// 2024. november 25., hétfő // Katalin
Románia

Magyarország nagyon jóban van a szomszédaival

// HIRDETÉS

Ezt Szijjártó Péter külügyminiszter mondta. Persze nem mindegyikkel egyforma mértékben.

Bár van olyan ország, amellyel rosszabbak a kapcsolatok, mint korábban, másokkal viszont jobbak, így összességében még sosem volt olyan kiegyensúlyozott és jó a kapcsolatrendszer a szomszédos országokkal, mint most – mondta Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságában tartott éves meghallgatásán, kedden.

A tárcavezető kiemelte: a nemzetpolitika céljaként azt kell kitűzni, hogy helyben erősítsék meg a magyar nemzeti közösségeket a Kárpát-medencében, abban segítsék őket, hogy a lakóhelyükön legyenek sikeresek, erősödjenek folyamatosan. Ehhez gazdasági, politikai intézkedésekre van szükség, valamint olyan lépésekre, amelyek az összeköttetést segítik a magyar közösségek és az anyaország között – magyarázta.

Szijjártó szerint a magyar közösségek szempontjából is

„jobb, ha jóban van két ország, mint ha nem”,

így ezt tartják szem előtt a külpolitika alakításakor.

A külügyminiszter szerint a gazdasági lépések célja a határon túli magyar vállalkozók és cégek támogatása, de az ezt szolgáló programokat is csak úgy lehet végrehajtani, ha jó a kormányközi kapcsolat.

Az összeköttetéseket illetően a tárcavezető közölte: új határátkelőhelyeket kell létesíteni, és ehhez is jó kétoldalú kapcsolatok kellenek. Jelenleg 103 határátkelő van a magyar határon, és 2010 óta 20 új átkelőt nyitottak – mondta. Kitért rá, hogy a román határon tíz újabb átkelőt lehetne használni, de Románia ezt a schengeni tagságához köti, és nem sikerül előrelépést elérni az ügyben. 2020-ig összesen 27 átkelőt szeretnének még létesíteni.

Szijjártó Péter hangsúlyozta:

pragmatikus politikára van szükség a szomszédos országokkal kapcsolatban.

A jó kapcsolat egy országgal nem jelenti azt, hogy minden rendben van, de törekedni kell arra, hogy minél több nyitott kérdést lezárjanak – vélekedett.

A külügyminiszter az erdélyi magyarsággal kapcsolatban elmondta: jó együttműködésre törekednek Romániával, az ország a második legnagyobb exportpiacunk, sok uniós kérdésben azonos állásponton vagyunk, de a magyar kormánynak, Magyarországnak elfogadhatatlan, hogy korrupcióellenes fellépésre hivatkozva a román hatóságok szisztematikusan zaklatják a magyar nemzetiségű tisztségviselőket, embereket. A zászló- és szimbólumhasználat ügye vagy a restitúció olyan ügyek, amelyeket

folyamatosan napirenden kell tartani, de várhatóan nem lesz előrelépés,

mert a közeljövőben választás lesz az országban – mondta.

A tárcavezető Szlovákiáról kifejtette: minden idők legjobb politikai együttműködése alakult ki a két ország között, ami jó alap az előrelépésre a nyitott ügyekben. Kedvező fejlemény, hogy a szlovák oktatási törvény módosításaival elhárult a közvetlen veszély, hogy magyar kis iskolákat kelljen bezárni, de még előrelépésre van szükség.

A külügyminiszter Szerbiával kapcsolatban kijelentette: minden idők legjobb kapcsolatai fűződnek jelenleg Szerbiához, és fontos az ország európai integrációjának támogatása.

Kárpátaljáról elmondta: folyamatosan szorgalmazzák a magyar többségű választókerület, járás és tankerület kialakítását, és az ukrán államfő november végi látogatása alkalmával szó lesz ezekről a kérdésekről is.

Horvátországot illetően emlékeztetett: nemrégiben új kormány alakult az országban, és az új külügyminiszter első hivatalos külföldi útja Budapestre vezet a napokban, ami jó jele annak, hogy újra normális együttműködés alakulhat ki a két ország között.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen
Krónika

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen

Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS