// 2024. november 27., szerda // Virgil
Kolozsvár

Kultfővárosi versengés: nem deathmatch, hanem epikus rap csata

// HIRDETÉS

Kolozsvár és Sepsiszentgyörgy is pályázik Európa kulturális fővárosi címére, és mindkét város erős ellenfélnek tartja a másikat.

Tényleg kicsit küzdőtérre hasonlított a Kolozsvár és Sepsiszentgyörgy kulturális fővárosi esélyeit latolgató beszélgetés helyszíne: a TIFF-ház asztalának két felén foglaltak helyet a két város „csapatának” tagjai. A kincses várost Horváth Anna alpolgármester, Florin Moroșanu, a kultfőváros-projekt munkatársa képviselte, Hegedűs Csilla volt kulturális miniszternek és Anca Simionca szociológusnak a moderátori szerep jutott, a háromszéki megyeszékhely részéről pedig Sztakics Éva alpolgármester, illetve Veres-Nagy Tímea és Barta Mónika, a projekt munkatársai voltak jelen – az összképet némileg  csak a Kolozsvárt képviselő, de a másik tábor oldalán helyet foglaló Szakáts István módosította (az ő leleménye a címbeli hasonlat is).

Sztakics Éva szerint Sepsiszentgyörgy legfőbb erőssége a kulturális vitalitás, arányaiban ugyanis ez a város fordít saját költségvetéséből a legtöbbet kultúrára: két színház működik (egy magyar és egy román), néptáncegyüttes, művészeti központ és számos időszakos kulturális projekt. Sepsiszentgyörgy négy másik székelyföldi várossal – Csíkszereda, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely és Gyergyószentmiklós – közösen pályázza meg Európa 2021-es kulturális fővárosának címét. 

Pályázatának középpontjában az identitás kérdése áll, 

a különböző identitások találkozása által felvetett problémák kibeszélése, körbejárása. 

 

 

Horváth Anna, Florin Moroșanu és Hegedűs Csilla

 

Horváth Anna magától értetődőnek tartja, hogy Kolozsvár megpályázta a kultfővárosi címet, hiszen a kincses város Erdély fővárosa, és Bukarest után kulturálisan a legvitálisabb központ az országban. Úgy látja, a cím elnyerése az itt élő etnikai, vallási közösségek közti közeledést  szolgálná.  Moroșanu a pályázati koncepció mottóját hangsúlyozza:  

az East of West szlogen azt a kulturális-földrajzi kettősséget illusztrálja, 

amely Kolozsvárra – és tágabban egész Erdélyre – jellemző. Az etnikai dimenziót ő is kiemeli, mondván, hogy – bár természetesen saját városa sikeréért dolgozik – Sepsiszentgyörgy esetleges kultfővárosi címe segítene a térségben kisebbségben élő románok és a többségi magyarok közti közeledést, a frusztrációk oldását.

Sztakics szerint azzal, ahogyan a helyi románokat – vagy a romákat – tervezik bevonni a kultfővárosi projektekbe, 

példát szeretnének mutatni  

azoknak a településeknek is, ahol a magyarok vannak kisebbségben. Veres-Nagy Tímea pedig elárulja, beletelt némi időbe, amíg sikerült tudatosítaniuk magukban, hogy ha Sepsiszentgyörgy nyeri a címet, akkor nemcsak a Székelyföldet, de egész Romániát fogja képviselni. Barta Mónika azt tartja fontosnak, hogy a művészetet, a kultúrát olyan közegbe is „kivigyék” – utcákra, közterekre –, ahol azok is találkoznak vele, akik egyébként nem látogatják gyakran a kulturális intézményeket.

 

Szakáts a kolozsvári koncepció lényegének a különböző kulturális közösségek összekapcsolását tartja, egy kreatív, lazább szerkezet keretében – mint mondja, 

ez lenne „a változás nyitott akadémiája”.  

Ez a modell nemcsak a helyieknek szól, hanem például a turistákat is segítene „bekapcsolni”, hogy a szokásos tevékenységeik mellett találják meg a helyüket ebben a nyitott rendszerben.

 

 

Sztakics Éva, Veres-Nagy Tímea, Barta Mónika és Szakáts István

 

A kultfővárosi pályázatokat október elejéig kell leadniuk a pályázóknak, a zsűri december 10-ig elbírálja, és versenyben marad két-három város – hogy ki nyeri a címet, az 2016-ban dől el. A két csapat egyébként rendkívül kordiális hangnemben nyilatkozik a másik esélyeiről, sőt azt valószínűsítik, hogy mindketten bejutnak a második körbe (Moroșanu szerint Kolozsváron és Sepsiszentgyörgyön kívül legfennebb Temesvár vagy Craiova jöhet szóba).

 

Erdélyiként pedig csak szurkolhatunk ennek a forgatókönyvnek. 

 

(Szöveg: Papp Attila Zsolt; fotók: Kiss Gábor/Kolozsvári Magyar Napok)

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS