// 2025. július 28., hétfő // Szabolcs

Ma még az átlagosnál is jobban összetartozunk

// HIRDETÉS

Most nem mennénk bele a vitába, hogy ünnep vagy gyásznap. Viszont tény, hogy a trianoni diktátum aláírásának évfordulója immár négy éve hivatalosan a nemzeti összetartozás napja. Amelyen Erdély-, Partium- és Kárpát-medence szerte ünnepi megemlékező rendezvényeket szerveznek. Az összetartozásról.

Erdély-szerte szerveznek szerdán megemlékezéseket az idén már negyedik alkalommal megtartott nemzeti összetartozás napján. Mint ismeretes, a magyar Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. Az erről szóló törvényben az Országgyűlés rögzítette, hogy kötelességének tekinti arra inteni a jelenlegi és a jövendő nemzedékeket, hogy a trianoni békeszerződés okozta nemzeti tragédiára mindörökké emlékezve, a más nemzeteknek okozott sérelmeket is számon tartva, s ezekből okulva, az elmúlt kilencven esztendő küzdelmeiben az összefogás példáiból, a nemzeti megújulás eredményeiből erőt merítve, a nemzeti összetartozás erősítésén munkálkodjanak.

Hol lehet fejet hajtani, koszorúzni?

Az önkormányzatok, magyar civil szervezetek és politikai pártok több településen tartanak megemlékezéseket, hogy a kifejezzék: a trianoni békediktátum által más országok fennhatósága alá sorolt magyarok is részei az egységes magyar nemzetnek.
Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szervezésében rendeznek megemlékezést 17 órától a Bolyai téri unitárius templom udvarán, amelyen – a történelmi egyházak képviselői mellett – részt vesz Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke és Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja. A verses, zenés program Koltai Gábor Trianon című filmjének vetítésével zárul.
Sepsiszentgyörgyön 16 órától a városi önkormányzat és Magyarország Kulturális Központja a Turul téren szervez megemlékezést a nemzeti összetartozás napja alkalmából, fél hattól pedig a Magyar Polgári Párt (MPP) hagyományos trianoni megemlékezésére kerül sor az Erzsébet parkban, amelyre a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és EMNP helyi képviselőit is meghívták. Az esemény fő szónoka Gazda József nyugalmazott tanár, aki a fél hatkor megszólaló harangokat követően tart rövid előadást.
Székelyudvarhelyen 16:30-tól a Millenniumi emlékoszlopnál rendeznek szabadtéri megemlékezést.
Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházának udvarán szervezik meg 17 órától a Partiumi Magyar Művelődési Céh és az EMNT közös megemlékezését.

Temesváron az RMDSZ Temes megyei szervezete és a történelmi egyházak 18 órától rendeznek koszorúzást a Mária-téren, majd a – harangjátékot követően – a református templomban kerül sor megemlékezésre a nemzeti összetartozás napja alkalmából, amelyen Magdó János kolozsvári magyar főkonzul és Füzes Oszkár, a Külügyminisztérium főosztályvezetője, volt bukaresti nagykövet is részt vesz.  
A bukarestiek mellett sem megy el a mai nap esemény nélkül,  a Balassi Intézet bukaresti kulturális központja 19 órakor Stefano Bottoni történész Magyarország Trianon után című előadásával folytatja a közös román–magyar történelem bemutatását célzó előadássorozatát.

Egy kis történelem

Az 1919-20-as párizsi békekonferencián – amelyen a győztes nagyhatalmak Európa új rendjéről döntöttek – a béke feltételeit a magyarok részvétele nélkül határozták meg. Apponyi Albert, a magyar küldöttség vezetője csak 1920. január 16-án fejthette ki a magyar álláspontot, dokumentumok és térképek segítségével mutatva be a népességföldrajzi helyzetet, történelmi és jogi érveket is hangoztatva – teljesen hatástalanul. A békefeltételeket 1920 májusában adták át a magyar delegációnak, amely ezeket elolvasva lemondott. A szerződést ezután Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és megbízott 1920. június 4-én látta el kézjegyével a versailles-i Nagy Trianon kastélyban, a tiltakozás gesztusaként Benárd állva. Az aláírás percében Magyarországon megkondultak a harangok, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek.
A 14 részből, 364 cikkből és több függelékből álló szerződés első része a Nemzetek Szövetségének (Népszövetség) Egyezségokmányát tartalmazta, amely minden békeegyezményben helyet kapott. A békediktátum kimondta az ország függetlenségét, meghatározta határait, és megtiltotta, hogy a Népszövetség engedélye nélkül bárkivel államszövetségre lépjen. A magyar haderő létszámát 35 ezer főben maximálták, megtiltották az általános hadkötelezettséget és a nehézfegyverzet tartását, korlátozták a fegyvergyártást. Az országnak 1921. május 1-jétől 30 éven át jóvátételt kellett fizetnie az általa okozott háborús károkért (ennek összegét később határozták meg), zálogul lekötötték az állam minden vagyonát és bevételét. A nemzetközi kereskedelemben Magyarországnak meg kellett adnia a győztes hatalmak számára a legnagyobb kedvezményt. A békeszerződés betartását nemzetközi katonai ellenőrző bizottság felügyelte.
A szerződés kimondta, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. A Felvidék, a Kisalföld északi fele és a Kárpátalja Csehszlovákiához, Erdély, az Alföld keleti pereme és Kelet-Bánát Romániához, Horvátország, Bácska, Nyugat-Bánát, Zala megye nyugati pereme, a Muraköz és a baranyai háromszög a Szerb–Horvát–Szlovén királysághoz, Nyugat-Magyarország egy sávja Ausztriához került, Lengyelország pedig északon Szepes és Árva megyéből kapott területeket. Végeredményben a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát. A trianoni szerződés az etnikai állapotokat, az 1910-es népszámlálási adatokat sem vette figyelembe, így mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra, fele összefüggő tömbben a határok mentén. A békeszerződés a kisebbségek jogaira vonatkozóan is tartalmazott előírásokat: ezek szerint az ország lakosait egyenlő jogok illetik meg nemzetiségi, faji, vallási hovatartozásuktól függetlenül, a törvény előtt egyenlő bánásmódban kell részesíteni őket és biztosítani kulturális, vallási életük zavartalanságát.
A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta, s 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a békeszerződést. Az 1921. december 14-16-ai népszavazás nyomán Sopron és környéke az ország része maradt, északon pedig Somoskő és környéke (kivéve a somoskőújfalui várat) 1923-ban tért vissza.
A trianoni döntés sokkolta a magyar társadalmat, a két világháború közötti években az ország meghatározó külpolitikai célja lett Trianon revíziója. Magyarország az 1938-as első bécsi döntéssel visszakapta Szlovákia csaknem kizárólag magyarok lakta déli részét, 1939-ben Kárpátalját, 1940-ben a második bécsi döntés révén Észak-Erdélyt és a Székelyföldet, Jugoszlávia 1941-es német megszállása után visszakerült a Délvidék is. A területgyarapodások nyomán Magyarország Trianonban megállapított területe csaknem kétszeresére nőtt, a Kárpát-medencében élő magyarság túlnyomó része ismét a határok közé került, ám ennek ára a háborúban való részvétel volt a náci Németország oldalán.
A második világháború után, 1947. február 10-én aláírt újabb párizsi béke lényegében a trianoni határokat állította vissza, semmisnek nyilvánítva a két világháború közötti területi változásokat, sőt Csehszlovákia megkapott még három, Pozsony környéki falut a Duna jobb partján.

