Medve közelített meg egy sátorozó családot, a kutya riasztotta el a nagyvadat – hírmix

Komolyabb incidens nélkül ért véget egy ijesztő eset a Brassó megyei Mălăieşti-völgyben, ahol egy sátorozó kétgyermekes családot közelített meg szombat éjszaka egy medve, amelyet az élelmiszerek illata vonzott a helyszínre.

A vadállat közvetlenül a hátizsákban tárolt élelmiszerek felé indult, de a család szerencséjére a velük lévő kutya azonnal ugatni kezdett, ezzel sikerült elijesztenie a bundást, mielőtt az vészesen közel jutott volna a sátorhoz.

A riasztást követően a rozsnyói hegyimentő egység tagjai azonnal a helyszínre siettek és biztonságba helyezték a családot, elkísérve őket a közeli Mălăieşti menedékházhoz, ahol biztonságban tölthették az éjszakát.

A brassói hegyimentők közleménye szerint a család egyik tagja sem sérült meg, az állat nem tanúsított agresszivitást, és kizárólag az étel érdekelte. A hegyimentők felhívták a figyelmet arra is, hogy a sátorozók ne tároljanak élelmiszert a sátorban, mert az könnyen odavonzhatja a vadállatokat, különösen a medvéket.

Az Eurostat adata szerint Romániát hagyta el a legtöbb lakos az elmúlt 20 évben az EU tagállamai közül, így az sem meglepő, hogy a más uniós tagállamokban külföldiként élő uniós polgárok legnagyobb csoportját a román állampolgárok teszik ki. A rangsorban a második helyen az olaszok találhatók, a harmadik helyet a lengyelek tudhatják magukénak.

A román sajtóban nemrég felkapott és széles körben idézett egy adatot, miszerint 2023-ban 324 000 főt tett ki a hazatérő román állampolgárok száma. Dumitru Sandu szociológus azonban arra figyelmeztet: ez a szám nemcsak félrevezető, hanem a valós jelenséget is elfedi, hisz sokan csak átmenetileg jönnek vissza.

A 324 000-es szám az Országos Statisztikai Intézet (INS) TEMPO online adatbázisából származik, ám a szakértő szerint ezt érdemes fenntartásokkal kezelni.

– írja Sandu a Contributors.ro-n megjelent elemzésében.

A Bukaresti Egyetem oktatója ugyanakkor megjegyzi, hogy ezzel szemben a Eurostat országonként és állampolgárság szerint közli a visszatérők számát. Eszerint 2023-ban 218 000 román állampolgár tért haza, ami 28 000 fővel több, mint a 2022-es 190 000-es szám.

A hazatérők számának növekedés kétségkívül tehát valós, kérdés, hogy mit jelez. A kérdés, amelyet Sandu felvet: ez egy valós tendencia, vagy csupán a világjárványt követő ideiglenes társadalmi mozgás? A válasza az, hogy valószínűleg egy valós folyamat van kibontakozóban, amit több tényező befolyásol.

A leggyakoribb ok: az életkor és a nyugdíjba vonulás. Sok külföldön dolgozó román dönt a hazatérés mellett, amikor eléri a nyugdíjkorhatárt. Továbbá a külföldön megkeresett pénz otthon többet ér, mivel az élet költségei alacsonyabbak a származási országban. Ezen túl pedig ösztönzi a visszatérést a hazautalt pénzből indított vállalkozások, lakásvásárlások, valamint az is, hogy a célországokban is nehezebbé válik a munkavállalás.

A 2019–2023 közötti időszakban a román migráció fő célállomásai Németország, Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Belgium, Ausztria, Hollandia és Dánia voltak. Dumitru Sandu „migrációs nyolcszögként” hivatkozik ezekre az országokra, amelyek vonatkozásában a trendek is átalakulóban vannak – egyre többen mennek Németországba, míg Ausztria vonzereje is nő a románok körében, megelőzve Franciaország is.

Bár a számok abszolút értékben növekednek, a visszatérők aránya még mindig alacsony Romániában. A 2022-es adatok szerint ez az arány a lakosság kevesebb mint 8 százalékát érinti, miközben az EU-s átlag 10 százalék. Ez az arány Olaszországgal, Magyarországgal és az egykori Kelet-Németország régióival mutat hasonlóságot.

