd az 1970-es évek végéig a Iași megyei tanács elnöke volt. Ezután az országos vízügyi hatóság elnökeként, majd az 1980-as évek közepétől a forradalomig a Műszaki Könyvkiadó igazgatójaként dolgozott.

A Ceaușescu-rezsim 1989. decemberi bukása után Ion Iliescu lett a Nemzeti Megmentési Front (FSN) elnöke, majd Románia első államfője. Később még kétszer nyerte meg az elnökválasztást.

Iliescunak nagy szerepe volt abban, ahogyan az 1990. márciusi, marosvásárhelyi etnikai konfliktus kirobbant és lezajlott, és ő hívta 1990 júniusában Bukarestbe a Zsil-völgyi bányászokat, hogy „rendet teremtsenek” az Egyetem-téren tüntető főleg kommunistaellenes egyetemisták és értelmiségiek körében.

Iliescu 2004-től bukaresti szenátorként folytatta pályafutását, majd az időközben Szociáldemokrata Párttá (PSD) alakult szociáldemokraták tiszteletbeli elnöke volt.

Az 1990. június bányászjárás ügyében indult, igen súlyos vádakat – népirtás, háborús propaganda stb. – felsorakoztató bűnvádi eljárásban és perben Iliescu ellen is vizsgálat indult, de 2009-ben megszüntették ellene az eljárást. 2017-ben ismét vádat emeltek ellene, de az ügyet 2020-ban a bíróság visszaküldte az ügyészségnek, hogy újrakezdje a vizsgálatot.

Iliescu ellen az 1989-es forradalom ügyében is pert indítottak 2019-ben, de ebben az ügyben is sorozatos halasztások és bírósági hatáskör-elutasítások váltják egymást. Az ügy most is folyamatban van.

Ion Iliescu pályafutásáról bővebben ebben az írásunkban olvashat.

„Jó étvágyat a Szatmár Megyei Sürgősségi Kórház vezetőségének!” – írta a közösségi médiában Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter, aki két, valóban gusztustalanul kinéző ételeket ábrázoló fotót is mellékelt bejegyzéséhez.

A miniszter arra célzott, hogy a kórházban silány minőségű ételt adnak a betegeknek. „Az vagy, amit a pácienseidnek felszolgálsz” – írta Rogobete, aki szerint a kórház vezetése jobban tenné, ha nem kezdenek magyarázkodni, hogy „nem lehet”, mert sok más helyen bizony lehet megfelelő ételt biztosítani a kórházi ápoltaknak.

Rogobete arról is írt, hogy a fotókat az egészségügyi minisztérium nemrég erre a célra létrehozott online bejelentő felületére töltötték fel.

A szatmárnémeti megyei kórház kedden reagált a miniszter vádjaira és tagadja, hogy náluk ilyen ételeket adnának a betegeknek. A miniszter által közzétett fotók „nem tükrözik a kórházbeli valóságot” – írják.

Hangsúlyozzák, hogy a kórházi konyhán használt alapanyagokat gondosan ellenőrzik, gombát pedig egyáltalán nem adnak a betegeknek (a Rogobete által közzétett egyik fotón gomba is látható az ételben).

A megmutatott ételek nem a szatmárnémeti kórház konyhájáról származnak – szögezik le. Az ügyben egyébként intézkedett Szatmár megye prefektusa is, ellenőröket küldött a helyszínre, akik megállapították, hogy a fotókon szereplő ételek valóban nem a kórházban készültek. Ezzel párhuzamosan a megyei közegészségügyi hivatal is ellenőrzést végzett, ami ugyanilyen eredménnyel zárult: a fotón szereplő ételt nem a kórház konyhájában készítették, ilyen fogás (rizses disznóhús gombával) nem is szerepel a jóváhagyott ételek listáján, ráadásul a kórház nem is hasnzál olyan ételes dobozt, ami a képen látható.

„Azonnal sürgős ellenőrzést rendeltem el és örülök, hogy a vádak nem igazak. Az ilyen akciók lerombolhatják egy olyan intézmény jó megítélését, amiért a teljes megyei adminisztráció dolgozik” – mondta Szatmár megye prefektusa, Altfatter Tamás.

A kórház az ételeikről készült fotókat is mellékelt, ide kattintva lehet megnézni.

Egy brassói tömbház egyik lakója gondolt egyet és úgy döntött, hogy minek neki szakember, egyedül is ki tudja cserélni a gázkazánt a lakásában.

A derék polgár a múlt héten fel is szerelte az új hőközpontot, csakhogy utána a Grivița-utcai tömbház lakói azzal szembesültek, hogy nincs gáz. Értesítették a gázszolgáltatót, a kiérkező szerelő pedig ahhoz a lakáshoz irányították, ahol a probléma forrását gyanították. A szerelő aztán szétnézett a helyszínen, kiállított egy jegyzőkönyvet, majd távozása előtt a teljes tömbház fő gázcsapját lezárta. Szemtanúk szerint a szerelő távoztában azt mondta, huszonöt évnyi gázszerelés alatt nem látott olyasmit, amit tapasztalt.

Aztán a gányolással gyanúsított „ezermester” kihívott egy gázszereléssel foglalkozó magáncéget, annak a munkatársai pedig elkezdték ellenőrizni a lakások gázóráit. Megütközve látták, hogy a gázórákból víz folyik.

Az önjelölt szerelő szomszédai szerint a férfi a hőközpont cserélje közben benézte a csövek sorrendjét és a vízcsövet rákötötte a kazán gázellátási csatlakozójára, emiatt a gázvezetékbe víz került és eláztatta a gázórákat.

Az érintett tömbháznak most mind az öt lépcsőházában ellenőrzik a gázvezetékeket, alkatrészeket és gázórákat cserélnek, a gázszolgáltató vállalat pedig csak akkor kapcsolja vissza a gázt, ha meggyőződtek, hogy a teljes rendszer biztonságos. Addig a lakók meleg víz és gázzal főzési lehetőség nélkül maradnak.

A román államnak meg kell győződnie, hogy az erdélyi gazdálkodókat nem éri kár, a Napolact.termékek pedig továbbra is romániai tejből készülnek – jelentette ki Remus Lăpușan, a PSD Kolozs megyei parlamenti képviselője.

A politikus annak kapcsán fejtette ki álláspontját, hogy a napokban megjelent híradások szerint a magyarországi Bonafarm csoport megvásárolja a holland FrieslandCampina társaságtól annak kolozsvári és marosvásárhelyi tejgyárát és a Napolact márkanevet. A tranzakciót – ami a tervek szerint az év végéig megtörténne – a romániai Versenytanácsnak is jóvá kell hagynia. Az ügylet keretében a Magyarország egyik leggazdagabb üzletembere, Csányi Sándor érdekeltségégébe tartozó Bonafarm Group megvásárolná a holland multinacionális cégtől annak romániai leányvállalatát, a Friesland Romaniát.

A kolozsvári és a marosvásárhelyi tejfeldolgozó gyárak összesen 400 alkalmazottal működnek, és naponta mintegy 30 ezer liter tejet dolgoznak fel, amit több mint 1100 térségbeli gazdától gyűjtenek be.

A PSD-képviselő arra figyelmeztet, hogy a tranzakció jóváhagyása előtt a román államnak biztosítékokat kell kapnia a magyar csoporttól, hogy nem változtat beszerzési politikáján, és nem kezd a romániai termelők rovására nyersanyagot (tejet) hozni más országokból, köztük Magyarországról.

Minden cégnek jogában áll optimizálni a kiadásait, a piac szabad, ámde a román döntéshozóknak kötelességük megvédeni a hazai termelők érdekeit, hogy megtarthassák eddigi tejértékesítési lehetőségeiket – szögezte le Remus Lăpușan.

„Nem ellenzem a külföldi befektetőket, de amikor átveszel egy helyi gyökerű márkanevet, akkor vállalnod kell, hogy továbbra is együttműködsz a romániai termelőkkel, akik hozzájárultak, hogy az a márkanév híres legyen. Erdély nem csak a termékcímkén létezik, hanem a földet megdolgozó, az állatokat kemény munkával felnevelő embereket is jelenti”

– fogalmazott a PSD-képviselő.