Forrás: MTI

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ismét embert ölt a medve! Nem! Egy kretén miatt legyilkoltak egy háromgyermekes macianyut!

Szántai János

Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.

Elmarad a rendszerváltás – huszadik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”

// HIRDETÉS
Nagyítás

Isteni szférába emelte a technót Padre Guilherme, a DJ pap Kolozsváron

Sólyom István

A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.

Miért maradt ki Gheorghe Funar a versből? – interjú Korpa Tamás költővel

Varga László Edgár

A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Veszett aranysakál harapott meg egy nőt a saját kertjében – hírek szerdán
Főtér

Veszett aranysakál harapott meg egy nőt a saját kertjében – hírek szerdán

Kormányt buktatna szeptemberben az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség. Újabb nyúlfarknyival bővülhet az észak-erdélyi autópálya.

„Hiába futsz el, barátom, a végén visszajössz” – Orbán Viktor válaszolt a közönség kérdéseire a Tusványoson
Krónika

„Hiába futsz el, barátom, a végén visszajössz” – Orbán Viktor válaszolt a közönség kérdéseire a Tusványoson

Orbán Viktor miniszterelnök a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem hagyományos előadása után idén is maradt a színpadon, hogy válaszoljon a közönség több esetben igencsak személyes jellegű kérdéseire.

Értelmiség: hülye nép! Kormány: adjunk kevesebb kultúrát!
Főtér

Értelmiség: hülye nép! Kormány: adjunk kevesebb kultúrát!

Bezzegrománia bajban van. A lufi kipukkant, ráadásul az ország szinte beleesett a választási nackógödörbe. Az elit szerint a nép a hibás. És akkor most a kormány belerúg a kultúrába. Ki érti ezt?

Rúzsa Magdi is ott volt az FK Csíkszereda péntek esti mérkőzésén
Székelyhon

Rúzsa Magdi is ott volt az FK Csíkszereda péntek esti mérkőzésén

Nem hétköznapi „szurkoló” tűnt fel az FK Csíkszereda stadionjának lelátóján.

Ördögöt próbált űzni a lányából egy erdélyi nő: ő pszichiátriára, a lány a gyermekvédőkhöz került
Krónika

Ördögöt próbált űzni a lányából egy erdélyi nő: ő pszichiátriára, a lány a gyermekvédőkhöz került

A rendőrségtől a gyermekvédelemig számos hatóság akcióba lendült, miután a héten felkerült a TikTokra egy videó, amelyen az látható, hogy a Szeben megyei Erzsébetvárosban egy nő megpróbálja kiűzni a démonokat a lányából.

„Viktor inkább foglald el a Transz(Pride) Budapestet, hagyd Erdélyt” – Tîrnoveanuék kiszorulva demonstrálnak Tusványoson
Székelyhon

„Viktor inkább foglald el a Transz(Pride) Budapestet, hagyd Erdélyt” – Tîrnoveanuék kiszorulva demonstrálnak Tusványoson

Megérkezett Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja szélsőséges egyesület vezetője néhány szimpatizánsával együtt Tusványosra, ahol nem engedték be őket a tábor területére.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ismét embert ölt a medve! Nem! Egy kretén miatt legyilkoltak egy háromgyermekes macianyut!

Szántai János

Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.

Elmarad a rendszerváltás – huszadik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”

// HIRDETÉS
Nagyítás

Isteni szférába emelte a technót Padre Guilherme, a DJ pap Kolozsváron

Sólyom István

A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.

Miért maradt ki Gheorghe Funar a versből? – interjú Korpa Tamás költővel

Varga László Edgár

A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.

// HIRDETÉS