A remigráció – vagyis a hazatértek újbóli kivándorlása – ezért komoly problémát jelent.

– figyelmeztet Sandu.

A szociológus szerint a romániai migrációs politika – és különösen a visszatérők támogatása – csak akkor lehet hatékony, ha világos, részletes és pontos statisztikai adatok állnak rendelkezésre, amelyek árnyaltan közelítenek a különféle migrációs típusok vizsgálatához. Ehhez az INS-nek is meg kellene különböztetnie a román állampolgárságú hazatérőket a külföldi állampolgároktól. Enélkül lehetetlen megérteni a román társadalom demográfiai szerkezetének változását.

Az elemzés végkövetkeztetése, hogy a hazatérő román állampolgárok számának növekedése valószínűleg egy kezdődő, de még instabil tendencia, amelyet csak akkor lehet tartóssá tenni, ha az ország képes versenyképes életkörülményeket biztosítani különösen azok számára, akik már megismerték a nyugat-európai létformát. A visszatérők számának növekedése önmagában nem cél. Akkor válik értékessé, ha sikerül itthon tartani őket.

Mintegy 108 ezer végzős diákot várnak az érettségi kedden kezdődő írásbeli vizsgáira, amelyeket június 10–16. között szerveznek meg az ország 447 vizsgaközpontjában. Az oktatási minisztérium közleménye szerint az idei nyári érettségin hozzávetőlegesen 108 ezer tanuló vesz részt. Közülük több mint 94.400-an ebben az évben, 13.800-an a korábbi években fejezték be a középiskolai tanulmányaikat.

Az írásbeli vizsgák minden nap 9 órakor kezdődnek, a termekbe fél 9-től lehet bejutni érvényes személyazonosító okmánnyal. A vizsga időtartama a feladatlapok kiosztásától számított három óra. A feladatok megoldásához az érettségizők csak kékkel író tollat vagy golyóstollat, az ábrákhoz és rajzokhoz pedig csak ceruzát használhatnak. A feladatokat megoldani kizárólag a teremben szétosztott lapokon lehet.

A vizsgatermekbe tilos bevinni iskolatáskát, hátizsákot, táskát, pénztárcát, és nem megengedett a kézikönyvek, szótárak, jegyzetek, könyvek, vázlatok, példatárak, valamint mobiltelefonok és elektronikus számítástechnikai vagy kommunikációs eszközök használata.

Az érettségizők nem kommunikálhatnak egymással és külső személyekkel, illetve nem adhatnak át egymásnak lapokat, vázlatokat, jegyzeteket vagy egyéb, a feladatok megoldásához felhasználható anyagokat. Az előírásokat megsértő diákokat kizárják a vizsgáról, és nem iratkozhatnak fel a következő két érettségi vizsgaidőszakra.

Akárcsak az előző években a vizsgafolyamatot térfigyelő kamerák rögzítik.

Azok az iskolák, amelyek vizsgahelyszínként szolgálnak, az érettségi írásbeli vizsgáinak napjain aszinkron online oktatásra térhetnek át – emlékeztetett az oktatási minisztérium.

Az oklevél megszerzéséhez az érettségizőknek három feltételnek kell együttesen eleget tenniük: részt vettek a nyelvi és digitális készségeik felmérésén, illetve az összes írásbeli vizsgán; az írásbeli vizsgák mindegyikén legkevesebb 5-ös osztályzatot kaptak; az írásbeli dolgozataik osztályzatainak átlaga legkevesebb 6-os.

Az oktatási minisztérium azt is közölte, hogy az írásbeli vizsgák során felmerülő esetleges rendellenességeket a 0800801100-as telefonszámon lehet majd jelenteni. Ez ingyenesen hívható a vizsganapokon 8 és 16 óra között, június 13-án, pénteken 8 és 14 óra között.

A dolgozatok javítása digitálisan történik. A tételeket és a javítókulcsot az írásbeli vizsgák napján 15 óráig közzéteszik a subiecte.edu.ro honlapon.